Több mint kétmilliárd ember ünnepelt az elmúlt napokban Ázsiában, hiszen a február 10-én beköszöntött holdújévet nem csak Kínában tartják az esztendő legfontosabb ünnepének, hanem – Mongóliától Vietnámig – a világ más pontjain élő közösségek is.
Megjelentek az ünnepet lezáró összesítések és ezekből egyértelműen kiderül, a kínaiak igyekeztek idén bepótolni mindazt, amit a koronavírus-járvány 2020-as kitörése óta elmulasztottak, vagy a szigorú hatósági tiltások nem tettek lehetővé. A holdújévi ünnepségek 16 napig tartanak egészen az első holdhónap 15. napjáig, amikor megrendezik a hagyományos Lámpás Fesztivált.
A mostani ünnep legerősebb nyolc napján – az emberek ilyenkor egymást követő hét szabadnapot kapnak, plusz az áthelyezett hétvégék – 474 millió, országon belüli utazást rögzítettek, amely 34 százalékkal magasabb az előző évihez képest és 19 százalékkal haladja meg a járvány előtt utolsó „békeév”, 2019 adatait.
Ebben az időszakban a kínai belföldi turizmusra az emberek 632 milliárd jüant, azaz több mint 31 ezer milliárd forintnak – a magyar GDP nagyjából felének – megfelelő összeget költöttek, ez pedig 47 százalékkal több, mint a tavalyi adat. Mindez mégis úgy jött össze, hogy az utazásra fordított átlagos összeg 9,5 százalékkal kevesebb volt, mint 2019-ben. Elemzők szerint ez továbbra is azt erősíti, hogy a kínaiak körében még mindig érzékelhető a fogyasztás visszafogása.
Az előrejelzések a holdújévi, 40 napon át tartó utazási csúcsidőnek számító időszakban – minden utazást és közlekedési eszközt figyelembe véve – kilencmilliárd belföldi utazással számolnak – írja összefoglalójában az Oeconomus.
A megugrott költés az ünnepi időszakban jó hír a kínai gazdaság számára, amely mostanában sok problémával küzd. Ezek között van az ingatlanpiaci válság, a gyenge exportadatok és a fogyasztói árak csökkenése nyomán fellépő defláció. A legfrissebb adatok sem adnak okot nagy bizakodásra, mert kiderült, hogy 1993 óta nem érkezett olyan kevés külföldi közvetlentőke-befektetés (FDI), mint tavaly.
A 2020–23 közötti járvány időszakában a kínai gazdaságon belül látványos elmozdulások történtek a különböző szektorok között. Míg utazni nem lehetett, a turizmus megrogyott, viszont a szórakoztatóipar, az online kiskereskedelem és például a videó- és közösségimédia-felhasználók száma viszont felfutott. Érdekes, hogy az e-kereskedelem erősödése kitartott. Míg a 2020-as holdújévi időszakban ez 21-ről 26 százalékra ugrott, addig 2023-ban is tartotta magát, sőt elérte a 30 százalékot.
Ilyenkor hagyományosan százmilliók kelnek útra és látogatnak el szülővárosukba vagy szülőfalujukba, hogy szeretteikkel, rokonaikkal együtt ünnepeljenek, vagy éppen utaznak el kedvelt turistacélpontokhoz. Az ünnepi időszak egy hete alatt gyakorlatilag leáll az élet Kínában, bezárnak a hivatalok, nincs tőzsdei kereskedés.
Az ünnep kezdetéig kell lezárni a pénzügyeket is, megadni az adósságot, vagy éppen visszakérni a kölcsönadott pénzt, hogy az új esztendő ne pénzügyi problémákkal kezdődjön. Amikor közeleg az éjfél, ki kell nyitni a ház valamennyi ajtaját és ablakát, hogy az óév könnyedén hagyja el lakóhelyünket. Óvakodni kell az olló, kés használatától is, mert azokkal könnyen elvághatjuk a szerencse fonalát.
A piros az ünnep kísérőszíne, ami a gazdagsághoz és a szerencséhez köthető. Nem véletlen, hogy ilyenkor szoktak piros borítékban pénzt adni a felnőttek a gyerekeknek. Általában a díszek, a lampionok, minden, ami fontos és ünnepi, pirosban pompázik ilyenkor.
A február 10-én kezdődött és 2025. január 28-ig tartó sárkány évéről azt tartják, hogy a hatalmat, a becsületességet, a szerencsét és a sikert szimbolizálja. Ezek az évek fordulópontokat tartogatnak, lehetőségekkel, kihívásokkal és változásokkal. Az elmúlt évtizedekben 1952, 1964, 1976, 1988, 2000 és 2012 voltak a sárkány évei. Kína nem a Gergely-naptár szerint számítja az év kezdetét, ott az év a téli napfordulót követő második újhold után indul.
A kínai asztrológia eredete máig vitatott, keletkezése a múlt ködében gyökerezik, több ezer évre tekint vissza, de írásos feljegyzés a kialakulásáról nem maradt fenn. A hagyomány szerint Buddha magához rendelte az állatok követeit, ám kérésének mindössze 12 állat tett eleget. Az állatok érkezési sorrendje adta meg végül a kínai zodiákus jegyeinek egymásutánját. Legelső volt a Patkány, majd őt a Bivaly követte. Utána jön a Tigris, a Nyúl, a Sárkány, a Kígyó, a Ló, a Kecske, a Majom, a Kakas, a Kutya és a Disznó.
A kínai asztrológusok holdévekben számolnak, egy-egy ciklus 60 évig tart, ezen belül pedig 12 éves ciklusok vannak, ahol egymás után sorjáznak a zodiákus jegyek.
(Borítókép: Ünneplő emberek egy templomi vásáron a holdújév ünnepségei alatt Pekingben, Kínában 2024. február 11-én. Fotó: Tingshu Wang / Reuters)