Várhatóan szerdán fogadja el a képviselő-testület az európai médiaszabadságról szóló törvényt, amelynek kidolgozásakor állítólag Magyarország is inspirálta az Európai Bizottságot. A Fidesz „brüsszeli cenzúratörvény” megalkotásával vádolja az uniós döntéshozókat.
Az európai médiaszabadság-törvényről kedden tartottak parlamenti vitát Brüsszelben, ahol Vera Jourová, az Európai Bizottság értékekért felelős alelnöke azt mondta, az csak „azokat fenyegeti, akik az állam hatalmát, pénzügyi hatalmát is arra akarják felhasználni, hogy a médiát maguk alá gyűrjék” – írja a Népszava.
Szavait Bocskor Andrea fideszes EP-képviselőnek címezte, aki viszont azzal vádolta az uniós döntéshozókat, hogy a jogszabállyal megalkották a „brüsszeli cenzúratörvényt”, amely „újabb beavatkozási kísérlet a tagállamok szuverenitásába”.
Jourová szerint a szabályok kidolgozásakor több tagállam inspirálta a törvényt előterjesztő Európai Bizottságot, köztük Magyarország is.
A lap azt írja, hogy a törvényt várhatóan szerdán fogadja el a képviselő-testület, majd a tagállamok formális jóváhagyását követően kihirdetik az EU Hivatalos Közlönyében. Előírásait a kihirdetéstől számított 15 hónapon belül kell kötelezően alkalmazni.
A törvény többek között kitér arra, hogy a nemzeti hatóságok nem telepíthetnek kémprogramokat az újságírók elektronikus eszközeire, és azt is előírja, hogy a közszolgálati médiának függetlennek kell lennie mindenféle politikai érdektől.
Mint írják, a rendelet hatálybalépését követően valamennyi médiaszolgáltatónak hozzáférhetővé kell tennie a tulajdonosi struktúrájára vonatkozó információkat egy nemzeti adatbázisban; be kell jelentenie a számára juttatott állami reklámok teljes éves összegét, valamint a hatóságoktól vagy harmadik országoktól kapott reklámbevételeket; és a tagállamok kötelesek lesznek felmérni a médiapiaci koncentráció hatásait.