Február végén szivárgott ki több ezer oldalnyi titkosított dokumentum, valószínűleg az orosz elnöki adminisztráció környékéről. A csomagot egy észt hírportál kapta meg. A Delfi, amely Észtország egyik legnépszerűbb online hírportálja, észt és orosz nyelven is szolgáltat hírtartalmat.
A dokumentumcsomagot azonban nem tartották meg maguknak, hanem elküldték európai oknyomozó portáloknak, így például a lengyel Frontstory.pl-nek, a svéd Expressennek, a Meduza és az iStories nevű független orosz hírszolgáltatóknak, a német Der Spiegelnek és a ZDF-nek, valamint az osztrák Der Standardnak és a svájci Tamediának. Emellett szakértőkkel olvastatták el az anyagot, és kértek tőlük is értékelést a leírtakkal kapcsolatban.
A nagyon hosszú elemzés lényege, hogy a dokumentumokból kiderül, milyen intézményesített eszközökkel dolgoznak már évek óta Putyin újabb elnöki ciklusának biztosításán, miként épül egy pánorosz propagandahálózat és egy internetes cenzúragépezet, készülve az információs hadviselésre, és végül hogyan dolgozzák meg, „integrálják” a donyecki medencében elfoglalt ukrán területen élő, többségében orosz ajkú lakosságot.
A Kremlből kiszivárgott dokumentumok egyértelműen információs háborúra hivatkoznak, még akkor is, ha éppen saját népük ellen lépnek fel. Három fő terület van, amelyre hihetetlen összeget, 1,1 milliárd eurónak megfelelő mennyiségű rubelt különítettek el. A célok pedig:
A dokumentumok tartalmaztak gigantikus méretű Excel-táblákat, például a 2024-es teljes orosz költségvetést, amelyen belül a meghatározott projekteknek dedikált felelőseik vannak, gyakran maga Mihail Misusztyin kormányfő, de előfordul Vlagyimir Putyin neve is.
A Kreml egyik kedvelt propagandistája Vlagyimir Szolovjov. Cége – a dokumentumok szerint – 2023-ban 15 millió eurónyi támogatást kapott, idén már 30 milliót, bár az idei szám mellett lábjegyzetben az is olvasható, hogy
várjuk Szolovjov és az elnök úr személyes találkozójának eredményét.
De ott van még Maria Lvova-Belova, aki az Elnöki Hivatal Gyermekjogokért felelős biztosa. Neve mellé erre az évre 420 ezer eurónyi rubelt szignáltak, lábjegyzetként meghatározott feladata „gyerekek elszállítása a Különleges Katonai Megszállási Zónából”. A dolog szépséghibája, hogy a Hágai Nemzetközi Bíróság körözést adott ki Lvova-Belova ellen, egyben az EU is szankciós listára tette, mert állítólag ukrán gyerekeket szállított akaratuk ellenére a megszállt területekről Oroszországba a háború elmúlt két évében.
Az orosz állami propaganda terjesztésére nonprofit szervezetek nagyon kiterjedt hálózatát hozták létre, ez az ANO. Feladata egyértelműen az állami propaganda terjesztése. Az egyik 2023 októberére datált dokumentum szerint a hálózatnak 4300 alkalmazottja van, és az éves büdzséjük 600 millió eurónak megfelelő rubel. Aztán ott van még az IRI, amelynek jelentése Internet Fejlesztési Intézet, de például ők a felelősek a hazafias mobiljátékok, tv-sorozatok indításáért és kurzusbarát filmek forgatásáért. Ezek a mozik mind olyan produkciók, amelyek a hazafiasság érzését vannak hivatva kihangsúlyozni, és bemutatásuk időpontjai egyre sűrűsödnek, ahogyan közeledünk a 2024 márciusi elnökválasztás időpontjához.
Az IRI-ben, hogy ne csússzon még véletlenül sem félre egyik nagy hazafias projekt sem, létrehoztak egy 15 fős szerkesztői testületet, amelynek feladata a kiemelt projektek végigkövetése és ellenőrzése, a forgatókönyvírástól a bemutatásig. A stockholmi Kelet-Európai Tanulmányok Központjának igazgatóhelyettese, Martin Kragh úgy véli, hogy ez a fajta belső ellenőrzés tökéletes mása annak, ahogyan egykoron a szovjet időkben ellenőrizték a tartalom-előállítást.
Az elnökválasztásra koncentrálva elkülönítettek egy 540 millió eurós tételt, amelyhez később hozzácsaptak még 200 milliót, amely a „további lehetséges kiadások” címke alatt fut. Ezek között már megneveztek olyan projekteket, mint például a Globális Ifjúsági Fesztivál vagy a Nemzetközi Oroszország Kiállítás, de emellett kapnak pénzt a polgármesterek képzésére, az önkormányzatok digitális oktatására, illetve gyerekeknek szervezett, úgynevezett hazafias táborok megszervezésére.
