Az energia biztosítása, a biztonság energializálása címmel tartottak európai miniszterekkel kerekasztal-beszélgetést a Magyar Külügyi Intézet által rendezett Budapest Balkans Forum első napján. Az energiabiztonság biztosítása és fontossága mellett a magyar, szerb, albán és török résztvevők a zöldátállásról, illetve az azzal kapcsolatban felmerült megoldandó kérdésekről beszéltek – e kapcsán a szerb energiaügyi miniszter, Dubravka Dedovic kijelentette, nem létezik egy univerzális megoldás minden állam számára, míg Szijjártó Péter magyar külügyminiszter az atomenergia fontosságáról beszélt.
Idén nyolcadik alkalommal rendezte meg a Magyar Külügyi Intézet (MKI) a Budapest Balkans Forumra keresztelt nemzetközi konferenciáját, ami kizárólag a régióval foglalkozik. A kétnapos rendezvény első, keddi napján a régió több országát képviselve miniszterekkel tartottak kerekasztal-beszélgetést a térség energetikájáról és energiabiztonságáról, illetve annak jövőjéről.
A beszélgetésen Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter mellett Ahmet Berat Conkar, Törökország energiaügyi és természeti erőforrások miniszterhelyettese, Dubravka Dedovic, Szerbia bányászati és energiaügyi minisztere, illetve Igli Hasani, Albánia külügyminisztere vett részt az MKI vezérigazgatója, Schőberl Márton moderálásában.
A résztvevők többnyire saját országaik jelenlegi energiapolitikájáról, annak állapotáról, más országokkal való együttműködéséről és jövőbeni terveikről számoltak be a Corinthia Hotel előadótermében.
Igli Hasan először azt a gondolatot vetette fel, hogy az energia kérdése egy fontos és stratégiai téma Európában, egyrészt az ukrajnai háború, másrészt pedig a klímaváltozás miatt, a gázhasználat-csökkentésre irányuló tervek miatt. Az albán külügyminiszter szerint az Európai Unió jól együttműködik a térséggel és fontos, hogy az energia kérdése felkerüljön a stratégiai térképre.
Szijjártó Péter erre a gondolatra rácsatlakozva arról beszélt, hogy az energia kérdéséről nem lehet a Balkán nélkül beszélni, hiszen a régió kulcsfontosságú az európai energiabiztonság jövője szempontjából.
A magyar külügyminiszter kiemelte, fontos, hogy az energiaellátásra ne ideológiai, hanem fizikai kérdésként tekintsenek.
Elmondta, az energiabiztonsághoz fontos a diverzifikáció, ugyanakkor annak három aspektusa van: a meglévő infrastruktúra modernizálása mellett új útvonalak kialakítása és új források bevonása. A magyar külügyminiszter szerint emiatt új beruházásokra van szükség, mivel amíg a diverzifikációs terveket nem követik tettek, addig az csak álom marad.
Ugyanúgy az új infrastruktúraberuházások mellett érvelt a szerb energiaügyi miniszter, Dubravka Dedovic. A szerb miniszter szerint az ukrajnai háború következtében kialakult energiaválság három dolgot mutatott meg:
Mint fogalmazott, Szerbia ezt a három alapelvet követi, ezért fontosak az új beruházások,
mivel a több lehetőség csökkenő árakkal is jár.
Mint emlékeztetett, Szerbia elektromos áram tekintetében Magyarországgal, Romániával, Bulgáriával és Bosznia-Hercegovinával is kereskedik, és szerinte az egymással energiapolitikában jobb kapcsolatokkal rendelkező országok jobban is ellenálltak a válságnak. A villamos energia mellett a földgáz kapcsán is kijelentette, hogy a meglévő útvonalak és források mellett újak kialakítására is szükség van.
A török energiaügyi miniszterhelyettes, Ahmet Berak Conkar emlékeztetett, hogy Európa gáz tekintetében külső beszállítóktól függ, ugyanakkor Oroszország Ukrajna elleni háborúja kevesebb kárt okozott a gázellátás kapcsán, mint azt előzetesen várták.
Conkar ezután a beszélgetést átvezette a zöldátállásra, ami kapcsán elmondta, hogy ez nagy kihívás, hiszen ehhez ugyanúgy ki kell építeni az infrastruktúrát, és az energiaforrások diverzifikálása kapcsán a zöldenergiát is jobban be kellene vonni – a török energiaügyi miniszterhelyettes szerint ehhez elengedhetetlen a magánszektor részvétele.
