Nagyon ambiciózus javaslatcsomaggal segítené az Európai Bizottság az európai védelmi ipar fejlesztését, amivel céljuk szerint a versenyképesség és a felkészültség javításával a tagállamok védelmi képességeit is javítanák. A Thierry Breton biztos által kidolgozott terv paradigmaváltás az EU eddigi politikájához képest.
Az Európai Bizottság március 5-én, kedden mutatta be első Európai Védelmi Ipari Stratégiáját (EDIS), valamint a stratégia megvalósításához szükséges intézkedéscsomagot, ami az Európai Védelmi Ipari Program (EDIP) nevet kapta. A stratégia és a program legfőbb célja, hogy
az Európai Unió tagállamainak védelmi ipari versenyképességét és felkészültségét nagymértékben fejlesszék.
A Bizottság célja, hogy a világ második legnagyobb gazdaságaként végre a tagállamok védelmi iparai és védelmi képességei is felnőjenek ehhez a szinthez, ehhez pedig az Ursula von der Leyen által vezetett intézmény egy nagyszabású intézkedéscsomagot nyújt be – amennyiben a javaslatot a tagállamok elfogadják, azzal az Európai Unió egy új korszakba lép.
Az Európai Unió, valamint annak elődszervezete, az Európai Szén- és Acélközösség 1951-es megalakulása alapvetően egy békeprojekt volt. A NATO mellett a nemzetek feletti intézmény szavatolta, hogy az erőszak helyett kooperációval terelje a tartós béke felé a tagállamokat.
Annak ellenére, hogy az EU egyik alapítója – az „Európa atyjának” is nevezett Jean Monnet – 1954-ben előállt az európai védelmi unió ötletével, amely végül nem valósult meg.
Ugyanakkor azzal, hogy Oroszország 2022. február 24-én megtámadta Ukrajnát, új korszak köszöntött be nemcsak egész Európában, hanem a világon is.
A hidegháború vége óta először vált ismét fontos szereplővé a védelmi ipar, és lett prioritás a haderőfejlesztés.
Erre az Európai Bizottság is reagált. A már 2014 óta tartó orosz agresszió háborúvá való kiszélesedése óta veszélyhelyzeti alapon uniós költségvetésből segíti a tagállamok számára védelmi iparuk fejlesztését, sőt a közös vakcina- és gázbeszerzés alapjául még közös lőszergyártási programot is indított, aminek célja, hogy Ukrajna egymillió tüzérségi lőszert kapjon.
Ennek keretében a tagállamok védelmi iparai kapacitását is uniós költségvetésből segítették növelni – mint erről beszámoltunk, hiába gyártott le Európa egymillió lőszert, abból Ukrajna csak a harmadát kapta meg, mivel a tagállamoknak is pótolniuk kellett a korábban Ukrajnának átadott készleteiket.
Azonban az Európai Bizottság új javaslata ezt veszélyhelyzeti lépés helyett hosszú távú elvként rögzítené.
Az EDIS és EDIP céljai, hogy motiválják és segítsék a tagállamok védelmi iparainak fejlesztését, a köztük lévő együttműködést, a közös kutatást és fejlesztést, és ezzel növeljék a tagállamok védelmi felkészültségét – ugyanakkor fontos, az Európai Bizottság hangsúlyozza, nem közös fegyverbeszerzést szorgalmaz, és a tagállami szintű védelmi döntéseket sem vonnák el, hanem a tagállamok védelmi iparai közötti együttműködést kívánják elősegíteni és fejleszteni.
Az Európai Bizottság által prezentált stratégia és program egyik lényeges része, hogy a tagállamok védelmi iparainak fejlesztését és együttműködését magasabb szintre emeljék, hogy ezzel a tagállamok képesek legyenek hatékonyabbá és versenyképesebbé tenni ezt a területet, közvetve növelve ezzel akár saját védelmi képességeiket is.
A stratégia alapvetően négy pillérre épül: az Európai Bizottság
Hogy ezeket elérhessék, a Bizottság több javaslatot is megfogalmazott. A közös lőszergyártást például általánossá tennék, aminek a koordinálásáért létrehoznának egy új testületet, míg a tagállamokat pénzügyi támogatással vagy adóelengedéssel motiválnák és segítenék a kooperációban. Ezenkívül konkrét példaként még a dróngyártást említették, ami reményeik szerint akár európai és ukrán cégek közös együttműködésével jönne létre.
