2023. augusztus 19-én, nem sokkal dél előtt egy orosz Iszkander-K cirkálórakéta csapódott be az észak-ukrajnai Csernyihiv városának színházába, amely a támadás idején drónelőállítók találkozójának adott otthont. Több mint 140 ember megsérült, és heten meghaltak. A legfiatalabb, a 6 éves Szofia Golinszka egy közeli parkban játszott.

Az ukrán fegyveres erők által megtalált és ukrán kutatók által elemzett rakéta  fedélzeti navigációs rendszerében számos amerikai gyártó által készített alkatrészt találtak, ami lehetővé tette, hogy a rakéta rendkívüli pontossággal érje el célját. Decemberben az ukrán állami korrupcióellenes ügynökség online adatbázist tett közzé arról a több ezer külföldi gyártású alkatrészről, amelyeket orosz fegyverekből foglaltak le – írja a Foreign Policy hasábjain megjelent elemzés. 

Oroszország már a jelenlegi háború előtt is küzdött a fejlett félvezetők, elektromos alkatrészek és szerszámgépek beszerzéséért, amelyek szükségesek védelmi ipari bázisának működtetéséhez. Így amikor Moszkva 2022 februárjában megindította teljes körű invázióját Ukrajnában, Észak-Amerika, Európa és Kelet-Ázsia nagy gyártó országai exportellenőrzést vezettek be az orosz fegyveripar számára kritikusnak ítélt termékekre.

A háború két éve alatt azonban az exportellenőrzés nem tudta megállítani a fejlett elektronika és gépek Oroszországba irányuló áramlását, mivel új és bonyolult ellátási láncok alakultak ki olyan harmadik országokon keresztül, mint Kazahsztán, Törökország és az Egyesült Arab Emírségek. A Nikkei Asia vizsgálata szerint közvetlenül a háborút követően tízszeresére nőtt a Kínából és Hongkongból Oroszországba irányuló félvezetők exportja – többségük pedig amerikai gyártóktól származott.

Az élet utat tör magának

– mondta a lapnak egy magas rangú amerikai hírszerzési tisztviselő, a Jurassic Park című filmet idézve. A tisztviselő névtelenséget kérve beszélt arról, hogy Oroszország kijátssza az exportellenőrzéseket.

A nyomozók által vizsgált fegyverek és alkatrészek egy része valószínűleg a háború előtt került raktárba. A nyilvánosan hozzáférhető orosz kereskedelmi adatok azonban élénk importról árulkodnak. A Bloomberg által megszerzett titkos orosz vámügyi adatok szerint tavaly több mint 1 milliárd dollár értékben érkeztek az országba amerikai és európai gyártók által készített félvezetők. A Kijevi Közgazdasági Egyetem nemrégiben készített jelentése szerint a háború szempontjából kritikusnak tartott alkatrészek bevitele 2023 első 10 hónapjában mindössze 10 százalékkal csökkent a háború előtti szinthez képest.

Ez kafkai forgatókönyvet teremtett – jegyzi meg a jelentés –, amelyben az ukrán hadsereg nyugati fegyverekkel harcol egy olyan orosz arzenállal szemben, amely szintén nyugati alkatrészekkel működik.

Ez egy nyilvánvaló probléma, amelyet számos think tank és médium jól dokumentál, de nincs rá egyszerű megoldás. Az olyan termékek, mint például a félvezetők, tiltott kereskedelmének nyomon követése jóval nagyobb kihívást jelent, mint a hagyományos fegyverszállítások ellenőrzése. Évente körülbelül 1 billió chipet gyártanak. A hitelkártyákban, kenyérpirítókban, tankokban, rakétarendszerekben és gyakorlatilag minden eszközben megtalálható chipek működtetik a világgazdaságot – és az orosz hadsereget is. Könnyű kijelenteni, hogy Oroszországot kivonjuk a félvezetők globális ellátási láncából, megtenni azonban nem olyan egyszerű. 

Mind Oroszország, mind Kína – és alapvetően minden hadsereg nagyszámú fogyasztók által szabadon elérhető elektronikai alkatrészt használ a rendszereiben. A világ összes hadserege ugyanarra az ellátási láncra támaszkodik, amely elsősorban a fogyasztói elektronikát szolgálja ki

– mondta Chris Miller, a Chip War: The Fight for the World's Most Critical Technology (Chipháború: Harc a világ legfontosabb technológiájáért) című könyv szerzője. 

Az exportellenőrzés egykor pontosan arra volt kitalálva, hogy bizonyos termékeket, például a nukleáris technológiát távol tartsa a rossz szándékú államoktól és terroristacsoportoktól. De mivel Washington Pekinggel verseng a technológiai fölényért, miközben Oroszországot és Iránt is meg akarja fékezni, egyre inkább arra használja ezeket a kereskedelmi korlátozásokat, hogy az Egyesült Államok stratégiai céljait előmozdítsa. A Biden-kormányzat például széleskörű tilalmat vezetett be a chipek Kínába történő exportjára.

