Kína elleni összefogás alakul India és Japán között? Már a Távol-Kelet is forrong? India és Japán a közelmúltban kezdte meg a „Dharma Guardian” elnevezésű közös hadgyakorlatát az indiai Mahajanban, a nyugati Rádzsasztán államban található lőtéren.
Az indiai hadsereg és a japán szárazföldi önvédelmi erők ötödik közös gyakorlata egy hónapig tart, és március második hetében ér véget. Az Indiában és Japánban felváltva tartott gyakorlat jól tükrözi a két ország közötti megerősített kétoldalú biztonsági és stratégiai együttműködést és a geopolitikai összefüggéseket.
Az indiai védelmi minisztérium sajtóközleménye szerint a gyakorlat célja a katonai együttműködés előmozdítása, valamint „az Egyesült Nemzetek Alapokmányának VII. fejezete szerinti, félvárosi környezetben végrehajtandó közös műveletek együttes képességének fokozása”. Az ENSZ Alapokmány VII. fejezete a béke fenntartásával, a béke megsértésével és az agresszióval kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik.
Az indo-csendes-óceáni kontextusban számos kérdés merül fel, többek között Kína harcias magatartása, esetleges katonai erő alkalmazása India ellen, valamint a Dél- és Kelet-kínai-tengeren, melyben Japán és az ASEAN-országok is érintettek, nem is beszélve az Észak-Korea jelentette fenyegetésről.
Az első Dharma Guardian gyakorlatot 2018 novemberében tartották az északkelet-indiai Mizoramban, Vairengte-ben. Bár az általános cél a két haderő közötti interoperabilitás fejlesztése tekintetében ugyanaz maradt, az elmúlt években a gyakorlat összetettebbé vált, és hozzájárult az indiai és a japán hadsereg személyi állománya közötti kapcsolatok kiépítéséhez, valamint egymás katonai gyakorlatának és kultúrájának megbecsüléséhez és tiszteletéhez. Ha a két ország bármilyen közös műveletben kíván részt venni az indo-csendes-óceáni térségben, akkor a fenti tényezőknek jelentős szerep juthat.
A Dharma Guardian révén kialakuló személyes kapcsolatok mindkét ország hosszú távú érdekeit szolgálják. Fontos, hogy mindkét fél hű képet alkosson a két ország hivatalos politikai és stratégiai dokumentumaiban megfogalmazott fenyegetésekről, ami lényegében javítani fogja az India és Japán közötti védelmi együttműködés általános hangnemét és irányultságát, ezáltal hozzájárulva az általános kétoldalú partnerség további erősítéséhez. Az esemény a regionális biztonság és stabilitás előmozdítása felé tett jelentős lépést hangsúlyozza a két ország magas rangú katonai tisztviselőinek jelenlétével.
A japán–indiai biztonsági partnerség évről évre erősödik.
Ez abból is látható, hogy a két ország politikai vezetése milyen katonai kötelezettségvállalásokat tett, és stratégiai párbeszédek előtt nyitott teret. Míg a Dharma Guardian az indiai és a japán szárazföldi erőket egyesíti, a JIMEX egy tengeri gyakorlat, amelyben 2012 óta a két haditengerészet vesz részt. A légierő területén folytatott katonai együttműködés fokozásának jeleként India és Japán 2023 januárjától létrehozta a „Veer Guardian-2023” elnevezésű gyakorlatot az indiai légierő és a japán légi önvédelmi erők részvételével.
A „Dharma Guardian” jelentősége túlmutat a katonai együttműködésen, melynek a szélesebb körű geopolitikai következményeit is érdemes számba venni. Egyértelműen erősíti a stratégiai partnerséget India és Japán között, akik az indo-csendes-óceáni térség két kulcsfontosságú szereplőjének minősülnek, a változó regionális dinamika és biztonsági kihívások közepette.
Ez a közös gyakorlat jól példázza elkötelezettségüket a szabad, nyitott és befogadó indo-csendes-óceáni térség előmozdítása mellett, megerősítve az együttműködés fontosságát a regionális egyensúly és az elrettentés fenntartásában. Az utóbbi években India gazdasági fejlődésével párhuzamosan a nemzetközi politikában is nagyobb befolyásra tett szert, miközben hadseregét is folyamatosan fejleszti. Narendra Modi miniszterelnöksége alatt egyértelművé vált, hogy
a felemelkedő Kínát India komoly riválisának tartja, ezért megpróbálja korlátozni szomszédja stratégiai térnyerését.
Amellett, hogy a két országnak határvitái is vannak, India attól tart, hogy az Indiai-óceán térségében elveszíti vezető szerepét, ami geostratégiai szempontból is hátrányos lenne a számára, ráadásul Kína támogatásával Pakisztán felől is nőhet a fenyegetés. Éppen ezért a Modi-kormányzat a korábbiaknál szorosabbra fűzte a kapcsolatot az Egyesült Államokkal, ami a katonai együttműködésre is vonatkozik. Az USA pedig az indo-csendes-óceáni koncepció keretében, Kína korlátozása érdekében szövetségesei között is határozottabb együttműködést vár el.
Az utóbbi időben már azt látjuk, hogy a Négyes tagjai – India, Ausztrália, Japán és az USA – Kínával is hajlandóak felvállalni a konfliktust a térségben, amit Tajvan példája is jól mutat. Japán még a NATO-val való szorosabb együttműködéstől sem zárkózik el. India és Japán – mivel szeretnének regionális nagyhatalommá válni – a dél-kínai-tengeri szigetviták ügyében is határozottabban állást foglalnak Kínával szemben, miközben haditechnikával támogatják a délkelet-ázsiai országokat is. Ez a hadgyakorlat azt bizonyítja, hogy a két ország bilaterális katonai együttműködésére is megfelelő hangsúlyt helyez, természetesen az USA bátorításával.
A szerző a Neumann János Egyetem Eurázsia Központjának tudományos főmunkatársa.
(Borítókép: A Japán Szárazföldi Önvédelmi Erők (JGSDF) és az Indiai Hadsereg közös hadgyakorlatot hajt végre a japán Shiga prefektúrában található Takeshima városában, az Aibano Manever Area területén, 2023. február 28-án. Fotó: David Mareuil / Anadolu / Getty Images Hungary)