A Nyugat-Balkán helyzetéről tartottak kerekasztal-beszélgetést Budapesten, ahol francia, szlovén, norvég és magyar diplomaták azt járták körül, mik a főbb problémák a régióban, és hogyan lehetne ezeket megoldani. Mindegyik résztvevő az Európai Unió balkáni bővítése mellett érvelt, ugyanakkor arról, hogy az miért fontos, már megoszlottak a nézetek. Egy dologban viszont egyetértettek: az uniós bővítésnek most van momentuma, amit ki kellene használni.
Idén nyolcadik alkalommal rendezte meg a Magyar Külügyi Intézet (MKI) a Budapest Balkans Forumra keresztelt nemzetközi konferenciáját, ami kizárólag a régióval foglalkozik.
A kétnapos rendezvény második, szerdai napján a régió jelenlegi és jövőbeni problémáit és konfliktusait vizsgálták, ami kapcsán több európai és EU-tagállam ország balkáni kapcsolatokért felelős politikusa osztotta meg gondolatát, milyen problémák vannak a régióban, és ezeket hogyan lehetne megoldani.
A panelbeszélgetésen René Troccaz, Franciaország nyugat-balkáni különmegbízottja, szlovén kollégája, Anzej Franges, Haakon Blankenborg, Norvégia nyugat-balkáni különleges képviselője, illetve Ugrósdy Márton, a magyar kormány Politikai Igazgatói Irodát vezető helyettes államtitkára vett részt.
A beszélgetés első részében a résztvevők a hat nyugat-balkáni ország, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Koszovó, Montenegró és Szerbia uniós kilátásait, illetve az uniós integráció és bővítés jelenlegi állapotát járták körül.
A francia René Troccaz arról beszélt, ugyan korábban Franciaország hezitált, de a régiót tekintve immáron a bővítés az Emmanuel Macron vezette ország prioritása. Mint emlékeztetett, az ukrajnai háború megváltoztatta a jelenlegi helyzetet, és az Európai Uniónak versenyeznie kell a régióban, hiszen más szereplők is vannak, ugyanakkor kijelentette,
a hat nyugat-balkáni ország Európához tartozik.
Szlovén kollégája, Anzej Franges a gondolatát először arra futtatta ki, hogy Szlovéniának van a legtöbb érdeke a térségben, hiszen országa egy hidat képez az Európai Unió és a Nyugat-Balkán között.
Kifejtette, országa az elmúlt 20 évben kormányoktól függetlenül támogatta az EU nyugat-balkáni bővítését, azonban nem kizárólag biztonságpolitikai, hanem gazdasági okokból is. Ugyanakkor kiemelte, nem szabad engedni, hogy a jugoszláv háborúkhoz hasonló borzalmak ismét megtörténjenek, erre pedig szerinte a bővítés a megoldás.
Haakon Blankenborg, a nem EU-tagállam Norvégia nyugat-balkáni különleges képviselője is támogatja a térség szorosabb bevonását az európai együttműködésbe, ugyanakkor emlékeztetett rá, az Európai Unió feladata, hogy felvegye ezeket az országokat.
Blankenborg szerint a balkáni bővítés kulcsfontosságú, mert a jelenlegi geopolitikai helyzetben nem engedheti meg magának Európa, hogy a kontinens közepén relatív gyenge országok legyenek. Úgy látja,
Vlagyimir Putyin ukrajnai háborúja miatt Európa egységes, ezt a helyzetet pedig ki kell használni, hogy minél gyorsabban minél több államot felvegyenek.
Ugyanakkor, mint arra Ugrósdy Márton rámutatott, ez már nem ilyen egyszerű. Szerinte az Európai Unió egy békeprojekt, ami biztonsághoz, békéhez és prosperitáshoz vezet, ezt a perspektívát pedig a Nyugat-Balkánnak is meg lehet adni. Szerinte a régió különböző konfliktusait az integrációval lehetne elérni, hiszen azzal lehetne megteremteni ezen országok békés egymás mellett élését.
Azonban a magyar államtitkár-helyettes Ukrajnára utalva kifejtette, szerinte problémás, ha az EU csak geopolitikai okokból döntene a bővítés mellett, nem pedig érdemi alapon. Ugrósdy szerint a Nyugat-Balkánon most több vezető is frusztrált, amiért Ukrajnát gyorsított eljárásban vennék fel, szerinte az EU-tagországoknak el kell dönteniük, hogy geopolitikai érdekek vagy a tagjelölt státuszú országok érdemei alapján bővítik a jelenleg 27 tagállamból álló, nemzetek feletti intézményt.
Nekünk mindegy, hogy az első vagy a második irányt választjuk, de akkor vállaljuk fel, hogy geopolitikai érdek alapján lesz egy ország tag. A lényeg az, hogy csatlakozzanak
– fogalmazott.
