Elhullott madarak tömegét fedezték fel egy észak-szerbiai város környéki mezőkön. A feltételezések szerint megmérgezték őket, bár a mérget nem nekik szánták. Pusztulásuk a fülesbaglyok megmaradását veszélyezteti. Cipruson tavaly a tiltás ellenére 435 ezer énekesmadarat öltek meg. Ínyencségként tálalják fel őket a helyi éttermekben.
A vajdasági Kikinda a román határ közelében fekszik, és a magyar határtól sincs messze, Szegedtől például csupán 70 kilométerre. Alig valamivel több mint harmincezer lakosa van, ennek ellenére nemzetközi viszonylatban a fülesbaglyok fővárosának nevezik.
Több mint hétszáz vészeli itt át a hosszú téli hónapokat a főtér körüli fákon pihenve – jelentette a BBC.
Összehasonlításul: épp egy éve egész Magyarországon, 957 helyszínen egészen pontosan 9975 erdei fülesbaglyot számolt össze a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, azaz helyszínenként nagyjából tízet.
Turisták tömegesen zarándokolnak a vajdasági városba, hogy a bölcsesség jelképének tartott ragadozó madarakban gyönyörködjenek. A kikindai idegenforgalomnak mérhető bevétele származik az angolok körében oly népszerű birdwatchingból, a madárfigyelésből.
Ornitológusok szerint a dédelgetett bagolypopuláció létét fenyegeti, hogy az eltelt napokban több mint nyolcszáz elpusztult madarat fedeztek fel a környező mezőkön. Mérgezés okozhatta a halálukat – hivatkozott a szerb N1 hírportál a szakértőkre.
Egyik elhullott madár sem volt fülesbagoly. Jobbára helyileg védettnek számító vetési varjak és csókák voltak; kulcsfontosságúak az ökoszisztémában, nem utolsósorban pedig a szintén védett baglyok életében.
A vetési varjú fészket épít, és amikor kiköltözik, a fülesbagoly foglalja el a helyét
– magyarázza egy szakértő.
A ragadozó madarak nem foglalkoznak fészekrakással. Ha nem találnak „otthonra”, odébb állhatnak, pontosabban repülhetnek.
Egyes becslések szerint a baglyok a tél öt hónapja alatt akár félmillió pocokkal és egérrel végezhetnek. Mérhetetlen hasznot hajtanak kivált most, amikor a gazdálkodókat csak ebben a térségben rágcsálók millióinak az inváziója sújtja.
Ha csökken a ragadozó madarak száma, a kártékony rágcsálók még inkább elszaporodhatnak – figyelmeztetnek a szakértők.
Ugyanakkor vélhetően épp a földjüket és termésüket védő gazdák okozták a fészekrakó madarak halálát, akik mérgezett szemeket hintettek el csalinak, az egerek helyett azonban a varjak és a csókák estek áldozatul.
A szemünk láttára pusztultak el. Furcsán viselkedtek az ágakon, aztán egyszerűen csak lezuhantak
– mondta a szerb madárvédelmi társaság elnöke, egyébként állatorvos.
Milan Ružićot már most aggasztja, hogy a tömeges madárpusztulás után milyen jövő vár a kikindai baglyokra.
Cipruson imádják a pacsirtákat. Nem a füttyüket, hanem tányérban, felszolgálva.
Csak tavaly énekesmadarak százezreivel végeztek – a The Guardian szerint szervezett bűnözők.
A legagyafúrtabb trükköket, még madárdalt sugárzó hangszórókat is bevetettek, hogy bokrok közé vagy gyümölcsösökbe csalogassák a többi között a vörösbegyeket, sőt akár verebeket is, ahol szinte láthatatlan hálókkal és ragasztóval bevont ágakkal rabul ejtették a kiszolgáltatott madarat.
Nem sokkal az ezredforduló után a madármészárosok ügyétől volt hangos a magyar sajtó. A pontos számítások szerint akkori értéken 311 millió forintos kárt okozott az öt magyar és négy olasz vadász, akik 2001 őszén tizenkétezer védett madár tetemét próbálták kicsempészni az országból.
Letöltendő börtönbüntetést kaptak.
A nagy visszhangot kiváltó természetkárosítás „áldozatai” között bíbicek, barázdabillegetők, fürjek, citromsármányok, különféle pityerek, récék, mezei pacsirták, sárszalonkák, tengelicek, zöldikék, tövisszúró gébicsek, kenderikék és gerlék is voltak.
A Cipruson elfogott madarakat titkos csatornákon éttermek vásárolják fel. A pácolt, grillezett, savanyított vagy főtt énekesmadarakból készül a helyi ínyencség, az ambelopúlia.
Csupán tavaly ősszel 435 ezer madár pusztult el vélhetően azért, mert az ambelopúlia is népszerűbb lett: 90 ezerrel több fogást fogyasztottak el, mint egy évvel korábban – jelentette a BirdLife Cyprus.
A szigetország egyébként ugródeszkának számít a madarak körében a hatalmas őszi vándorlásban Európa és Afrika között. Ciprus felett repülnek és pihennek meg a barátposzáták, a királygébicsek, a csilpcsalpfüzikék, a fitiszfüzikék, a cserregő nádiposzáták és a berki poszáták. Ezeknek az énekesmadaraknak a száma meredeken csökken Európában és az Egyesült Királyságban egyaránt.
Csapdába ejtésüket éppen fél évszázada, 1974-ben tiltották be Cipruson.
(Borítókép: Egy fülesbagoly zsákmányra vadászik egy füves területen, Ramsgate közelében, Kentben 2023. október 24-én. Fotó: Gareth Fuller – PA Images / Getty Images Hungary)