Néhány hónappal azelőtt, hogy az amerikai különleges erők egy rajtaütése során megölték, Abu Bakr al-Bagdadi, az Iszlám Állam vezetője egy utolsó videóüzenetet tett közzé, amelyben szimbolikusan átadta a fáklyát távoli országok távoli követőinek. Önjelölt kalifátusát legyőzték, ismerte el, és most a terrorista szervezet regionális csoportjain múlik, hogy „bosszúhadműveleteket” hajtsanak végre szerte a világon − írja elemzésében a The Washington Post. 

A mi harcunk ma az ellenség megfeszítése. Tudniuk kell, hogy a dzsihád az ítélet napjáig tart

− mondta Bagdadi a 2019. áprilisi videóban, amelyet közvetlenül az Iszlám Állam utolsó szíriai erősségének eleste után tettek közzé.

A pénteki vérfürdő csak a legutóbbi emlékeztetője annak, hogy Bagdadi brutális víziója milyen hatékonyan valósul meg. Miközben az ő önjelölt közel-keleti „kalifátusa” romokban hever, az Iszlám Állam regionális társszervezeteinek konstellációja a világ számos részén egyre erősebbé válik, amit a hagyományos és az új sérelmek − köztük a gázai háború − keveréke táplál, mondják a terrorizmusellenes tisztviselők és szakértők.

Az Iszlám Állam egyes afrikai csoportjai vagy „tartományai” ma már nagy, jól felszerelt hadseregeket támogatnak. Különösen Nyugat-Afrikában és a Száhel-övezetben többször bizonyították, hogy képesek területeket elfoglalni és megtartani, és visszaverni a kormányerőket, amikor azok megpróbálnak beavatkozni.

Ezzel szemben az Iszlám Állam-Khoraszan − a moszkvai támadással összefüggésbe hozott, általánosan ISIS-K néven ismert hipererőszakos szervezet − úgy tűnik, egyre inkább külső támadásokra szakosodik. A csoport terrorista ügynököket küldött Oroszországba, Iránba és Törökországba, miközben nyugati országok, köztük az Egyesült Államok elleni támadásokat is tervez − derül ki az amerikai hírszerzés jelentéseiből.

Csak idén eddig két támadásban, Iránban és Oroszországban az ISIS-K terroristái civilek nagy csoportjait vették célba, közel 250 embert megölve − a támadásokat az Iszlám Állam propagandaszervei annak bizonyítékaként ünnepelték, hogy a csoport ismét felemelkedőben van.

Az ISIS számára ezek a műveletek azt üzenik a világnak, hogy továbbra is releváns, halálos fenyegetést jelentenek

− mondta Rita Katz, az erőszakos szélsőséges szervezetek szakértője és a SITE Intelligence Group alapítója, amely az Iszlám Állam közösségi médiában közzétett bejegyzéseit figyeli és elemzi.

Az ISIS-K, a leginkább operatív irányultságú csoport, gyorsan fejlődik, sejteket hoz létre, és toborzókat keres Közép-Ázsiában, különösen azokat, akik beszélnek tádzsik, üzbég, fárszi és más helyi nyelveken − mondta.

Ma ez egy halálos és komoly képességekkel rendelkező »tartomány«, amelynek csápjai egész Közép-Ázsiába elérnek, beleértve a volt szovjet államok régióit is

− mondta Katz.

Az Iszlám Állam gyorsan magára vállalta a felelősséget a pénteki ámokfutásért. Az amerikai terrorelhárítás tisztviselői úgy vélik, hogy kifejezetten az ISIS-K toborozta azt a négy elkövetőt, akik automata fegyverekkel lőttek a koncertlátogatókra, mielőtt felgyújtották az épületet, és legalább 139 embert öltek meg a modern Oroszország történetének egyik legvéresebb terrortámadásában.

További terrortámadások várhatók

A terrorelhárítás tisztviselői figyelmeztetnek, hogy további támadások várhatók. Az ukrajnai és gázai konfliktusok által nagymértékben beárnyékolt fejlemény, hogy az ISIS-K és más regionális csoportok mérete és ambíciói az elmúlt években egyre nagyobbak lettek.

Az elmúlt 12 hónapban az Iszlám Állam több mint 1100 támadásért vállalta a felelősséget, amelyekben világszerte közel 5000 ember halt vagy sebesült meg − derül ki a Washington Institute for Near East Policy (WINEP) think tank múlt héten indított terrorizmusfigyelő projektjéből.

A WINEP kutatója, Aaron Zelin szerint az észak-afrikai Száhel-övezetben található Maliban az Iszlám Állam csoport tavaly két tartomány egy részét foglalta el, más afrikai társszervezetek pedig Szomáliában és Mozambik Cabo Delgado régiójában foglaltak el városokat.

Még Szíriában és Irakban is, ahol a csoport harcosainak ezrei szétszéledtek az Egyesült Államok vezette katonai koalíció négyéves hadjárata után, az Iszlám Állam továbbra is erős fenyegetést jelent − mondta Dana Stroul, aki a Pentagon Közel-Keletért felelős helyettes államtitkára volt a Biden-kormányzat első három évében.