Az adatsorok szerint a Kreml több tízmillió eurónak megfelelő mennyiségű rubelt különített el különleges közvélemény-kutatások finanszírozására, amelyet csak az orosz felső vezetés kap meg. Ennek egyértelmű célja, hogy szondázzák a lakosság hangulatát, és az embereket zavaró apróbb hibákat ezek alapján igyekeznek korrigálni. Ezek a speciális felmérések sokkal mélyebb és pontosabb képet adnak a megkérdezett nyugati szakértők szerint a társadalom állapotáról, mint a hagyományos, telefonos közvélemény-kutatások, amelyektől az orosz emberek a szovjet múlt tapasztalatai miatt elzárkóznak, és válaszaik 90 százaléka nem valós.
Az elnökválasztást – első ízben – megtartják az Ukrajnától elfoglalt területeken, a donyecki medencében is. A lakosság felkészítése itt is már évek óta tart. A most kiszivárgott dokumentumok rávilágítanak arra is, hogy például Putyin Egységes Oroszország pártja 2024-ben mintegy 2 és fél millió eurónak megfelelő rubelt kap „a párt regionális részlegeinek fejlesztésére”, ami a megszállt területeken működő párt-alapszervezetekre vonatkozik.
Ezeken a területeken már nem él az ukrán mobilszolgáltatás, fokozatosan átvették a térség mobilkommunikációjának irányítását az orosz telco cégek, és ezzel együtt megkezdődött a műholdas tartalmak átterelése is az orosz térfélre. Annak érdekében, hogy a megszállt részeken élők csak és kizárólag ellenőrzött orosz propagandaműsorokat nézhessenek, elkezdődött a műholdvevők és tányérok cseréje. Előrelátóan a 2024-es pénzügyi tervezésben már erre is szántak összegeket – legalábbis a kiszivárgott adatok szerint.
A csatolt dokumentum szerint fel kell mérni, mennyi orosz műholdas eszközre van szükség, 2023. május 15-ig hatezer tányért cseréltek le a Donyecki Népköztársaságban, de időközben 63 ezer új csereigény is befutott, ezek gyors leváltását, az ukrán műholdvevők eltávolítását sürgeti a dokumentum.
Az elnökválasztási időszak és a kelet-ukrajnai területek internetbiztonságát sem hanyagolták el, erre is létrejött egy külön szervezet, az Internetbiztonság Automatizált Rendszere, az ASBI. Csak tavaly 10 millió euró értékben költöttek új berendezésekre, amelyeknek célja „a tiltott információk terjesztésének megakadályozása”, az „új területeken” a „tiltott tartalmak blokkolása és az orosz internet lefedettségének biztosítása”. Külön részleg figyeli a megszállt területeken élő fiatal generációk attitűdjét. A CISM – saját állítása szerint – képes 52 millió közösségimédia-profilt ellenőrizni a Donyec-medencében, és ebből már több mint másfél millió felhasználót mint „destruktív ügyfelet” tartanak nyilván, fiókjaikat folyamatosan ellenőrzik.
Ugyancsak a dokumentumokból derült ki, hogy az esetleg Ukrajna irányából érkező tartalmak kiszűrésére modern adatforgalom-blokkolókat működtetnek a megszállt területek kommunikációs rendszereiben.
A dokumentumokat elemző hosszú tanulmány ezen a linken érhető el.
Rácz András, a posztszovjet térség szakértője egyértelműen lefutottnak tartja a mostani elnökválasztást. Szemben a korábbi választással, amikor még az orosz politikai ellenzék létezett, vezetőik – köztük Navalnij – még szabadlábon voltak. Azóta Navalnij meghalt, Ilja Jasint 8 és fél év, míg Vlagyimir Kara-Murzát 25 év börtönre ítélték, a másként gondolkodók ezrei hagyták el az országot, a vidéki hálózatokat felszámolták. Így ez az ellenzék már nem jelent kihívást a Kreml számára.
Nem szabad elfelejteni, hogy Putyin 1999 óta – akkor még miniszterelnökként – van hatalmon, vagyis eltelt 25 év, a rendszer köré idomult, és a mostani voksolás is az ő újraválasztását van hivatva segíteni. Az emberek számára a birodalmi perspektívát igyekeznek folyamatosan sulykolni.
Kremlhez közel álló források szerint a rezsim egy 80 százalékos részvételt vár el, és csaknem ugyanennyi támogató szavazatot Putyin oldalán. A februári közvélemény-kutatások szerint 86 százalék elégedett volt az elnök tevékenységével, gondot inkább az egyre apatikusabb szavazók jelenthetik. A részvétel azokban a régiókban lehet magasabb, ahol több az államtól függők száma, körükben a hatalom könnyebben tud mozgósítani.
