A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a közel hárommilliárd forintból épült, 50 méteres Szent Borbála híd ünnepélyes átadóján arról számolt be, hogy a fejlesztéshez kapcsolódóan hazánkban egy kilométernyi, míg a szlovák oldalon ötszáz méternyi útépítés történt, és mindennek a nyomán pár percre rövidült az átkelés ideje az eddigi húsz kilométeres autózás helyett.

Beszédében emlékeztetett, hogy a helyszínen a folyó két partja közötti összeköttetés létrehozását már Hunyadi János elrendelte az 1400-as évek közepén, de a híd a második világháborúban megsemmisült.

Itt tehát olyan munkát végeztünk el, amellyel már régóta adósak voltunk az itt élő emberek számára

– fogalmazott Szijjártó Péter, majd hozzátette, hogy a magyar kormány a nemzeti érdekek érvényesítését tartja szem előtt, márpedig ezt a célt jól szolgálja a kapcsolatok folyamatos javítása a szomszédos országokkal a kölcsönös tisztelet és a kölcsönös előnyök mentén.

„Azokat az együttműködési pontokat keressük, amelyek egyértelműen jók mindenkinek, jók mind a két országnak, jók mind a két nemzetnek […]. És hisszük azt, hogy ami jó mindkét országnak és mindkét nemzetnek, az erősebbé is tesz minket. Különösen így van ez Szlovákiával, amellyel a hét szomszédunk közül a leghosszabb a közös határunk” – mondta.

Szijjártó Péter ennek kapcsán tudatta, hogy ezen a 654 kilométeres határszakaszon 2010-ben még csak huszonkét ponton lehetett átkelni, a két ország vezetői azonban 2014-ben megállapodást írtak alá ezek számának a növeléséről, így ez a mai átadóval el is érte a negyvenet.

Ez tizennyolc új összekötő kapocs, amely Magyarország és Szlovákia, a magyarok és a szlovákok, a két gazdaság és a határ két oldalán élő közösségek közötti kapcsolatokat fűzik még szorosabbá

– szögezte le.

„Mi ezt igazi sikertörténetnek tartjuk, s azt gondoljuk, hogy a sikertörténetet folytatni kell, ezért készen állunk arra, hogy új hidakat, új utakat, új vasútvonalakat építsünk” – fűzte hozzá. Saját tapasztalatait is felidézve úgy vélekedett, hogy a határ mentén élni különös élethelyzet, amelynek minőségét főként a határ legális átjárhatóságának mértéke dönti el.

A miniszter ezután nagy mérföldkövet emlegetett a kétoldalú gazdasági együttműködés kapcsán is, azt emelve ki, hogy Szlovákia tavaly Magyarország második legfőbb kereskedelmi partnere volt 15 milliárd eurónyi forgalommal, amely több mint 2,5-szerese a 2010-es adatnak.

Hogy mennyire fontosak tehát ezen összeköttetések a két ország között, azt ez az adatsor is viszonylag egyértelműen mutatja

– jelentette ki.

Hangsúlyozta, hogy az energiarendszerek összekötése az ellátásbiztonságot jelenti mind a két fél számára, még ha a gázvezetékek összekapcsolásakor sokan azt is mondták, hogy az értelmetlen. „Mi elkötelezettek vagyunk az iránt, hogy Magyarország és Szlovákia együttműködését tovább erősítsük. Hisszük azt, hogy ennek erősítése a legjobb eszköz arra, hogy a magyarság Szlovákiában és a szlovák közösség Magyarországon is egyre jobban érezze magát” – mondta.

Kitért arra is, hogy az elmúlt években a két ország szuverenitása és biztonsága szempontjából egyaránt kulcsfontosságú kérdésekben is együtt tudtak működni. „A két kormány együttműködésének köszönhetően sikerült meggátolnunk azt, hogy illegális migránsok tíz- vagy százezrei járkáljanak itt, Közép-Európában. Meg tudtuk őrizni az energiaszabadságunkat, meg tudtuk őrizni és meg tudtuk erősíteni a szuverenitásunkat. És mi, tisztelt hölgyeim és uraim, büszkék vagyunk arra, hogy Magyarországnak és Szlovákiának is olyan kormánya van, amely kiáll a békéért, és akkor is kiáll a békéért, és akkor is kiáll az emberi életek megmentéséért, hogyha ez ma nem az európai politika mainstreamjébe tartozó pozíció” – sorolta.

 Magyarország és Szlovákia együttműködésének fejlesztése kölcsönös érdekünk, és készen állunk erre a jövőben is

– összegzett végül a külügyminiszter az MTI szerint.