Emellett közös európai védelmi projekteket indítanának el, amelyek a stratégiai területekhez (legyen az akár kiber, űr, légi vagy akár vízi) könnyebb hozzáférést biztosítanának.
A védelmi stratégiának emellett részét képezné a folyamatosan működő ellátási és beszerzési láncok kialakítása, a kutatás és fejlesztés javításához pedig már eddig is működő programokat – például az Európai Békekeretet (EDF) – is bevonnának.
Annak ellenére, hogy az Európai Bizottság szerint a most prezentált csomag a jelenlegi uniós szerződések keretein belül maradnának, bizonyos esetben kellenének változások.
Így például az Európai Beruházási Bank (EBB) hitelezési politikáján változtatni kéne, hogy arra védelmi ipari cégek is jogosultak legyenek. Ugyanakkor emellé bankokat és más befektetőket is bevonna a Bizottság.
A leginkább Thierry Bretonhoz köthető javaslatcsomag emellett célokat is meghatároz a tagállamok számára – bár, mint azt a sajtóközleményben fogalmazzák, erre az Európai Bizottság nem kötelezi, hanem felkéri azokat. Az Európai Bizottság azt szeretné, ha
Ezekhez például központosítanák a fegyvereladások és -beszerzések egyes aspektusait – ugyanakkor több tagállam szerint is erre a bizottságnak nincs semmilyen jogalapja.
A már korábban kiszivárgott elemekhez képest az egyik újdonság, hogy
az Európai Védelmi Ipari Stratégiájának Kijev is haszonélvezője lenne.
Kijev kvázi uniós tagállamként vehetne részt egy kivétellel minden programban. Egyrészt erősítenék a tagállamok és Ukrajna ipari együttműködését, másrészt pedig az Európai Unió létrehozna egy védelmi innovációs irodát Kijevben, aminek célja az európai start-upok és az ukrán védelmi ipar és fegyveres erők közötti együttműködések kialakítása.
A programmal úgy számolnak, az fokozza az EU és Ukrajna közötti védelmi ipari együttműködést is,
a finanszírozással kapcsolatban pedig felvetették, hogy akár a befagyasztott orosz vagyon által termelt profitot is bevonhatják, amennyiben a Tanács arra rábólintana.
Az Európai Bizottság most prezentált tervei szerint a 2025–2027 közötti időszakban 1,5 milliárd eurót mozgósít a közös költségvetésből a program végrehajtására, és az Európai Bizottság szeretne minél több bankot és magánbefektetőt bevonzani a védelmi ipari fejlesztések felpörgetésébe,
sajtóhírek szerint már most többen is aggódnak, hogy az önmagában nem lesz elegendő.
Mint azt az uniós ügyekben mindig naprakész Politico hírlevele írja, a stratégia és a program kidolgozásában oroszlánrészt vállaló Breton szerint a tagállamok védelmi iparainak korszerűsítéséhez közel százmilliárd euró hiányzik, amihez közös hitelfelvételre is szükség lenne, és amit a fukarországok valószínűleg nem támogatnának.
Ugyanakkor elképzelhető, hogy egy külső esemény vagy sokk megváltoztatná a hozzáállásukat – például Európában sokan tartanak attól, ha az elnöksége alatt a NATO-val nem annyit foglalkozó Donald Trump visszatérne az Egyesült Államok élére, sőt esetleg megpróbálná a szervezetből kiléptetni az országát.
A bizottság prezentált stratégiáját és az annak végrehajtását célzó javaslatcsomagot az unió két jogalkotó szervének, az Európai Parlamentnek és a tagállamok szakminisztereit tömörítő Európai Unió Tanácsának is el kell fogadnia, mielőtt az bevezetésre kerülne.
(Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Thierry Breton belső piacért felelős európai biztos részt vesz az Európai Biztosok Kollégiumának ülésén Brüsszelben 2024. március 5-én. Fotó: Yves Herman / Reuters)