A Budapesti Corvinus Egyetem oktatója szerint az orosz választási rendszer eltérő a miénktől, és nem egyetlen napra korlátozódik. Oroszországban március 15-16-17-én, tehát három napon át tart, és vasárnap este, helyi idő szerint 21 órakor zárnak az urnák. Már az első nap szavazási tapasztalatai sem mutatnak mindenütt békés jeleket. Ugyanis volt, ahol felgyújtották a szavazóhelyiségeket, vagy festéket öntöttek a szavazatokat gyűjtő urnákba.
Ugyanakkor ott van még az úgynevezett előrehozott szavazás intézménye is. Ez pedig már február végén elkezdődött, elsősorban távoli, szibériai állattartó közösségek számára, vagy a sarkköri meteorológiai állomások munkatársai számára teszik lehetővé a voksolásnak ezt a formáját, és ugyanezt biztosítják például a hosszú tengeri gyakorlaton résztvevő legénységnek is a haditengerészetnél. Külföldön is lehet előrehozottan szavazni.
Mindenesetre ez az elnyújtott szavazás lehetetlenné tesz bármiféle objektív megfigyelést, nem mintha Oroszország beengedne nyugati megfigyelőket a választás idejére – teszi hozzá a szakértő.
Rácz András orosz forrásokra hivatkozva állította, minden arra utal, hogy a választások után Vlagyimir Putyin átalakítja majd a kormányát. Az eliten belül is lehetnek átrendeződések a hatalmi pozíciókat illetően, de a rendszer egészét tekintve nem lesz érdemi változás. Valószínűleg a '90-es évek végéről, a kétezres évekből itt maradt elitek maradéka is kiszorul majd a hatalom közeléből.
A választások utáni legégetőbb kérdések érintik a háborút, az orosz gazdaság állapotát és a lakosság életszínvonalát.
A gazdaságon látszik már, hogy a pozitív GDP leginkább annak köszönhető, hogy rengeteg forrást pumpáltak a védelmi szektorba, ám ennek vannak korlátai. Jelenleg a költségvetés 30 százaléka megy a védelmi kiadásokra, ez több mint a GDP 6 százaléka, ami roppant magas szám. Ezek a pénzek azonban máshonnan hiányoznak, így például az oktatásból, vagy az infrastrukturális beruházásokból.
A makrogazdasági stabilitás egyik ára az, hogy elinflálják a rubelt a dollárhoz képest. Amíg az energiahordozók után dollárban jött a bevétel, az nagyon hasznos volt, azonban amint csökken a Nyugaton közvetlenül értékesített olaj és földgáz mennyisége, úgy ezzel arányosan ezek a bevételek is alacsonyabbak lesznek.
Az orosz gazdaságnak már jó ideje strukturális problémái vannak, melyek közül elsőként kell említeni a jogbiztonságot, amelynek hiánya azt eredményezni, hogy évről évre kevesebb a külföldi befektető. A termelés még mindig jelentős részét adó nehézipar pedig egyre elavultabb technikával működik, a szankciók miatt nem jutnak hozzá a high-tech termékekhez, és napi gondot jelent a karbantartás.
A szankciók lassan, de hatnak, ugyan nem csodafegyver, de érezteti hatását az orosz gazdaság néhány meghatározó területén. Azt pedig ugyan nem várjuk el, hogy a szankciók eredményeként egy atomhatalom gazdasága romba dőljön. Persze – teszi hozzá Rácz András – ha a szankciók nem fájnának annyira Oroszországnak, akkor Moszkva nem küzdene ennyire a gyengítésükért. A Nyugatnak tehát az a dolga, hogy javítsa a meglévő szankciók végrehajtását, és fenntartsa őket.
Végezetül megjegyezte, a jelenlegi helyzetben a Kreml most nyerhetőnek tartja az ukrajnai háborút, mégpedig azért, mert az orosz vezetés szerint Oroszország tovább tud kitartani, mint a Nyugat, és ki lehet várni, amíg elfogy a nyugati támogatás. Amennyiben az elnökválasztáson győz Vlagyimir Putyin, megerősödik az országon belüli legitimációja, ezért várhatóan felgyorsul majd az a folyamat, amelynek részeként az orosz gazdaság teljes mértékben átáll hadigazdálkodásra.
(Borítókép: Emberek szavaznak a Donyecki területen lévő Kirovszkoje városban, az orosz ellenőrzésű Ukrajnában 2024. március 15-én. Fotó: Alexander Ermochenko / Reuters)