Elkezdődött az Egyesült Államok és az Európai Unió Haitin tartózkodó állampolgárainak kimenekítése. Az evakuációra azért volt szükség, mert az ország fővárosának nagy részét már teljesen az erőszakos bandák tartják uralmuk alatt, és egyre valósabb az esélye annak, hogy az államot is megdöntik. A karibi ország miniszterelnöke közben bejelentette távozását a nemzetközi botrány után.
A hétvégén több diplomáciai misszió is Haiti elhagyása mellett döntött a karibi országban tomboló erőszakhullám miatt. A CNN értesülései szerint a Port-au-Prince-i német és európai uniós képviseletek a szomszédos Dominikai Köztársaság területére evakuálták a diplomáciai személyzetüket, beleértve a nagyköveteket is.
Az első evakuációs járat utasai között volt Peter Sauer haiti német nagykövet és Stefano Gatto európai uniós nagykövet is.
Az EU által kivitelezett művelet többnapos intenzív tervezést és koordinációt igényelt a dominikai–haiti határ mindkét oldalán. A kimenekítés azért ütközött logisztikai problémákba, mert az európai személyzet sem hajóval, sem repülővel nem tudott távozni az országból, ugyanis Haiti nemzetközi repülőterét szinte ostrom alatt tartják a fegyveres bűnözőcsoportok, a főváros legnagyobb kikötőjét pedig március 8-án megtámadták és kifosztották.
A válságos helyzetben a kimenekítést helikopterrel kellett végrehajtani.
A Dominikai Köztársaság légtere a Haitiből érkező összes repülő előtt zárva van. Azonban a dominikai hatóságok ritka kivételt tettek az európai személyzet kérésére, és engedélyezték, hogy egy apró polgári jelzéssel közlekedő helikopter átrepüljön a területükről Port-au-Prince-be és vissza. Az európai unió diplomatái egy dominikai határhoz közeli katonai bázison értek földet, nem pedig a távolabbi Santo Domingóban lévő repülőtéren, hogy a műveletet a lehető leggyorsabban végrehajtsák.
Port-au-Prince-ben a bűnüldöző szervek és az állami intézmények elleni, jól összehangolt bandatámadások hulláma zajlik, ami a kormány megbuktatásával fenyeget, és aminek következtében emberek tízezrei kényszerültek otthonaik elhagyására.
Haiti kormánya a tömeges fosztogatások és a rendőrőrsök elleni támadások miatt csütörtökön meghosszabbította a hetek óta tartó szükségállapotot és az éjszakai kijárási tilalmat.
Az MTI brüsszeli tudósítója megerősítette a CNN összes értesülését. A hírügynökség közleménye szerint hétfőn az Európai Unió külügyi szolgálatának szóvivője, Peter Stano bejelentette az EU teljes diplomáciai személyzetének kivonását a szigetországból. A szóvivő hangsúlyozta, hogy azért döntöttek a kimenekítés mellett, mert az ország biztonsági helyzete drámai módon romlott az utóbbi napokban, és Haiti fővárosának irányítását szinte teljes egészében fegyveres csoportok vették át. A brüsszeli sajtóreferens azt is elmondta, hogy az Európai Unió rendkívüli aggodalommal szemléli a Haitin kibontakozó eseményeket.
A biztonsági helyzetre tekintettel az Európai Unió a teljes diplomáciai személyzetet kivonta Haitiről. Az összes uniós alkalmazottat eltávolítottuk az országból
– tájékoztatta a sajtót a szóvivő.
Elmondása szerint az uniós külügyi szolgálat továbbra is dolgozik, azonban ezentúl nem Haitin, hanem a szomszédos Dominikai Köztársaságban látja el feladatait. Hozzátette, az uniós külügyi szolgálat figyelemmel kíséri a helyzet változását, és annak megfelelően módosítja működését.
A szóvivő az arra vonatkozó előzetes értesüléseket is megerősítette, hogy bizonyos Haitit elhagyni szándékozó nem uniós állampolgárok is tudomást szereztek a tervről, ők azonban nem fértek fel a helikopterre.
