Az egész – ahogy az gyakran előfordul – egy közösségi médiában közzétett bejegyzéssel kezdődött. Múlt héten Mike Turner, az amerikai képviselőház hírszerzési bizottságának elnöke rövid közleményt tett közzé az X-en – korábbi Twitteren –, amelyben azt írta, hogy a testületének „súlyos nemzetbiztonsági fenyegetésre vonatkozó információk” vannak a birtokában, és felszólította Joe Biden amerikai elnököt, hogy „oldjon fel minden, a nem részletezett fenyegetéssel kapcsolatos” információt – írja a Foreign Policy. 

A homályos, de aggodalomra okot adó üzenet őrjöngésbe kergette Washingtont. Először néhány éles eszű riporter felfejtette, hogy a fenyegetés, amelyről Turner beszélt, orosz; a későbbi jelentések szerint a hírszerzési adatok szerint Oroszország nukleáris fegyverek elhelyezését tervezi az űrben, esetleg műholdak célba juttatására.

Oroszország nem lőtt ki semmi újat az űrbe – egyelőre. A SitRep (a hadsereg periodikus jelentése az aktuális hadügyi helyzetről – a szerk.) azonban utánanézett, hogy mi lehet ez a fegyver, és miért okoz ekkora felhajtást.

Amit tudni lehet

Egy héttel a sajtólárma után az amerikai kémszervezetek titokban arra figyelmeztették az európai szövetségeseket, hogy Oroszország valószínűleg valóban tervezi, hogy valamit kilő az űrbe, és az lehet nukleáris fegyver vagy csak egy robbanófej-utánzat. És még mindig sok a nézeteltérés a 18 ügynökséget tömörítő amerikai hírszerző közösségen belül arról, hogy Oroszország valójában milyen képességekkel rendelkezik, és mik Vlagyimir Putyin orosz elnök tervei.

Ami egyelőre elég egyértelműnek tűnik, az az, hogy Oroszország nem épít olyan, földi telepítésűekre hasonlító taktikai vagy stratégiai nukleáris fegyvereket az űrben, amelyek nagy katonai egységeket vagy nyugati nagyvárosokat tudnának lerombolni. A CNN jelentése szerint az űrbéli atombomba ehelyett hatalmas energiahullámokat bocsátana ki, amelyek egy elektromágneses impulzusfegyverhez hasonlóan kiütnék a kereskedelmi és kormányzati műholdakat.

Még Oroszország számára is jelentős politikai fordulatot jelentene egy űrfegyver pályára állítása. A moszkvai tisztviselők régóta vonakodnak attól, hogy kilépjenek az 1967-es világűrről szóló szerződésből, amely tiltja a világűrben való fegyverkezést. Sőt, a héten Putyin kifejezetten hivatkozott a szerződésre, mondván, hogy Oroszország tiszteletben tartja azt, és mindig is „kategorikusan ellenezte”, hogy nukleáris fegyvereket telepítsenek az űrbe.

Mégis, már annak lehetősége is, hogy Moszkva ilyen lépést tesz, meglehetősen aggasztja az amerikai és európai tisztviselőket.

Mennyire veszélyes lehet egy ilyen fegyver?

Az Egyesült Államok és szövetségesei nagymértékben függnek az űrbe telepített parancsnoki és kontrollműholdak konstellációjától a kritikus katonai kommunikáció, valamint a hírszerzés és a célzás szempontjából. Talán a legfontosabb, hogy ha egy hagyományos háború nukleáris háborúba torkollik, a műholdak fontosak annak biztosításához, hogy a Fehér Ház és a Védelmi Minisztérium tudja, hol van az Egyesült Államok 5244 nukleáris robbanófeje, és hogy azok megbízhatóan működnek-e. Ez annyira fontos, hogy a Pentagon 8 milliárd dollárt szeretne költeni ennek az architektúrának a megerősítésére.

De ez nem csak katonai kérdés. A kereskedelmi műholdak is sebezhetőek lennének egy ilyen fegyverrel szemben. Akárhogy is nézzük, egy űrbéli atomrobbanásnak olyan komoly következményei lennének, amelyek teljesen megváltoztathatnák az életmódunkat itt a Földön.

Egy nukleáris robbanás az űrben egy sor pusztító hatást váltana ki, beleértve az elektromágneses impulzust és a hosszabb ideig tartó sugárzást, amely körbejárná a Földet és drámai módon veszélyeztetné a műholdas kommunikációt világszerte. Néhány védett eszköz talán túlélné, de más, árnyékolatlan katonai és szinte minden nem árnyékolt kereskedelmi műhold potenciálisan sebezhetővé válna. A globális gazdasági és kommunikációs rendszer évekre leállhatna vagy megsemmisülhetne, és egyes pályák az űrszemét miatt hosszabb időre veszélyessé – ha nem használhatatlanná – válnának

– írta Jon Wolfsthal, az Amerikai Tudósok Szövetségének globális kockázatokért felelős igazgatója, aki korábban az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács fegyverzet-ellenőrzési főigazgatója volt.

Más szóval, valószínűleg búcsút kellene mondanunk annak az internetkapcsolatnak  és annak az okostelefonnak, amit most használunk.

Beszélhetnénk?

Turner nyilatkozata nemcsak az orosz képességekkel kapcsolatos hírszerzési információkat hozta nyilvánosságra, hanem újra felerősítette a Fehér Ház és a Kreml közötti fegyverzet-ellenőrzési tárgyalások jelenlegi állásával kapcsolatos aggodalmakat is.

A jelentések szerint a Biden-kormányzat zárt ajtók mögött azon dolgozik, hogy meggyőzze Oroszországot a fegyver tesztelésének mellőzéséről és a program leállításáról. A Washington és Moszkva közötti fegyverzet-ellenőrzési rendszer azonban, amelyet a hidegháború idején hoztak létre, az elmúlt években jelentősen meggyengült. A két nemzet között fennmaradt egyetlen nukleáris szerződés az Obama-korabeli New START, amely korlátozza a telepített rakéták, robbanófejek, valamint a telepített és nem telepített hordozórakéták számát, beleértve a nehézbombázókat is. Ez a szerződés két év múlva lejár.

Az Új START utódjának létrehozásáról szóló tárgyalások már folyamatban voltak, amikor Oroszország megszállta Ukrajnát, és ezzel azok is megszakadtak. Oroszország pedig továbbra is kitart amellett, hogy nem hajlandó tárgyalni az Egyesült Államokkal a fegyverzet-ellenőrzésről, miközben a Biden-kormányzat katonai támogatást nyújt Ukrajnának. Ugyancsak a héten Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter még azt is állította, hogy a Moszkva nukleáris űrtervei körüli egész felhajtás részben a Nyugat kísérlete volt arra, hogy „ilyen ügyetlenül belekényszerítsen minket a stratégiai stabilitásról szóló párbeszéd újraindításába” – utalva ezzel az új START utódjáról szóló tárgyalásokra.

Közben a Biden-kormányzat állítólag Kínát és Indiát is megkereste, és arra bátorította őket, hogy használják fel befolyásukat, hogy győzzék meg Moszkvát arról, hogy ne telepítsen űrfegyvert.

(Borítókép: A Kreml és a Vörös tér 2019. május 17-én. Fotó: Lorenzo Di Cola / NurPhoto / Getty Images)