Új elnöki ciklusa egyik fő céljának a „különleges hadművelet” feladatainak teljesítését nevezte meg Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőre virradó éjjel a moszkvai választási központjában.
„Mindenekelőtt a különleges hadművelet keretében kell megoldani a feladatokat, erősíteni kell a védelmi képességeket, erősíteni kell a fegyveres erőket. Ez nagyon jó ütemben és kiváló minőségben történik” – hangoztatta Vlagyimir Putyin a Vendégudvarban a háromnapos elnökválasztás befejeződése után megtartott sajtótájékoztatóján.
Azt mondta, hogy Oroszország jelenleg „az aktív védelem folytatásánál egy kicsit többet tesz” a háborúban. Putyin szerint Moszkvának gondolkodnia kell azon, hogy kivel tárgyaljon majd az ukrajnai békekötésről.
Az elnök megköszönte választási stábja önkénteseinek és a választóknak a bizalmat és a voksokban kifejezett egységet. A magas részvételt a kialakult helyzettel, azon események drámaiságával magyarázta, amelyen Oroszország keresztülmegy. Azt hangoztatta, hogy megvannak a feltételek ahhoz, hogy Oroszországot erősebbé, hatékonyabbá tegyék, és azt ígérte, hogy a hatalom az összes meghirdetett fejlesztési célt el fogja érni.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy lehetséges-e a konfliktus Oroszország és a NATO között, azt mondta, hogy a mai világban minden lehetséges. Hangot adott véleményének, hogy ebben az esetben a világ egy lépésre kerülne a teljes körű harmadik világháborútól, és megjegyezte, hogy meglátása szerint ebben aligha lehet bárki is érdekelt.
A nemrégiben a börtönben meghalt Alekszej Navalnij ellenzéki politikussal kapcsolatban bejelentette, hogy nem sokkal Navalnij halála előtt beleegyezett abba: az elítéltet cseréljék ki nyugati börtönökben ülő oroszokra. Közölte, hogy egyetlen feltétele volt: az, hogy Navalnij a csere után ne térjen vissza Oroszországba.
A politikus elhunytával kapcsolatban megjegyezte, hogy „ilyen az élet, semmit sem lehet tenni”. Tizenegy év alatt ez volt az első eset, hogy az orosz elnök kimondta Alekszej Navalnij nevét.
A Moszkva ellen az ukrán oldalon harcoló orosz alakulatokkal kapcsolatban arra figyelmeztetett, hogy Oroszországban nincsen ugyan halálbüntetés, de minden árulót, aki fegyverrel a kezében szállt szembe a hazájával, azonosítani fognak.
Mindig, most és a jövőben is úgy fogunk bánni ezekkel az emberekkel, mint akik háborús övezetben vannak. Úgy fogjuk tekinteni őket, mint akik fel vannak fegyverezve. Minden bűnüldöző szervet arra utasítunk, hogy mindenkit név szerint azonosítsanak, és tegyék meg a megfelelő intézkedéseket azokkal szemben, akik fegyverrel harcolnak Oroszország ellen. Nem hagyunk nekik békét. Erről tudniuk kell
– mondta Vlagyimir Putyin.
Az orosz területre való betörésekkel próbálkozó „terrorista” alakulatoknak Putyin ugyanazt a sorsot jósolta, mint amely a második világháborúban árulóvá vált Andrej Vlaszov szovjet tábornok hadseregét érte utol.
A most befejeződött orosz elnökválasztást Vlagyimir Putyin demokratikusnak nevezte, a nyugati országok reagálását pedig várhatónak, mert, mint mondta, ők fegyveresen küzdenek Oroszország ellen, és megpróbálják feltartóztatni a fejlődését.
