Kína és az Egyesült Államok gazdasági tevékenysége a világ különböző pontjain kapcsolódik össze. Magyarország bár kulcsszerepet szeretne játszani ebben a folyamatban, azonban az adatok azt mutatják, hogy ettől nagyon messze vagyunk.
A globális status quo, azaz maga a világrend óriási kihívások előtt áll. Ez abból fakad, hogy egyre kevesebb ország tűnik elkötelezettnek annak fenntartása mellett. Az Egyesült Államok két világrendnek is vezető hatalma volt a második világháború után: a hidegháború kétpólusú rendszerének, valamint a Szovjetunió felbomlása utáni neoliberális rendnek, amelyben ők voltak az egyetlen szuperhatalom.
Mindkét rend nyitottnak, szabályalapúnak és liberálisnak vallotta magát, támogatva a demokrácia, az úgynevezett szabad piacok, az emberi jogok és a jogállamiság értékeit. Valójában azonban mindkettő az Egyesült Államok katonai, politikai és gazdasági dominanciáján alapult.
Mára azonban a politikai döntéshozók az Atlanti-óceán mindkét partján arra a következtetésre jutottak, hogy a nemzetbiztonságnak és az éghajlatváltozásnak az első helyre kell kerülnie. Brüsszelben „gazdasági biztonságról” és „stratégiai autonómiáról” beszélnek, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pedig a közelmúltban kijelentette, hogy újra akarja értékelni a Kínával fenntartott kapcsolatokat.
Ha a blokkok visszatérnének az 1990-es évek közepén tapasztalható korlátozott kereskedelemhez, akkor a világ GDP-je körülbelül öt százalékkal csökkenne,
ugyanakkor idővel a veszteség körülbelül egy százalékra mérséklődne. Az Egyesült Államokat és Kínát érő csapás viszonylag csekély lenne, összehasonlítva a globálisan integráltabb gazdaságokkal, például az eurózónával vagy a kis nyitott gazdaságokkal, mint amilyen Magyarország is.
Az összekapcsoló gazdasági modell alapvetéseit, a magyar kormányzat stratégiáját a 2023-as év elején taglalta cikkében Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója. Ennek lényege, hogy Magyarországnak ki kell maradnia a blokkosodásból, és a külföldi működőtőke-beruházások állami támogatásán keresztül a globális ellátási láncok összekapcsoló pontjaként kell hogy működjön az ország. Ez a gyakorlatban eddig többek között a német autóipar és a kínai, valamint dél-koreai akkumulátorgyártók összekapcsolásában valósult meg.
A Bloomberg szerint azonban
Magyarország nem tekinthető jelentős összekapcsoló országnak.
Az öt ország, amely kiemelkedő ebben a tekintetben, az Vietnám, Lengyelország, Marokkó, Mexikó és Indonézia. Nekik 2022-ben az összesített gazdasági termelésük elérte a 4 ezer milliárd dollárt, amivel megelőzik Indiát, és nagyjából egy kategóriában vannak Németországgal és Japánnal.
Egyáltalán nem ez az öt gazdaság az egyetlen, blokkokon átnyúlni kívánó gazdaság, de földrajzi elhelyezkedésük és a kereskedelem növelésére való képességük kulcsfontosságú összekapcsolóként állította be őket. Ezek az országok gazdasági méreteikhez képest felülteljesítettek: a világ bruttó hazai termékének 4 százalékát adják, mégis valamivel több mint 10 százalékot, azaz 550 milliárd dollárt vonzottak be az összes úgynevezett zöldmezős beruházások által 2017 óta.
Az öt kulcsfontosságú összekapcsoló gazdaságot alapvetően egy kétdimenziós mátrix alapján azonosították. A két dimenzió a zöldmezős beruházásokból való részesedés százalékos változását jelenti 2013-ról 2022-re, valamint az ipari export százalékos változását 2017-ről 2022-re.
Vietnám utóbbiban 60 százalékos, előbbiben 29 százalékos növekedést ért, Indonéziában ugyanez az arány +32 és +10 százalék, Marokkóban +25 és +20 százalék, Lengyelországban +13 és +12 százalék, Mexikóban +11 és +58 százalék. Magyarország teljesítménye ezzel szemben a következő:
hazánk ipari exportja 1 százalékkal növekedett, míg a zöldmezős beruházásokból való részesedés 26 százalékkal csökkent az említett időszakban.
Az ellátási láncokat Kínából elmozdító vállalatok gyakran olyan országokba helyezik át a termelést, amelyek gazdasága már erősen integrálódott Kínával, például Vietnámba. Mexikó, ahol a kínai gyártók befektetései az elmúlt években érezhetően felpörögtek, szintén az amerikai–kínai kereskedelem fontos láncszemévé válik. Tehát nem annyira arról van szó, hogy az Egyesült Államok és Kína gazdasága szétválik, hanem csak különböző helyeken kapcsolódnak össze.
| Vietnám | 2022 (milliárd dollár) | 2022/2017 (százalék) |
| USA-ba irányuló export | 127,5 | +174 |
| Kínából érkező import | 147,6 | +104 |
| zöldmezős beruházás | 25,9 | +21 |
Vietnám összekapcsoló gazdaságként betöltött szerepe felértékelődött azokban az években, amikor Donald Trump volt amerikai elnök vámokat vetett ki a kínai árukra, és a világjárvány kiélezte az ellátási láncok ellenőrzését. Az alacsony munkaerőköltségek, a fejlődő infrastruktúra és a kereskedelmi megállapodások bővülő listájának kombinációjával Vietnám számos Apple-beszállítót vonzott, köztük a Luxshare Precision Industryt és a Pegatront.
