Az EU szerzői jogi irányelve alapján 2021. júniusa óta fizetnie kell a nagy online platformoknak az általuk használt sajtótartalmakért, viszont azt nem kötötték ki, hogy mennyit és azt milyen szempontok alapján. Így ezt a kérdést minden tagállamban eltérő módon közelítik meg.
Tavaly ősszel több amerikai egyetem közösen készített tanulmányt arról, hogy mennyivel is tartozhat a Facebook és a Google Search a hírkiadóknak a tartalmak használatáért. Elfogadott jogi szabályozás még nincs az USA-ban. A tanulmány becslése szerint a Facebook évente 1,9 milliárd dollárral tartozik az amerikai kiadóknak, míg ugyanez a Google esetében évi 10-12 milliárd dollárt tesz ki.
Kanada egy hibrid megoldással állt elő. Abból indultak ki, hogy a platformok erőfölényben vannak, ami alapvetően megnehezíti, hogy bármilyen jóhiszemű díjban meg tudjanak állapodni. Ezért végül a kormány bekeményített, és rákényszerítette egy mechanizmus révén a Google-t arra, hogy a vállalást – miszerint 100 millió kanadai dollárt fizet a hírkiadóknak – elfogadja.
Az szerzői jogi irányelvet 2019-ben fogadták el. Ez lett a Copyright in the Digital Single Market Directive (DSM Irányelv) nevű jogszabály, amelyet a tagállamoknak 2021 nyaráig kellett átültetniük a saját jogrendszerükbe.
Ennek lényege, hogy ha a platformok elérhetővé tesznek sajtótartalmakat, akkor ezzel kapcsolatban kötelezettségeik vannak. Egyfelől engedélyt kell kérniük, és jogdíjat kell fizetni a sajtókiadóknak, amelyeknek az így befolyt bevételeikből részesedést kell adniuk az újságíróknak.
A Media Future írásában részletesen bemutatja, hogy Franciaországban miként kapott a vonakodó Google eddig összességében mintegy 750 millió eurós bírságot. A németeknél a közös jogkezelő, a Corint Media ültette asztalhoz az érintetteket, és igyekszik a nagy platformokkal szemben a kis sajtókiadók érdekeit képviselni. Dániában 2023-ra értek el az egységes fellépéssel sikereket, míg Svájcban a parlamenti szakbizottságok tárgyalják, hogy mi is lenne a jogdíjfizetés tisztességes módja és mértéke.