Recep Tayyip Erdogan több mint két évtizede vezeti már Törökországot, és a tavalyi, kiélezett újraválasztása után most bejelentette, hogy számár a március végi helyhatósági választások lesznek az utolsók. Ahogy fogalmazott, ez számára a végjáték.
Recep Tayyip Erdogan török elnök kijelentette, hogy a március 31-re kitűzött helyhatósági választások lesznek az utolsók számára – jelentette pénteken az Anadolu állami hírügynökség.
Ez számomra a végjáték, a törvény által adott mandátum alapján ez az utolsó választásom
– mondta Erdogan. „Az eredmény egy örökség átadása lesz testvéreimnek, akik utánam jönnek” – idézte őt az Anadolu.
A The Jerusalem Post cikke szerint Erdogan a modern Törökország legsikeresebb politikusa, több mint két évtizede vezeti az országot. 2002 óta több mint egy tucat választás győztese, 2023 májusában kiélezett választásokon öt évre újraválasztották.
A 2023-as választások voltak az elsők Erdogan több mint húsz éve tartó, egyre autoriterebbé váló rendszerének választásain, amikor második kört kellett tartani, ugyanis az elsőben egyik jelölt sem érte el az 50 százalékos többséget. A regnáló elnök ellen egy hatpárti összefogás jött létre, amely ugyan leváltani nem tudta a rendszert, de sokkal jobban megszorongatta Kemal Kilicdaroglu elnökjelölttel az élen. A helyzet egyébként nagyon hasonló volt ahhoz, amit Magyarországon láthattunk, amikor a Márki-Zay Péter vezette, szintén hatpárti kollaboráció próbálta Orbán Viktort legyűrni a választásokon.
A választások előtt már súlyos külső és belső válságokkal küzdött Erdogan, a török gazdaság mélyponton volt, az infláció az egekben, a korrupció folyton a fejlődés útjában állt, és természeti katasztrófák is sújtották az országot. Ennek ellenére a második fordulóban már begyűjtötte a szavazatok 52,16 százalékát, ezzel megőrizve pozícióját az ország élén.
Az ellenzék győzelméhez amúgy is csoda kellett volna, főleg, hogy az első fordulóban legkevesebb szavazatot gyűjtő szélsőjobboldali Sinan Ogan szavazói is inkább Erdogan pártjához húztak a második fordulóban, ez pedig több millió pluszvoksot jelentett a regnáló elnöknek. Illetve a kampányában kihangsúlyozott erőskezű vezetés szimpatikusabb volt a választóknak, mint az ideológiai ellentétek miatt többfelé is húzó, „szedett-vedett” ellenzék.