Bevásárlóközpontokból fegyvergyárak

Az oroszországi Izsevszk városában, a Kalasnyikovokat gyártó üzem székhelyén a bevásárlóközpontokat dróngyárakká alakítják át, miközben az ország átáll a hadigazdálkodásra.  A fegyvergyártókat arra ösztönözték, hogy éjjel-nappal dolgozzanak, miközben a védelmi kiadások idén az állami költségvetés egyharmadát teszik ki.

Kidolgoztunk egy koncepciót, hogy a bevásárlóközpontokat – amelyek a különleges katonai művelet kezdete előtt főként nyugati márkák termékeit árulták – a hazai dróntípusok összeszerelő üzemévé alakítsuk át

– mondta Alekszandr Zaharov, a Zala Aero dróngyártó vállalat vezető tervezője egy 2022 augusztusában tartott zárt körű rendezvényen, a Vedomosztyi című orosz üzleti lap szerint. A Zala Aero a Kalasnyikov konszern leányvállalata, amelyet Zaharovval együtt tavaly novemberben az Egyesült Államok szankciókkal sújtott.

A helyi média szerint a védelmi vállalatok legalább három bevásárlóközpontot vásároltak Izsevszkben, amelyeket drónok gyártására használnak fel. Itt gyártják többek között a Lancet támadó drónokat, amelyeket a brit védelmi minisztérium az egyik leghatékonyabb új fegyverként jellemzett, amelyet Oroszország tavaly vezetett be a harctérre. A Lancetek, amelyek előállítása körülbelül 35 ezer dollárba kerül, komoly pusztítást végeztek a tavalyi ukrajnai offenzívában, és videón is megörökítették, amint értékes ukrán tankokat és a földön tartózkodó MiG vadászgépeket semmisítenek meg. 

Mint sok orosz fegyverrendszer, a Lancetek is nyugati komponenseket tartalmaznak. A washingtoni székhelyű Institute for Science and International Security által decemberben közzétett képek elemzéséből kiderült, hogy számos amerikai, svájci és cseh gyártótól származó alkatrészt tartalmaznak, köztük képfeldolgozó és elemző komponenseket, amelyek kulcsfontosságú szerepet játszanak abban, hogy a drónok megtalálják célpontjaikat a harctéren.

Az elemzések azt mutatják, hogy az orosz drónok képességei erősen függenek a nyugati technológiától

– jegyzi meg a jelentés.

Nem a Lancetek az egyetlenek, amelyekben nyugati alkatrészeket találtak. Az iráni Shahed–136 típusú drónokban, amelyeket Oroszország most iráni segítséggel gyárt, szinte az összes elektronikus alkatrész nyugati eredetű – állapította meg egy novemberben közzétett elemzés.

A háború elején a Royal United Services Institute 27 orosz katonai rendszert elemzett, köztük cirkálórakétákat, elektronikai hadviselési komplexumokat és kommunikációs rendszereket, és megállapította, hogy legalább 450 külföldi gyártású alkatrészt tartalmaznak, ami rávilágít Oroszország importfüggőségére.

A nyugati exportellenőrzések kijátszásának egyik fő módja a termékek harmadik országokban, például Törökországban, az Egyesült Arab Emírségekben és az egykor a Szovjetunióhoz tartozó szomszédos államokban történő átcímkézése volt. A Bloomberg tavaly novemberben arról számolt be, hogy a növekvő nyugati nyomás hatására az Egyesült Arab Emírségek beleegyezett az érzékeny áruk Oroszországba irányuló exportjának korlátozásába, és Törökország is hasonló lépést fontolgat. Októberben kazah tisztviselők bejelentették, hogy megtiltják bizonyos harcászati termékek Oroszországba történő kivitelét.

A kiskapuk Grand Canyonja azonban Kína, amely az invázió kezdete óta Moszkva mellett áll. A háború első napjaiban Gina Raimondo amerikai kereskedelmi miniszter arra figyelmeztetett, hogy Washington bezárathatja azokat a kínai vállalatokat, amelyek figyelmen kívül hagyják az Oroszországra vonatkozó félvezetőexport ellenőrzéseket. Tavaly októberben 42 kínai vállalatot vettek fel az exportellenőrzési listákra – ami jelentősen aláássa az amerikai vállalatokkal való üzletkötési lehetőségeiket –, mert orosz védelmi célú gyártóknak szállítottak amerikai chipeket.

Mivel azonban a Biden-kormányzat úgy finomhangolja Kína-politikáját, hogy ne eszkalálja a feszültségeket, tartózkodott attól, hogy Pekinget felelősségre vonja.

Szerintem a legnagyobb probléma az, hogy mi – a Nyugat – nem voltunk hajlandóak olyan nyomást gyakorolni Kínára, amely rávenné Pekinget, hogy maga is elkezdje betartatni ezeket a szabályokat

– mondta Miller.

(Borítókép: Egy munkás egy AK – 47-est készít az izsevszki fegyvergyárban 2002. november 23-án. Fotó: Oleg Nikishin / Getty Images)