Mielőbb szűkíteni kell a politikai kommunikáció és a valóság között tátongó, most túl széles szakadékot, ez az egyik előfeltétele annak, hogy a világ a konnektivitás korszakába léphessen – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Újdelhiben.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Indiai Ipari Konföderáció üzleti és fenntarthatósági konferenciájának miniszteri szintű plenáris ülésén mindenekelőtt az utóbbi évek súlyos nehézségeiről beszélt, hangsúlyozva, hogy a világ jelenleg minden túlzás nélkül a veszélyek korát éli, a globális gazdaság pedig az elmúlt időszakban több alkalommal is teljesen a feje tetejére állt, aminek nyomán új rend van kialakulóban.
A koronavírus-világjárvány nyomán ellátási láncok szakadtak meg, gyárak zártak be. Az ukrajnai háború és az amiatt elrendelt szankciós rezsim részben ellehetetlenítette az eurázsiai együttműködést, illetve felszámolta az olcsó orosz energiahordozók és a fejlett nyugati technológiák kombinációjára alapozott növekedési modellt – sorolta.
Utóbbival kapcsolatban pedig rámutatott:
számos európai állam mára alternatív forrásból vásárol energiahordozókat, vagy épp harmadik szereplőkön keresztül Oroszországból.
Érintette a közel-keleti konfliktus gazdasági mellékhatásaként a Szuezi-csatorna megbénítását is, amely kiszámíthatatlanná, hosszabbá és drágábbá tette a kelet–nyugati áruszállítást.
Kiemelte: Európának egyértelműen nincs szüksége újabb külső faktorra, amelynek nyomán ismételten megugorhatnak az árak a korábbi, egekbe szökő inflációt követően.
Szijjártó Péter arról számolt be, hogy mindezek a konfliktusok és feszültségek azzal a jelentős veszéllyel járnak, hogy a világ újfent a blokkosodás útjára fog lépni, márpedig ezen Közép-Európa rajtaveszített a múltban, Magyarország is negyven évet vesztett „a Kelet által elnyomva, a Nyugat által elhanyagolva”.
Hazánk ezért továbbra az összeköttetések mellett szólal fel a blokkosodás helyett
– mondta.
Hozzátette, hogy két főbb feltétele van annak, hogy beköszönthessen a konnektivitás időszaka, s egyik sem egyszerű: az egyik a kölcsönös tisztelet visszahozása a nemzetközi politikába, a másik pedig, hogy a józan ész és a racionalitás felváltsa a képmutatást és a gyakorlati kérdések átideologizálását.
A politikai kommunikáció és a valóság között tátongó szakadékot gyorsan és jelentősen szűkíteni kell, mert jelenleg ez túl széles
– fogalmazott.
Közölte, hogy az idei magyar európai uniós elnökség alatt a kormány elő szeretné mozdítani az Indiával való gazdasági együttműködést. Tájékoztatása szerint cél a szabadkereskedelmi tárgyalások újraindítása, valamint az egyeztetések megkezdése a beruházásvédelmi megállapodásról és a földrajzi árujelzőkről.