Az amerikai törvényhozók egyre jobban aggódnak, hogy az Egyesült Államok kudarcot vall Kínával szemben a biotechnológiai verseny terén. Az amerikai cél: megszerezni és megtartani az elsőséget mindenáron, míg Kína viszont a technológiai függetlenségét óvná, elsősorban az amerikaiaktól.
Az amerikai–kínai rivalizálás lassan már a gazdasági élet szinte minden területére kiterjed. A két nemzet szembenállásának legutóbbi kárvallottja a biotechnológia lett. Amerikai törvényhozók ugyanis úgy vélik, nagy az esély, hogy az Egyesült Államok lemarad Kína mögött a biotechnológia területén, és most mindenáron megpróbálják felhívni a figyelmet az amerikai nemzetbiztonsági és kereskedelmi érdekeket fenyegető kockázatokra. Ez egyet jelentene a korábbi amerikai gyakorlattal, azaz a kínai vállalatok kizárásával az amerikai piacról, ami viszont szakértők szerint csak ártana az USA-nak.
A biotechnológia legfrissebb trendjei szerint forradalmasítani fogják a mindennapi életet, gyors fejlődés mehet végbe az orvosi kezeléseknél, a gyógyszerek előállításánál, a járványok elleni védekezésben, a mezőgazdasági géntechnológiában és az új bioanyagok terén.
A biológiailag megtervezett és előállított anyagok, gyógyszerek, üzemanyagok és élelmiszerek globális piaca 2030-ra elérheti a 4 ezer és 30 ezer milliárd dollár közötti értéket.
Ez a lehetőség értelemszerűen mind a pekingi, mind a washingtoni kormány figyelmét felkeltette. Az amerikai képviselőház Kínával foglalkozó bizottsága az év elején törvényjavaslatot terjesztett elő, amely megtiltja a szövetségi pénzeszközökben részesülő csoportok számára, hogy berendezéseket és szolgáltatásokat vásároljanak az „aggodalomra okot adó, külföldi konkurens biotechnológiai cégektől”, és hogy a szövetségi finanszírozású egészségügyi szolgáltatók együtt dolgozzanak ezekkel a cégekkel.
Az új törvényjavaslat célpontja a világ legnagyobb genomkutató cége, amely természetesen kínai, a BGI Group – amely szerepel az amerikai védelmi minisztériumnak az Egyesült Államokban működő, kínai katonai kötődésű vállalatokról összeállított feketelistáján – és annak leányvállalatai.
A biotechnológiáról szóló vita éppen abban az időszakban lángolt fel, amikor a Biden-adminisztráció megpróbálja stabilizálni az Egyesült Államok és Kína ingatag viszonyát, amelyet számos probléma sújtott az elmúlt négy évben (a kereskedelmi háború, a Covid–19-világjárvány, kiberbiztonság, kémballon stb.). A törvény kritikusai arra figyelmeztetnek, hogy a kínai vállalatokra vonatkozó korlátozások akadályozhatják a nagyobb javakat hozó előrelépéseket.
Érvelésük szerint a biotechnológia területén nem lehet úgy fenntartani a versenyképességet, hogy egyeseket kizárnak abból. A szakértőket továbbá aggasztja, hogy az amerikai döntéshozók túlságosan is megszállottjai a technológia katonai alkalmazásának, akár annak az árán, hogy hátráltatják a betegségek gyógyítására és a világ lakosságának élelmezésére irányuló erőfeszítéseket. Többen is úgy vélik, hogy ez a törvényjavaslat nagyon komoly károkat okoz a gyógyszerfejlesztés ellátási láncában mind a jelenleg jóváhagyott, mind a piacon lévő gyógyszerek, valamint a fejlesztések tekintetében is.
A javaslat támogatói szerint viszont a törvény kulcsfontosságú az amerikai érdekek védelmében. Az amerikai Biztonsági Bizottság az Új Biotechnológiákról – amelyet az amerikai szenátus hozott létre az iparág felülvizsgálatára – úgy véli, hogy a törvényjavaslat elősegítené a szövetségi kormány és az amerikai állampolgárok adatainak védelmét, és elrettentené a kínai vállalatokat a tisztességtelen versenytől. A bizottság arra figyelmeztetett, hogy a biotechnológia fejlődése nemcsak gazdasági előnyökkel járhat, hanem gyors változásokat is hozhat a katonai képességekben és taktikában.
Az ágazat csillagászati ütemben fejlődik, és az az ország fogja majd meghatározni az etikai normákat ezen biotechnológiák felhasználása terén, amely ezt a fejlődési versenyt megnyeri. Éppen ennek köszönhetően mind az Egyesült Államok, mind Kína – a világ két legnagyobb gazdasága – kritikus nemzeti érdekként azonosította a biotechnológiát.
A Biden-adminisztráció a „kormányzat egészére kiterjedő megközelítést” terjesztett elő az egészségügy, az éghajlatváltozás, az energia, az élelmezésbiztonság, a mezőgazdaság és az ellátási lánc ellenálló képessége szempontjából fontos biotechnológia és biogyártás előmozdítása érdekében. Kimondott céljuk az USA technológiai vezető szerepének és gazdasági versenyképességének megőrzése, gyakorlatilag bármi áron.
A kínai kormány egy „nemzeti stratégiai technológiai erő” létrehozását tervezi a biotechnológiában, amelynek feladata lenne, hogy áttöréseket érjen el, és segítse Kínának elérni a „technológiai függetlenséget”, elsősorban az Egyesült Államoktól.
A tét tehát nagy, a két állam közötti feszültség így tovább nő, és egyik nemzet sem fog visszarettenni attól, hogy a saját eszközeihez nyúljon a verseny megnyerése érdekében, és világvezetőként meg tudja szabni a biotechnológiai normákat és nem mellesleg az etikai kérdéseket.
A szerző a Szegedi Egyetem Konfuciusz Intézetének Igazgatója, a Neumann János Egyetem Eurázsia Központjának kutatója.
(Borítókép: Technikusok a Gracell Biotechnology Ltd. kutatólaboratóriumban Sanghajban, Kínában 2019. október 29-én. Fotó: Qilai Shen / Bloomberg / Getty Images)