Körülbelül egy évtizedre nyúlik vissza az a tendencia, hogy az óriási elektronikai gyártók a termelés egy részét áthelyezik Kínából Vietnámba, de ez az utóbbi években felgyorsult. Az Egyesült Államok a célállomás Vietnám exportjának körülbelül egyharmada, míg Kína a vietnámi gyártók legnagyobb anyagszállítója, a gépektől a ruházati anyagokig.
| Lengyelország | 2022 (milliárd dollár) | 2022/2017 (százalék) |
| EU-ba irányuló export | 257,8 | +56 |
| Kínából érkező import | 38,2 | +112 |
| zöldmezős beruházás | 17,8 | +11 |
Amikor a lengyel kormány tavaly bejelentette, hogy az ország saját elektromos járműmárkáját, az Izera nevű márkát építi, egyértelmű jelzés volt, hogy egy nemzetnek, amely egykor több saját márkával büszkélkedhetett, nagyobb ambíciói vannak, mint a nyugat-európai autógyártók termelési központja lenni.
Az állami tulajdonú ElectroMobility Poland 2022-ben megállapodást írt alá a kínai Geely Holding Grouppal a projekt technológiájának szállításáról. Egy ferdehátú modell és egy SUV gyártása a tervek szerint 2025 végén kezdődik meg a sziléziai szénbányászat szívében található üzemben.
Lengyelország már jól bejáratott kapcsolatokat ápol az európai autóiparral, és olyan óriáscégek, mint a Volkswagen és a Mercedes-Benz, elektromos járműveket gyártó üzemeket hoznak létre az országban. A külföldi befektetések azonban megugrottak az elmúlt években, a 2017 óta vonzott 125,1 milliárd dolláros zöldmezős beruházás jelentős része távolabbi területekről érkezett.
| Mexikó | 2022 (milliárd dollár) | 2022/2017 (százalék) |
| USA-ba irányuló export | 454,9 | +45 |
| Kínából érkező import | 77,5 | +115 |
| zöldmezős beruházás | 41 | +47 |
Idén Mexikó megelőzte Kínát az Egyesült Államok legnagyobb áruexportőreként. De ez nem árulja el a teljes történetet arról, hogyan változik gazdasági kapcsolata a szomszédos kolosszussal – és a világ többi részével. 2017 óta Mexikó Kínából származó importjának értéke nominálisan gyorsabban nő, mint az Egyesült Államokba irányuló exporté.
A kínai vállalatok számára Mexikó egyik legnagyobb vonzereje, az országnak 30 éves szabadkereskedelmi megállapodása van az Egyesült Államokkal és Kanadával. Donald Trump sikeresen szorgalmazta az eredeti paktum újratárgyalását azzal a céllal, hogy erősítse az észak-amerikai gyártást, és csökkentse az Egyesült Államok kínai importtól való függőségét.
Nem számolt azonban azzal, hogy a kínai vállalatok Mexikóban egy kiskaput találnak az Egyesült Államokba, amely lehetővé tette számukra, hogy kikerüljék a vámokat, amelyeket a Kínából származó amerikai importra vetett ki.
| Marokkó | 2022 (milliárd dollár) | 2022/2017 (százalék) |
| USA-ba irányuló export | 1,7 | +38 |
| Kínából érkező import | 5,8 | +80 |
| zöldmezős beruházás | 15,3 | +290 |
A világ legnagyobb foszfátkészleteinek otthont adó Marokkó a globális autóipar átalakulásának fontos szereplőjévé válik. Az ásvány kulcsfontosságú összetevője a lítium-vas-foszfát (LFP) akkumulátoroknak, amelyek az elektromos járművekben használt újratölthető cellák gyorsan növekvő változatai.
Marokkó erős kereskedelmi kapcsolatai Európával és az Egyesült Államokkal, valamint a közvetlen külföldi befektetésekkel szembeni üdvözlő hozzáállása olyan összekapcsoló ponttá teszik Marokkót, ahol a növekvő USA–Kína-megosztottság mindkét oldalán elhelyezkedő vállalatok versenyezhetnek vagy együttműködhetnek.
2022-ben Marokkóban 15,3 milliárd dollárnyi új zöldmezős gyári projektet jelentettek be, amelyet külföldi befektetők finanszíroztak. Majdnem annyit, mint az előző öt évben összesen. A trendek pedig nem mutatják a lassulás jeleit.
| Indonézia | 2022 (milliárd dollár) | 2022/2017 (százalék) |
| USA-ba irányuló export | 34,6 | +71 |
| Kínából érkező import | 71,5 | +105 |
| zöldmezős beruházás | 15 | +48 |
Indonézia aktívan lobbizik az egyesült államokbeli és kínai vállalatoknál, hogy megvalósítsák Joko Widodo elnök vízióját, amely az elektromos járművek teljes ellátási láncának kiépítésére irányul. A Tesla és a Volkswagen felkérést kapott befektetésre, hogy egyensúlyba kerüljön a kínai vállalatok dominanciája a nikkel finomítása és az akkumulátorok gyártása terén.
Ez már egyedülálló vállalati megállapodásokat eredményezett a geopolitikai blokkok között. Márciusban a Ford megállapodást írt alá a kínai Zhejiang Huayou Cobalttal és a brazil Vale SA-val az elektromos járművek akkumulátorainak gyártásában használt fém, a nikkel készleteinek lezárásáról.
Ennek ellenére az amerikai és a kínai befektetések egyenlege az évek során egyre inkább eltorzult, és 2023 első felében a kínai közvetlen külföldi befektetések kétszeresét tették ki az Egyesült Államokénak.
(Borítókép: Hszi Csin-ping kezet fog Joe Bidennel a Nép Nagy Csarnokában 2013. december 4-én Pekingben. Fotó: Lintao Zhang / Getty Images)