A zöldátállás kapcsán Dedovic elmondta, a szerb kormány épp egy hosszú távú stratégiai dokumentum kidolgozásán dolgozik, amiben követnék az EU 2050-re tett vállalását, miszerint addigra már nem fog a leköthető szén-dioxidnál többet kibocsátani.
Ugyanakkor a szerb energiaminiszter szerint a zöldátállás kapcsán egy méret nem felel meg mindenkinek, ugyanis minden ország más adottságokkal rendelkezik.
Példaként említette, hogy más egy olyan országban a zöldátállás, aminek a közeli országokkal nagyon jól kiépített hálózata van, vagy amely például nagyon sok természetes gázzal rendelkezik, vagy esetleg még atomenergiát is használ.
Ehhez hozzátette, Szerbia nagyon szerencsétlen pozícióban van, mivel energiamixének egy jelentős részét teszi ki a szén, azonban kijelentette, hogy elkötelezettek a megújuló energiák kapcsán. A szerb energiaügyi miniszter szerint fontos, hogyha energiaközösségekben gondolkozzunk és az országok egymás között kereskedjenek energiával.
Török kollégája ehhez hozzátette, a zöldátállás kapcsán fontos, hogy annak elérésében a magánszektor is részt vegyen. Az átállás kapcsán szerinte hat nagy terület van, ami elengedhetetlen:
Szijjártó a zöldátállás kapcsán arról beszélt, fontos, hogy gyakorlati módon közelítsük meg, ne pedig ideológiai kérdésként. A magyar tárcavezető szerint a környezetvédelem fontos, de annak kéz a kézben kell járnia a versenyképesség javításával – amennyiben szerinte az e kettő közötti egyensúly felbomlik, akkor az egész folyamat hitelességének vége.
A magyar külgazdasági és külügyminiszter kiemelte, Magyarország már régóta használ megújuló energiát, amiknek kapacitását folyamatosan bővítik – Szijjártó ilyen energiaforrásként a napenergiát és az atomenergiát értette. Utóbbi kapcsán úgy fogalmazott, hogy jelenleg nagyon sok országban az atomenergiára ideológiai kérdésként tekintenek és szerinte jó, hogy Európában Franciaország vezeti az atomenergia-koalíciót. A tárcavezető szerint a paksi erőmű bővítésével évente 17 millió tonna szén-dioxid-kibocsátás lehet kiváltható az energia-előállításban.
A szerb energiaügyi miniszter szerint nincs olyan energiaforrás, aminek ne lenne hatása a környezetre – a szélerőművek a madaraknak ártanak, az elhasznált napelemek feldolgozása nem megoldott, míg a nukleáris hulladékkal továbbra se tudjuk, hogy mi legyen. Szerinte emiatt is fontos, hogy
a zöldátállásnak és a dekarbonizációs céloknak realisztikusnak kell lenniük, amik egyrészt teljesíthetőek, másrészt pedig képesek kielégíteni az évről évre növekvő energiafogyasztást.
Szerinte fontos, hogy egy ország ne legyen kizárólag egy forrásra ráutalva, mivel a több lehetőség jobb pozícióba hozza az országokat. A jövő kapcsán kijelentette, Szerbiának biztos, hogy használnia kell majd természetes gázt az átmeneti időszakban – sőt, még növelni is kellene annak arányát az energiamixében –, hogy a növekvő energiafelhasználást követni tudják.
A beszélgetés végén az ún. cseppfolyósított földgáz (LNG) témája is felmerült, ami kapcsán Szijjártó elmondta, hogy Magyarország mind az ár, mind az ellátás kapcsán elégedett a jelenlegi energiaellátásukkal – itt megköszönte szerb és török kollégáinak az együttműködést az országok között.
Az LNG kapcsán elmondta, hogy ugyan a diverzifikáció miatt fontos, de új forrásokat csak akkor szabad bevezetni, ha az jobb lehetőség, mint a meglévők. Emlékeztetett, az LNG-használatnak a növelése Magyarországon nem a kormánytól függ, hanem az előállítók és a szállítók kapacitásán.
(Borítókép: A mátrai erőmű Visonta közelében, 2017. április 6-án. Fotó: Komka Péter / MTI)