Az utazás szervezőinek a repülőgépek kis mérete miatt több kimenekítési kérést is el kellett utasítaniuk. Az európai műveletben összesen tizenkét embert evakuáltak Haitiről.
Egyébként a magyar Konzuli Szolgálat 2012 óta „nem javasolt úti célként” tartja számon Haitit, Budapest külképviselettel sem rendelkezik a komoly belső válsággal küzdő szigetországban.
Az Egyesült Államok hadserege még vasárnap közölte, hogy végrehajtott egy légi műveletet, és erősítést küldött a haiti fővárosában működő külképviseletüket őrző biztonsági személyzetnek. Az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője szerint
a műveletet maga az elnök, Joe Biden hagyta jóvá, aki rajta keresztül mély aggodalmát fejezte ki az elszabaduló erőszak miatt.
A közlemény szerint a katonai repülőgép fedélzetén nem tartózkodtak haitiak, senki mást nem mentettek ki, csak a nagykövetség nem létfontosságú dolgozóit. Az amerikai külügyminisztérium vasárnap döntött az evakuálás mellett, mivel
az amerikai nagykövetség épületei és az onnan egyedüli menekülési útvonalat jelentő repülőtér környékén fokozódott a bandák által elkövetett erőszak.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa a haiti demokratikus intézmények helyreállítását sürgette, valamint felszólította a karibi ország politikai életének szereplőit, hogy üljenek tárgyalóasztalhoz a vitás kérdések rendezésének érdekében.
A BT egyúttal súlyos aggodalmát fejezte ki Haiti biztonsági és humanitárius helyzetét illetően, és figyelmeztette az országban garázdálkodó fegyveres bandákat, hogy azonnal hagyjanak fel a destabilizációhoz vezető tevékenységgel, hozzátéve, hogy a bűncselekmények elkövetőit felelősségre kell vonni.
Vasárnap az Index is beszámolt róla, hogy ismét berobbant Észak-Amerika puskaporos hordója, Haiti. A Karib-tenger partján fekvő állam bűnszervezetei kiszabadítottak mintegy négyezer bandatagot a főváros, Port-au-Prince egyik börtönéből, az országot ideiglenesen vezető miniszterelnök, Ariel Henry távollétét kihasználva.
A kiszabadult bűnözők segítségével a bandák jelenleg széles körű terrorhadjáratot folytatnak az állami intézmények és a lakosság ellen.
Az észak-amerikai állam immár hat éve küzd sikertelenül egy nagyon komoly belpolitikai válsággal, amit az elszabaduló kőolajárak okoztak. Az akkori elnök, Jovenel Moise az emelkedő olajár miatt kénytelen volt eltörölni egy olyan szociális intézkedést, amitől a haiti lakosság többsége függött. Az energiatámogatás megszűnése a lakosság több mint felének, azaz hatmillió, szegénységben élő embernek tette megfizethetetlenné az áramszolgáltatást és az üzemanyagot.
Ez egy száznál is több halálos áldozattal járó tüntetési hullámot eredményezett Port-au-Prince-ben. Mindezek ellenére az elnök nem volt hajlandó lemondani, aminek következtében 2021-ben végül meggyilkolták a saját házában.
Mivel Moise elnök erősen összefonódott az országot rettegésben tartó bandákkal, a halála után az alvilágban is hatalmi vákuum keletkezett.
A hatalmi harcból a G9 elnevezésű, egytucatnyi félkatonai szervezetet és bűnbandát tömörítő erőszakos csoport került ki győztesen. A G9 azonnal szembefordult a kormányerőkkel, miután vezetőjük, egy exrendőr, bizonyos Jimmy Chérizier – vagy más néven Barbecue – egységes szervezetté kovácsolta őket. A bandavezér nagyon nyomul a közösségi médiában, és egyesek szerint elnöki ambíciókat dédelget.
