A Pew Research Center kutatása szerint Orbán Viktor népszerűségével a nemzetközi középmezőnyben szerepelt, a magyar ellenzék viszont a kutatásban a legrosszabbul.
Míg a demokrácia állapota számos országban jelentősen visszaesett az elmúlt néhány évben, a képviseleti demokrácia koncepciója továbbra is népszerű szerte a világon. 2023 tavaszán sokan nem voltak elégedettek a demokrácia működésével. A megkérdezettek 59 százaléka nyilatkozott úgy, hogy elégedetlen azzal, ahogyan a demokrácia működik az országukban.
A Pew Research Center amerikai agytröszt 24 országban vizsgálta a demokráciába vetett hit állapotát, amiből az derül ki, hogy a többség képviseleti demokráciát, vagy más demokratikus rendszert képzel el ideálisnak, ahol a polgárok által választott képviselők döntik el, miből lesz törvény.
A képviseleti demokrácia a megkérdezettek 77 százaléka szerint jó, 20 százaléka szerint rossz.
A többi kormányzati típus elfogadottságára az alábbi adatokat közölte a Pew Research Center:
Az öt említett rendszer közül a közvetlen demokrácia – ahol nem a választott képviselők, hanem közvetlenül a polgárok szavaznak a fontosabb nemzeti kérdésekben – a második legnépszerűbb. A megkérdezett országok egyharmadában az emberek nagyobb valószínűséggel részesítik előnyben a közvetlen demokráciát, ha azon a véleményen vannak, hogy a választott tisztviselőket nem érdekli, mit gondolnak a polgárok.
Arra a kérdésre, hogy miként viszonyulnak a technokráciához – egy olyan kormányzati rendszerhez, amely nem választott tisztviselőkre, hanem szakértőkre támaszkodik a döntések meghozatalában –, a megkérdezett országok kétharmadának többsége azt mondta, hogy ez lenne a jó kormányzási mód. 2017 óta a legtöbb vizsgált országban nőtt a technokráciát támogatók száma.
Az autokratikus rendszer, amelyben egy erős vezető hoz döntéseket anélkül, hogy a képviselő-testület vagy a független igazságszolgáltatás beavatkozna, általában nem népszerű. A megkérdezett országok közül öt kivételével a többség elutasítja. Ennek ellenére 2017 óta nyolc országban nőtt az autokratikus kormányzási modell támogatottsága. Latin-Amerikában, valamint Németországban, Indiában, Kenyában, Lengyelországban és Dél-Koreában jelentős ez a növekedés. E rendszer támogatása különösen gyakori az alacsonyabb iskolai végzettségűek és az alacsonyabb jövedelműek körében. Ezenkívül az ideológiai jobboldalon lévők gyakran nagyobb valószínűséggel támogatják az erős vezető uralmát, mint a baloldaliak.
Az öt kormányzati rendszer közül, amelyekről a válaszadókat megkérdezték, a katonai uralom a legkevésbé népszerű. A 24 vizsgált országban mindössze a megkérdezettek 15 százaléka gondolja úgy, hogy ez jó módszer lenne országuk irányítására. A vizsgált országok több mint felében a többség úgy gondolja, hogy ez nagyon rossz módja lenne a kormányzásnak. Észak-Amerikában, Európában, Ausztráliában, Izraelben és Dél-Koreában a katonai irányítás határozottan népszerűtlen: tízből legalább nyolcan utasítják el.
Az autoriter kormányzati rendszer támogatása nagymértékben nőtt az elmúlt évek során, elsősorban a közepes fejlettségű országokban. Indiában 85, Indonéziában 77 százalék támogatja az autokráciát, míg Mexikóban ez az arány 71, Brazíliában 57, Argentínában 48 százalék, de Kenyában, Dél-Afrikában és Nigériában is átlépi a népszerűsége az 50 százalékot.
Az Egyesült Államokban 32 százalék, Nagy-Britanniában pedig 37 százalék támogatja az autoriter kormányzást, ami a nyugati világban kimagasló arány. Ebben szerepet játszhat egyrészt a bevándorló hátterű állampolgárok szocializációja, másrészt a két angolszász országot évek óta sújtó belpolitikai viharok.
Az egész felmérésben Magyarországon az egyik legnagyobb az elutasítottsága a tekintélyelvű kormányzásnak. Hazánkban 18 százalék nyilatkozott róla pozitívan, ami megegyezik a hollandiai adatokkal, a tekintélyelvűség elutasítottsága pedig csak Németországban és Svédországban alacsonyabb.
Az autokrácia megítélésében nagy különbség van az ideológiai jobb- és baloldal között is, amelynek elfogadottsága a legtöbb vizsgált országban általában jóval 10 százalékponttal magasabb a jobboldali, mint a baloldali beállítottságú válaszadók között. Érdekesség, hogy az egyébként ideológiai szempontból megosztott Egyesült Államokban a két oldal közötti különbség mindössze 4 százalékpont abban a tekintetben, hogy az országnak autoriter vezetésre lenne szüksége.
A kutatás azt is vizsgálta, hogy az országok politikai vezetőjének, valamint a legfontosabb ellenzéki szereplőknek milyen az elfogadottsága vagy elutasítottsága. Az eredmények világszinten elég nagy szórást mutatnak, bár érdekesség, hogy a hibrid rezsimeknek, vagy a tekintélyelvűbb felfogást alkalmazó vezetőknek nagyobb az elfogadottsága, mint a többieknek.
A 2023 tavaszán végzett felmérés szerint például Orbán Viktor miniszterelnök elfogadottsága hazánkban 51 százalékos, elutasítottsága 46 százalékos, amivel a magyar kormányfő mindkét mutatóban a felmérés középmezőnyében végzett.
Ami viszont érdekes, hogy az ellenzéki vezetők elutasítottsága AZ EGÉSZ FELMÉRÉSBEN Magyarországon a legmagasabb.
A Pew Research Center a magyarokat Dobrev Kláráról, valamint Márki-Zay Péterről kérdezte. Előbbi elfogadottsága 19 százalék, amivel csupán utóbbi 15 százalékos mutatóját, valamint a 16 százalékkal rendelkező japán Kenta Izumit előzi meg. Az elutasítottsága ugyanakkor a két magyar politikusnak a legmagasabb az egész felmérésben: Dobrev Klárának 75 százalékos, Márki-Zay Péternek 78 százalékos.