A brüsszeli Politico című lapnak az Európai Parlament képviselője beszélt arról, miért volt szükség a sajtó szabadságát garantáló új uniós törvényre, megemlítve Orbán Viktor miniszterelnök nevét és Magyarországot is.
Az uniós vezetés még 2022-ben kezdte el a sajtószabadságról szóló szabályozás kidolgozását. Vera Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős biztosa már az előző ősszel megüzente, többek között Magyarország is kemény fellépésre számíthat.
A Politico szerint az Európai Parlament pár nappal ezelőtt, szerdán jóvá is hagyta a kidolgozott uniós szabályozást,
amely megtiltja a tagállami kormányoknak, hogy beavatkozzanak a szerkesztőségi döntésekbe, és azt is, hogy a riportereket a forrásaik felfedésére kötelezzék.
Ezenkívül a szabályozás papíron a közmédia ügyibe való beavatkozást is megnehezíti, mivel a kinevezések, menesztések és a finanszírozás kérdéseit az eddiginél szigorúbb feltételekhez köti, és azt is előírja, hogy a közpénzből finanszírozott állami reklámhirdetéseket egyenlően kell elosztani.
A Politico értékelése szerint azonban kétséges, hogy mindez a gyakorlatban is megtörténik-e. A lap szerint ez azon múlhat, a brüsszeli vezetőknek lesz-e elég bátorságuk, hogy fellépjenek azon tagállamokkal szemben, ahol a fentiek problémát jelentenek.
Irena Joveva, a Renew Europe frakciójának Európai Parlamenti képviselője és a szabályozás egyik felterjesztője szó szerint azt mondta a lapnak, hogy a törvény „célja a médiaszabadság aláásására tett azon kísérletek kezelése volt, amelyeket Orbán, Jansa és Kaczynski hajtott végre”. (Ezzel a magyar kormányfő mellett Janez Jansa volt szlovén miniszterelnökre és Jaroslaw Kaczynski volt lengyel miniszterelnök-helyettesre, a korábbi lengyel kormánypárt elnökére utalt.)
Mint mondta, szerinte azon múlik a törvény gyakorlati hatása, hogy az említett politikai erők „mennyire mélyen foglalták el az államot”, és ezzel kapcsolatban Magyarországot nevezte a legnagyobb kihívásnak, ahol – a Politico megfogalmazása szerint – a Fidesz az ország médiájának „80 százalékát” ellenőrzi.
A Politicónak nyilatkozott a Riporterek Határok Nélkül (RSF) brüsszeli irodájának vezetője, Julie Majerczak is, aki szintén azt mondta az elfogadott törvény végrehajtásáról:
nyilvánvaló, hogy Magyarországon sokkal nehezebb lesz, mint máshol.
Azt viszont megjegyezte, ha másra nem, a szabályozás arra jó lesz, hogy máshol ne alakuljanak ki „Magyarország-szerű helyzetek”.
Miután a korábban említett szlovéneknél és a lengyeleknél időközben kormányváltás volt, a brüsszeli vezetés szerint a törvény másik célpontja Szlovákia lehet, ahol Robert Fico tavaly ősszel hatalomra került, és már lépéseket is tett a közmédia átalakítása érdekében. A lépést Vera Jourová is kritizálta egy keddi felszólalásában.
Arra viszont, hogy bármi hatása is legyen a szabályozásnak, még elég sokat kell várni, ugyanis a törvény csak 15 hónappal azt követően lép életbe, hogy kihirdetik az unió hivatalos közlönyében.
Vagyis 2025 második feléig biztos nem lesz semmilyen hatása.
Továbbá, ha ez meg is történik, akkor is hosszas és bonyodalmas kötelezettségszegési eljárások után léphet fel az EU az érintett tagállamokkal szemben.
Korábban szintén arra hívták fel a figyelmet többen is, hogy a szabályozás – szankciók nélkül – nem hozza meg a várt eredményeket, és „az aggódó brüsszeli levelek nem bírják rá Orbánt Viktort, hogy lazítsa a magyar médiaszektor ellenőrzését”.