A lengyel Nemzeti Oktatási Minisztérium által 2024-ben bevezetésre kerülő új lengyel kerettanterv komoly változásokat hoz az alapfokú oktatásban. A változtatások a történelemoktatást is jelentős mértékben érintik − írja a Magyar Tudományos Akadémia Magyar–Lengyel Történész Vegyesbizottságának állásfoglalására hivatkozva a Magyar Fórum.

A bizottság szerint a tervezet hátrányosan kezeli a magyar–lengyel történelmi kapcsolatokat. A kerettantervből kikerültek a XIV–XV. századi lengyel–magyar kapcsolatok, valamint Báthory István uralkodása, különös tekintettel külpolitikájára, továbbá módosításra került az 1956-os magyar forradalom eseményeinek bemutatása is. 

Véleményük szerint a témák eltávolítása és módosítása rossz hatással van a tanulók regionális tudatának kialakítása szempontjából, és szűkíti a lengyel történelemről megszerezhető ismereteket.

Báthory Istvánt magyarként, erdélyi fejedelemként választották lengyel királlyá. A történészek egyöntetű véleménye, hogy megválasztása a lengyel szejm legjobb döntései közé tartozott a korszakban. Báthory megreformálta az elavult adórendszert, átalakította az igazságszolgálatást – visszaszorítva ezzel a korrupciót –, földreformot hajtott végre és modernizálta a hadsereget. Reformjai sikerét bizonyítja, hogy ígéretét beváltotta, és legyőzte a Livóniában már 18 éve hadakozó IV. Iván orosz cár seregeit, ezzel legalább 100 évvel elodázta az oroszok balti térségben később kialakult hegemóniáját. Nem véletlen, hogy Báthoryról szinte minden lengyel településen utcát neveztek el, és az 1918-ban létrejött független lengyel állam első gimnáziuma Varsóban szintén róla kapta a nevét

− fogalmaz állásfoglalásában a bizottság. 

Hozzáteszik, hogy az 1956-os magyar forradalom története nem kizárólag magyar történet. A forradalomhoz vezető úton a magyar és a lengyel folyamatok szorosan összekapcsolódtak és hatottak egymásra.

Amikor 1956. október 19-én a lengyel politikai vezetésben változás állt be, és Wladyslaw Gomulkát választották meg az ország élére, a magyar közvélemény hasonló változásokat követelt Budapesten is

− írják.

Az állásfoglalással ismert magyar és lengyel történészek is egyetértenek. Magyar részről többek között az MTA, az ELTE a HUN–REN BTK, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a Corvinus Egyetem és a Debreceni egyetem munkatársai; lengyel részről a Lengyel Tudományos Akadémia Tadeusz Manteuffel Történeti Intézete, a Jagelló Egyetem, a Wroclawi Egyetem, Maria Curie-Sklodowska Egyetem és a Varsói Egyetem munkatársai is kézjegyükkel láttál el a dokumentumot.