Putyin a voksok 80 százalékának összesítése alapján 87,15 százalékon áll az orosz Központi Választási Bizottság (CIK) éjfél után közzétett adatai szerint. A hivatalban lévő államfő több mint 58 millió szavazatot kapott, ez a legmagasabb szám az orosz elnökválasztások 1991-ben elkezdődött történelmében.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint semmilyen legitimitása sincsen Vlagyimir Putyin hivatalban lévő orosz elnök újabb választási győzelmének − számolt be az MTI.
Ennek a választási csalásnak nincs legitimitása és nem is lehet. Ennek a személynek a hágai vádlottak padján a helye, erről kell gondoskodnunk, és mindenkinek, aki az életet és a tisztességet becsüli a világon
− hangoztatta az ukrán államfő vasárnap esti videóüzenetében.
David Cameron brit külügyminiszter az X-en azt írta, „Oroszországban lezárultak az urnák, miután illegálisan tartottak választásokat ukrán területen, a választóknak nem volt valódi választásuk, és nem volt független EBESZ-ellenőrzés. Nem így néznek ki a szabad és tisztességes választások.”
A voksolás három napja nem volt zökkenőmentes: vasárnap délelőtt egy férfi két Molotov-koktélt dobott a Kisinyovban, Moldova fővárosában található orosz nagykövetség udvarára, de senki sem sérült meg, a férfit őrizetbe vették. Szentpéterváron is őrizetbe vettek egy fiatal nőt, aki Molotov-koktélt dobott egy szavazóhelyiség bejáratára, Moszkvában egy másikat, aki folyadékot öntött a szavazóurnába.
A választás első két napján Oroszország több pontján is voltak incidensek. Két helyen a szavazóurnára dobták a Molotov-koktélt, egy helyen felgyújtottak egy választási plakátot, máshol pedig egy szavazófülkét. A három nap alatt mintegy 75 embert vettek őrizetbe Oroszország különböző településein.
A február közepén meghalt orosz ellenzéki, Alekszij Navalnij korábban arra szólított fel, hogy az elnökválasztás utolsó napján, vasárnap, az emberek délben gyülekezzenek a szavazóhelyiségeknél, így jelezve, nem támogatják Putyin újrázását. Özvegye, Julia, Berlinben szavazott, ahol az orosz nagykövetség előtt állók között volt Putyin egykori ellenfele, a szibériai büntetőtáborokat megjárt, ma már külföldön élő üzletember, Mihail Hodorkovszkij is.
Tüntetések voltak a Nagy-Britanniában, Franciaországban, Lettországban és Finnországban működő orosz nagykövetségeknél is, ahol ezrek álltak sorban. Bár szavazásra jelentkeztek, de valószínűleg érvénytelen szavazócédulát adtak le. Amint azt sok megkérdezett elmondta, egyszerűen ráírta a szavazólapra, hogy Navalnij. Az orosz urnazárás ellenére a külföldi orosz nagykövetségeken egészen helyi idő szerint este 8 óráig lehetett leadni a szavazatokat.
A felhívás nem maradt eredménytelen Oroszországban sem, ahol a nagyvárosokban ezrek álldogáltak a szavazóhelyiségek előtt délben, hivatalosan azért, hogy leadják a voksukat, de inkább a tiltakozásnak ezt a csendes formáját választva. A rendőrség mindenhol készültségben volt, de nem volt jogalapjuk fellépni a sorban állókkal szemben. Külföldi tudósítások megerősítették, hogy dél körül valóban váratlanul megnőtt a szavazóhelyiségek előtt várakozók száma, különösen Moszkvában, Szentpéterváron, Permben, Jekatyerinburgban és Cseljabinszkban is.
Nálunk is hosszú, tömött sorokban álltak délután a szavazók a budapesti Orosz Kulturális Központ épülete előtt az Andrássy úton, ahol voksolni lehetett az orosz elnökválasztásokon. Kollégánk a helyszínen több, szavazásra váró embert is megkérdezett, akik bár vonakodva, de válaszoltak, szigorúan név nélkül.
(Borítókép: Vlagyimir Putyin 2024. március 17-én. Fotó: Maxim Shemetov / Reuters)