E felvetésével a kerekasztal-beszélgetés szlovén és francia résztvevői nem értettek egyet. A szlovén Franges szerint a bővítés nem fekete vagy fehér, így nem lehet behatárolni, hogy kizárólag geopolitikai vagy érdemi alapon történne meg a bővítés, hiszen országonként eltérhetnek az érdekek. Aláhúzta, Szlovénia számára nem kizárólag biztonságpolitikai, hanem gazdasági okai is vannak. Mint rámutatott, Horvátország 2013-as csatlakozása után megnőtt a kereskedelem a két ország között, és mivel Szlovénia az egyik legnagyobb kereskedelmi partnere a régiónak, ezért országának érdeke lenne a csatlakozásuk.
A francia Troccaz e gondolatra rácsatlakozva arról beszélt, e két irányvonal egymással párhuzamosan megy, és felhívta a figyelmet, az Európai Unió megalakulásánál nem a gazdasági prosperitás volt az első számú cél, hanem a béke – szerinte ezt a perspektívát kell nyújtani a Nyugat-Balkán hat országának is.
A résztvevők abban mind egyetértettek, hogy az ukrajnai háború miatt új lendületet kapott az Európai Unió bővítéspolitikája, e lehetőséget pedig szerintük ki kellene használni.
Franges szerint Putyin agressziója alapvetően változtatta meg a helyzetet, azonban a politikai akarat mellett sikeres példák is kellenek ahhoz, hogy ez valóban meg is valósuljon.
Ugrósdy azt emelte ki, hogy a momentum valóban megvan, azonban kérdés, ez meddig tart ki, az ugyanis szerinte az ukrajnai háborútól függ – emiatt érvelt a csatlakozási folyamatok felgyorsítása mellett.
Ezzel kapcsolatban a francia Troccaz azt az új szempontot hozta be, hogy nem elég a politikai akarat, hanem a csatlakozni vágyó országok társadalmi bevonása is szükséges. Elmesélte, nemrég járt Bosznia-Hercegovinában, és szerinte más nyugat-balkáni országok társadalmai is csalódottak, hiszen vannak olyan országok, amelyek már húsz éve várakoznak.
Beszámolója szerint három különböző hangulattal találkozott: vannak még olyanok, akik hisznek az európai csatlakozásban; vannak, akik szeretnék, de nem tudják, ez valaha meg fog-e történni; és vannak olyanok, akik pedig teljesen csalódtak már ebben.
Emiatt teljesítenünk kell, és tiszta üzenetek kommunikálására van szükség
– véli a francia diplomata, majd hozzátette, örült az Európai Bizottság döntésének Bosznia-Hercegovináról a héten, de ezt teljesíteni is kell majd az Európai Tanácsnak.
Ugrósdy erre a gondolatra csatlakozva arról beszélt, az Európai Uniónak hitelesnek kell lennie, és nem elég, ha csak beszélünk ezekről, hanem cselekszünk is. Másrészt pedig a hat különböző országnál meg kell vizsgálni, miként lehetne segíteni nekik, hogy alkalmassá váljanak az uniós csatlakozásra.
Erre egyébként mindegyik résztvevő más gyakorlati segítséget fogalmazott meg: a norvég Blankenborg szerint országa az erős intézményi háttér fontosságát, illetve azt tudja megmutatni, nem uniós tagállamként hogyan lehet az uniós jogszabályokat bevezetni egy országban; francia kollégája az uniós csatlakozási keretrendszer fontosságát emelte ki, és a közvetlen uniós támogatásokat.
Annak ellenére, hogy a kerekasztal-beszélgetés elméletben azt járta volna körül, hogy a Balkánon milyen konfliktusok vannak, és ezeket hogyan lehetne megoldani, mindössze a beszélgetés végén esett erről szó.
A norvég Blankenborg a szerb–koszovói konfliktust, illetve Bosznia-Hercegovina helyzetét említette. E kettő kapcsán elmondta, országa támogatja az Európai Unió által vezetett párbeszédet Szerbia és Koszovó között, míg Bosznia-Hercegovina kapcsán azt mondta, reméli, az EB e heti döntése segít e komplex probléma megoldásában.
Szlovén kollégája, Franges a nacionalizmust emelte ki mint minden probléma alapját, ami kapcsán elmondta, ugyan Európa más részein is jellemző, de ott e kapcsán nem történtek olyan szörnyű dolgok, mint a régióban a 90-es években.
Troccaz arról beszélt, fontos, hogy hangsúlyozzák, a szerb és koszovói dialógusban az EU-tagállamok nem tanárokként, hanem partnerként segítenek, tiszteletben tartva a régió identitását és történelmét. Szerinte olyan megoldást kell találni, hogy megmaradjanak az identitások.
(Borítókép: Magyar Külügyi Intézet / Hungarian Institute of International Affairs / Facebook)