Február 5-én, 35 éves korában meghalt Ivan Szecsin, a Rosznyeft orosz állami olajipari óriáscég vezérigazgatójának, Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik szövetségesének, Igor Szecsinnek a fia.
A 2014 márciusa óta a Rosznyeftnél dolgozó Igor Szecsin haláláról egészen addig nem érkezett hír, amíg Leonyid Nyevzlin orosz oligarcha fel nem hívta a figyelmet az öröklési ügyek országos nyilvántartásában szereplő bejegyzésre – írja a Newsweek.
Leonyid Nyevzlin a Jukosz olajipari óriáscég egykori vezetője volt, amely a Rosznyeft legnagyobb riválisa.
A szóban forgó bejegyzés az 1989-ben született Ivan Igorevics Szecsin nevére van bejegyezve, aki egy olyan épületben lakott, amelyet korábban „Putyin munkatársainak házaként” emlegetett – jelentették független orosz hírügynökségek.
A Facebookon közzétett bejegyzésében Leonyid Nyevzlin, a Jukosz olajipari óriáscég egykori vezetője „furcsa véletlennek” titulálta a rivális cégvezető fiának halálhírét.
„Ma, amikor barátaimmal és partnereimmel épp felidéztük, miért kezdődött a Kreml háborúja a Jukosz ellen, megtudtam, hogy Igor Szecsin éppen ma vesztette el a fiát. Ugyanaz az ember, aki rengeteg súlyos vádat koholt ellenünk, és teszi ezt a mai napig is” – írta Nyevzlin, majd hozzátette, hogy mindennek ellenére együtt érez a családdal, és részvétét fejezte ki.
A VChK-OGPU nevű Telegram-csatorna, amely belső információkkal rendelkezik az orosz biztonsági szolgálatoktól, szintén beszámolt Szecsin haláláról. Meg nem nevezett forrásra hivatkozva a csatorna azt írta, hogy február 5-én hajnali fél öt körül Igor Szecsin arra panaszkodott, hogy rosszul érzi magát és nem kap levegőt.
„A férfi az ágyra esett és elvesztette az eszméletét. A körülötte lévők a padlóra vitték Ivánt, és megpróbálták újraéleszteni” – írta a Telegram-csatorna, hozzátéve, hogy egy mentőautó két órán át kereste Szecsin tartózkodási helyét.
Amikor a mentő a helyszínre érkezett, az orvosok már csak Ivan halálát tudták megállapítani, melyet a jelentések szerint egy levált vérrög okozott. A VChK-OGPU úgy tudja, Szecsint három nappal később eltemették.
Apja, a Rosznyeft vezérigazgatója „megtiltotta a Nyomozó Bizottság, az FSZB és más biztonsági erők munkatársainak, hogy Ivan halálával kapcsolatos kérdésekkel foglalkozzanak” – állította a csatorna.
A Kreml nem kommentálta a jelentéseket, melyek hitelességét egyelőre egyetlen független hírforrás sem erősítette meg.
Mint ismert, a múlt héten váratlanul meghalt a börtönben Alekszej Navalnij, az orosz ellenzék vezéralakja, Vlagyimir Putyin legfőbb vetélytársa. Az orosz elnök legfőbb kritikusai az elmúlt években többször is rejtélyes körülmények között haltak meg. Az esettel összefüggésben az Indexen összegyűjtöttük, milyen rejtélyes halálesetek történtek a Putyinhoz és a Kremlhez köthető érdekszférákban.
Jevgenyij Prigozsin piti tolvajból lett Oroszország egyik legveszélyesebb embere, aki az ukrajnai háború kellős közepén fellázadt, és magánhadseregével Moszkva ellen vonult. Az oligarcha által vezetett Wagner-csoport zsoldosai ukrajnai brutalitásukról és afrikai befolyásukról híresültek el. Az ukrajnai háborúban Prigozsin egyre merészebben bírálta az orosz hadsereget és annak felső vezetését.
Puccskísérlete meghiúsult, Putyin kegyelmet adott neki, de magánrepülőgépe Moszkvától északra „váratlanul” felrobbant, és lezuhant. A szakértők és a közvélemény az orosz elnököt vélik a halála mögött, de a Kreml visszautasította a vádakat.
Borisz Nyemcov Borisz Jelcin orosz elnök egykori miniszterelnök-helyettese, Putyin éles kritikusa és az ellenzék vezetője volt. Olyan jelentésen dolgozott 2015-ben, amely Oroszországnak az ukrajnai konfliktusban játszott szerepét vizsgálta, amikor 55 éves korában meggyilkolták, mielőtt munkáját befejezte volna.
Alekszander Litvinyenko, az orosz FSZB biztonsági szolgálat egykori ügynöke azt követően menekült el Oroszországból, és lett végül brit állampolgár, hogy korrupcióval vádolta Putyint. Az orosz elnököt tette felelőssé a hírhedt moszkvai lakásrobbantásokért is, amelyeket Putyin, az akkori miniszterelnök a második csecsen háború kirobbantására használt fel 1999-ben.
Oroszország második legnagyobb olajvállalata, a Lukoil igazgatótanácsának elnöke, Ravil Maganov nyíltan bírálta az ukrajnai háborút. Egy 2022 márciusában kiadott nyilatkozatában a vállalat igazgatótanácsa a fegyveres konfliktus mielőbbi befejezésére szólított fel, és együttérzését fejezte ki minden áldozat iránt. Tavaly a 67 éves Maganov váratlanul meghalt, miután a jelek szerint kizuhant egy hatodik emeleti ablakból a moszkvai Központi Klinikai Kórházban.
Gyenyisz Voronyenkov Putyin nyílt kritikusa, az orosz parlament alsóházában a kommunista frakció tagja volt. Ukrajnába menekült 2016-ban, és ukrán állampolgárságot kapott. Végül 2017 márciusában lőtték le Kijevben.
Borisz Berezovszkij orosz milliárdos 2000 óta élt száműzetésben Nagy-Britanniában, ahol 2013-ban találták holtan. Az 1990-es években, a Szovjetunió felbomlását követő privatizáció idején gazdagodott meg. Az oligarchák között ő számított Putyin legfőbb bírálójának.
Szergej Szkripal az orosz katonai hírszerzés egykori ezredese volt, 2003-ig az ország külügyminisztériumában dolgozott. Egy évvel később tartóztatták le Moszkvában, és bevallotta, hogy 1995-ben a brit hírszerzés szervezte be.
(Borítókép: Getty Images)