Az orosz hadsereg már készül a következő háborúra − írja elemzésében a Foreign Policy című, nemzetközi külpolitikai témákra specializálódott szaklap.

Két évvel azután, hogy Oroszország teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen, a Kreml átszervezi és bővíti az ország hadseregét a NATO-val a következő tíz éven belül bekövetkező konfliktusra készülve − jelentette ki szerdán egy interjúban Észtország külügyi és katonai hírszerzési vezetője.

Vlagyimir Putyin orosz elnök várakozásával ellentétben, hogy az ukrán fővárost, Kijevet napok alatt elfoglalják, az invázió első hónapjai mély hiányosságokat tártak fel az orosz katonai tervezésben, mivel a rosszul felszerelt csapatok megbuktak az ukrán fegyveres erők heves ellenállásával szemben. Szakértők, valamint amerikai és külföldi tisztviselők gyorsan papírtigrisnek nyilvánították az orosz hadsereget.

A Kreml gyakran állította, hogy a világ második legerősebb hadseregével rendelkezik. Ma sokan úgy látják, hogy Oroszország hadserege jelenleg a második legerősebb Ukrajnában

− mondta Antony Blinken amerikai külügyminiszter egy tavaly júniusi beszédében.

Azonban ahogy a háború a harmadik évébe lép, Putyin egyre magabiztosabbnak tűnik. Legfőbb politikai riválisa, Alekszej Navalnij meghalt, az Ukrajnának nyújtott létfontosságú amerikai katonai segély megrekedt a Kongresszusban, Oroszország pedig háborús alapokra helyezte gazdaságát, a nemzetközi szankciókkal dacolva, a védelmi termelés és a gazdasági növekedés felfuttatásával.

Oroszország számára többé-kevésbé ismét minden a terv szerint halad

− mondta Kaupo Rosin, az Észt Külföldi Hírszerző Szolgálat (EFIS) főigazgatója Washingtonban, újságírók kis csoportjával folytatott találkozóján.

Moszkva már átállt a hadigazdaságra

„Moszkva növelte a tüzérségi lőszerek gyártását, sőt Észak-Koreához és Iránhoz fordult importért, így Oroszországnak 7:1 arányú tűzereje van Ukrajnával szemben” − mondta Ants Kiviselg, az észt katonai hírszerzés vezetője. Hétfőn a CNN arról számolt be, hogy Oroszország háromszor annyi tüzérségi lőszert gyárt, mint Európa és az Egyesült Államok.

Észtországot, amelyet a hidegháború idején a Szovjetunió megszállt, régóta úgy tartják számon, hogy az orosz képességekről és szándékokról szóló hírszerzési becslésekben a súlya fölött teljesít. A hidegháború vége után a balti országot az orosz dezinformációs és kiberhadviselési taktikák korai tesztpályájaként használták, amelyeket később az Egyesült Államok ellen is alkalmaztak.

Az észt hírszerzési vezetők éles figyelmeztetései más magas rangú európai politikai döntéshozók és védelmi tisztviselők hasonló megjegyzéseit tükrözik.

Januárban Boris Pistorius német védelmi miniszter arra figyelmeztetett, hogy Oroszország „öt-nyolc éven belül” megpróbálhat megtámadni egy NATO-tagállamot, míg dán kollégája, Troels Lund Poulsen azt mondta, az orosz fegyverkezés gyorsasága arra kényszerítette a NATO tisztviselőit, hogy felülvizsgálják értékelésüket.

Nem zárható ki, hogy három-öt éven belül Oroszország tesztelni fogja az 5-ös cikkelyt és a NATO szolidaritását. A NATO 2023-ban még nem így értékelte a helyzetet. Ez új ismeret, amely most kerül előtérbe

− mondta február elején.

Januárban a brit hadsereg vezérkari főnöke, Patrick Sanders tábornok arra figyelmeztetett, hogy a brit közvéleménynek fel kell készülnie egy esetleges konfliktusra Oroszországgal.

Egy háború Oroszország és a NATO között nem elkerülhetetlen

− mondta Rosin, aki megjegyezte, hogy még mindig sokat lehetne tenni Moszkva elrettentése érdekében. „A jövőbeli forgatókönyvek nagy része a mi nyugati tevékenységeinktől függ” – fogalmazott.

A konkrét feladat az, hogy Ukrajna sikeres legyen ebben a háborúban, mert Európa jövője nagyban függ ennek a háborúnak a kimenetelétől

− tette hozzá.