Az orosz állami televíziónak, a Rosszija 1-nek adott, szerdán kora reggel közzétett interjújában Putyin azt mondta: reméli, hogy az Egyesült Államok elkerül minden olyan eszkalációt, amely nukleáris háborút válthatna ki.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Oroszország nukleáris erői készen állnak a bevetésre arra az esetre, ha közvetlen fenyegetés érné függetlenségét – írja az AP hírügynökség.

Arra a kérdésre, hogy fontolgatta-e valaha is a harctéri atomfegyverek bevetését Ukrajnában, Putyin azt válaszolta, hogy erre eddig nem volt szükség. Azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok korszerűsíti nukleáris erőit és ezek minden komponensét fejleszti, Putyin kijelentette: „Mi is.”

Egyúttal bizakodásának adott hangot, hogy Moszkva el fogja érni céljait Ukrajnában, és nyitva tartotta az ajtót a tárgyalások előtt, hangsúlyozva, hogy bármilyen megállapodáshoz határozott garanciákra lenne szükség a Nyugat részéről.

Nem akarom kimondani, de nem bízom senkiben. Nekünk garanciákra van szükségünk, és a garanciákat pontosan meg kell fogalmazni, olyanoknak kell lenniük, amelyek kielégítenek bennünket és amelyekben megbízunk

– mondta Putyin a Rosszija Szegodnya orosz állami médiacsoportnak nyilatkozva. Leszögezte, hogy a felelős döntések meghozatala során nem fog semmi olyat tenni, ami nem felel meg Oroszország érdekeinek.

Kijelentette, hogy Oroszország intervenciós erőként kezelné az Ukrajnában megjelenő amerikai csapatokat, és ennek Washington tudatában van. Úgy vélekedett, hogy Emmanuel Macron francia elnöknek a nyugati csapatok Ukrajnába küldésére vonatkozó és más oroszellenes kijelentései összefüggésben állhatnak az afrikai helyzet miatti sértettséggel, azzal, hogy Oroszország Franciaországgal ellentétben megerősítette pozícióit a kontinensen.

Az orosz elnök megismételte Moszkva készségét az Ukrajnáról való tárgyalásokra, de csak az olyanokra, amelyek a valóságon alapulnak.

Svédország és Finnország nemzeti érdekei szempontjából értelmetlen lépésnek nevezte a NATO-csatlakozást, mert ennek következtében orosz csapatok és védelmi rendszerek fognak megjelenni a határaik közelében.

Feszül a húr Oroszország és a NATO között is

Vlagyimir Putyin február 29-én tartott moszkvai évértékelőjében üzent azoknak a nyugati államoknak, amelyek fontolgatják, hogy harcoló csapatokat küldenek Ukrajnába. Mint fogalmazott, a NATO csapást készül mérni az orosz területekre, de

nekünk is vannak olyan fegyvereink, amelyekkel csapást mérhetünk az ő területükre is.

Szerinte a nyugati politika nukleáris fegyverek használatával és a civilizáció elpusztításával járó konfliktushoz vezet. „Nem értik ezt?” – tette fel a kérdést.

Az általános nyugati ruszofóbiáról megjegyezte, meg kell érteni a Nyugaton élőknek, hogy egy szuverén, erős Oroszország nélkül nem lesz stabil világrend. A nyugati retorika nukleáris fegyverek bevetésével fenyeget, de világosan kell látni, egy ilyen csapás elpusztítaná a civilizációnkat.

Vlagyimir Putyin az Egyesült Államokkal kapcsolatban hangsúlyozta, mióta az USA beszállt az ukrajnai háborúba, a két állam viszonya megromlott. Moszkva még 2018-ban javasolt egy kétoldalú nukleáris megállapodást, azonban ezt végül az amerikaiak megtorpedózták. 

Az amerikaiak legfőbb jellemzője Putyin szerint, hogy akkor érdekeltek a megegyezésben, ha abból valami hasznuk származik. A novemberi elnökválasztás főszereplői is azt akarják sugallni a választóiknak, hogy az USA még mindig a világ ura.  

Az orosz elnök azzal vádolta meg Washingtont, hogy mindenáron le akarják győzni Oroszországot, és „bele akarnak minket rángatni egy újabb – a hidegháború korszakát idéző – fegyverkezési versenybe”.

Az orosz–ukrán háború eseményeit az Index is folyamatosan követi, szerdai élő hírfolyamunk ide kattintva érhető el.