Azonban nem a korábbi rendőr szervezete az egyetlen, amelyik kész átvenni a hatalmat a jelenlegi haiti államtól. Továbbra is nagyjából 200 illegális fegyveres csoportosulás működik a szigeten, amelyek sok esetben egész megyéket az ellenőrzésük alatt tartanak, és kvázi miniállamokként vagy államtól független önkormányzatokként funkcionálnak. A legutóbbi hírek szerint már főváros 80 százaléka ilyen bűnszervezetek, és nem az állam irányítása alatt áll.
Bizonyos bandák feltehetőleg az ellenzéki politikusok utasítására cselekszenek. Az országba nemrégiben visszatért egy korábbi lázadás vezetője, Guy Philippe, aki 2004-ben egyszer már megbuktatta a demokratikus államrendet. Mindez nemzetközi beavazkozáshoz vezetett.
A fegyveres bandák ismét a miniszterelnök és kormánya lemondását próbálják elérni. Az evakuáció is ezért nem valósulhatott meg hagyományos keretek között, ugyanis a bandák a nemzetközi repülőteret azért tartják ostrom alatt, hogy Ariel Henry miniszterelnök ne tudjon visszatérni az országba külföldi útjáról. Henry Kenya kormányától próbált 1000 rendfenntartót kérni a válság kezelésére, kormányfő jelenleg Puerto Ricóban tartózkodik.
Haiti 200 éves történelme során szinte állandó jelleggel küzdött a súlyos belső erőszakkal, ennek hatására több alkalommal is nemzetközi beavatkozásra volt szükség a rend helyreállításához, legutóbb 2004-ben. Egy ilyen forgatókönyv a jelen helyzetben is előállhat.
A fokozódó belföldi és nemzetközi nyomás hatására Ariel Henry, Haiti miniszterelnöke végül kedd reggel bejelentette, hogy kész lemondani kormányfői pozíciójáról. Távozását azonban feltételekhez kötötte. A 74 éves politikus mindaddig az ország élén marad, ameddig a megmaradt politikai vezetés nem állít fel egy átmeneti tanácsot a válság kezelésére.
A kormányom a tanács beiktatása után azonnal távozik. Mi leszünk az ügyvivő kormány, amíg nem neveznek ki miniszterelnököt és új kabinetet
– mondta Henry egy videóbeszédben.
Az országba visszatérni képtelen kormányfőt az Egyesült Államok és a Karib-tengeri Közösség – karibi országokat tömörítő kormányközi szervezet – is nagy nyomás alá helyezte az utóbbi napokban. A Jamaicán tartott válságtanácskozás során a baráti országok küldöttei végül képesek voltak meggyőzni a haiti miniszterelnököt, hogy a béke megteremtése csak távozásán keresztül lehetséges.
Henry 2021-ben, Haiti akkori elnökének meggyilkolását követően, nem választások útján került hatalomra. Tavaly sem tartotta meg a választásokat, mondván, az országban uralkodó bizonytalanság veszélyeztetné a szavazást. Döntése azonban csak még jobban feldühítette a tüntetőket, akik hónapok óta követelték lemondását, miközben Haiti egyre mélyebbre süllyedt a szegénységbe és a bandák által elkövetett erőszakos cselekményekbe – írja a CNN.
Még nem tudni, hogy ebben a kaotikus környezetben ki veszi át az ország vezetését, vagy hogy milyen hatással lesz az államrend újabb megingása a jelenleg többfrontos belső háborút vívó rendőrségre és hadseregre. A külföldi média egyes értesülései szerint a korábban említett ellenzéki vezetőnek, Guy Philippe-nek van a legnagyobb esélye arra, hogy ideiglenesen az ország vezetőjévé válasszák a haiti pártok.
(Borítókép: Haiti zászlókat vivő emberek vonulnak fel egy Ariel Henry haiti miniszterelnök lemondását követelő tüntetésen, Haiti fővárosában, Port-au-Prince-ben 2024. március 7-én. Fotó: Guerinault Louis / Anadolu / Getty Images Hungary)