A csoport továbbra is képes kisebb támadások megtervezésére és végrehajtására

− fogalmazott Stroul. Az Iszlám Állam vezetői Szíriában, úgy tűnik, különösen a börtönökben és fogolytáborokban történő kitörések megtervezésére összpontosítanak − tette hozzá, megjegyezve, hogy az Iszlám Állam terrorhadseregének 9000 tapasztalt veteránja él az ilyen kelet-szíriai létesítményekben.

Az ISIS-K azonban az Iszlám Állam fő leányvállalatává vált, amely külső támadásokat hajt végre. A pénteki, Moszkva melletti támadás két hónappal azután történt, hogy két öngyilkos merénylő 100 embert ölt meg egy délkelet-iráni megemlékezésen, ez az akció szintén az ISIS-K-hoz köthető.

A szakadár csoport 2015-ben alakult Afganisztánban, és a 2021-es afganisztáni amerikai kivonulás után az ország tálib vezetésének erőszakos ellenfelévé vált. Míg a táliboknak sikerült megölniük a csoport számos vezetőjét, az ISIS-K alkalmazkodott azáltal, hogy gyökeret eresztett a szomszédos országokban, amelyek egykor a szovjet birodalom részét képezték.

Az ISIS-K és anyaszervezete számára Oroszország célba vétele szándékos. Az Iszlám Állam propagandája azóta szidalmazza Vlagyimir Putyin orosz elnököt, amióta Moszkva 2015-ben beavatkozott a szíriai polgárháborúba, bombázó repülőgépeket és helikoptereket küldött a Bassár el-Aszad szíriai elnökkel szemben álló lázadó csoportok támadására. A lázadók között egy sor iszlamista milícia volt, köztük az Iszlám Állam harcosai és az al-Kaida által támogatott csoportok.

Aszad végül győzedelmeskedett, főként Oroszország és Irán, Szíria legszorosabb szövetségese katonai segítségének köszönhetően. Az iszlamista csoportok azóta többször is elítélték Putyint, mint akinek a muszlimok vére tapad a kezéhez.

Sokan emlékeznek Putyin kemény kampányára is, amelyet a 2000-es évek elején folytatott a muszlim csecsen szeparatisták ellen Oroszországban. Csecsen harcosok három halálos öngyilkos merényletet hajtottak végre a moszkvai metróban a 2000-es években, és 2002-ben tömeges túszejtést követtek el egy moszkvai színházban. Oroszország leghalálosabb terrortámadását csecsen fegyveresek hajtották végre, akik 2004-ben ostrom alá vettek egy iskolát az észak-kaukázusi régióban található Beszlán városában, és 1100 embert ejtettek túszul. Az ostrom a rendfenntartó erők támadásával végződött, amelyben közel 350 ember halt meg, köztük sok gyermek.

A fő bosszúálló

Újabban úgy tűnik, hogy az ISIS-K vette át a „fő bosszúálló” szerepét. 2022 szeptemberében az ISIS-K vállalta magára a kabuli orosz nagykövetség előtt elkövetett robbantásos merényletet, amelyben két alkalmazott és három másik személy vesztette életét.

Tavaly az ISIS-K egy tádzsik nyelvű propagandahálózatot hozott létre, és fokozta a tagok toborzását az autokratikus közép-ázsiai államokban, amelyeket a csoport Moszkva bábjaiként ábrázol. Több tádzsik, üzbég és orosz nyelvű Telegram-csatorna közvetíti az Iszlám Állam propagandáját, és dicsőíti azokat a tádzsik harcosokat, akik részt vettek afganisztáni, iráni, tádzsikisztáni és üzbegisztáni támadásokban.

A pénteki támadás elkövetésével vádolt négy férfit az orosz médiában tádzsik vendégmunkásként azonosították, akik közül legalább háromnak orosz regisztrációs papírja volt. A támadások rávilágítottak arra, hogy

Orosz tisztviselők nem tulajdonították a pénteki támadást egyetlen konkrét csoportnak sem. Hétfőn késő este Putyin elismerte, hogy a hétvégi támadást „radikális iszlamisták” hajtották végre, ugyanakkor bizonyíték nélkül állította, hogy ukrán ügynökök nyújthattak hozzá segítséget − ezt a vádat Ukrajna hevesen tagadta. A négy gyanúsított letartóztatása óta az Iszlám Államhoz kötődő Amaq hírügynökség olyan képeket és videókat tett közzé az interneten, amelyeken az elkövetők a támadás előtt és közben láthatóak, és amelyek látszólag megerősítik személyazonosságukat.

A letartóztatások ellenére, Moszkva aggodalmát jelezve, Putyin szombaton felhívta Kazahsztán, Üzbegisztán, Tádzsikisztán, Törökország és Szíria vezetőit − mindazon országokét, ahol az Iszlám Állam fegyveresei közismerten tevékenykednek vagy tagokat toboroznak. Az elmúlt években az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat is több, az Iszlám Állam fegyveresei elleni műveletről számolt be, köztük ebben a hónapban a Moszkvától délnyugatra fekvő Kalugában egy ISIS-K-sejtről, amely állítólag egy moszkvai zsinagóga elleni támadást tervezett.

A biztonsági tisztviselők tavaly októberi találkozóján Alekszandr Bortnyikov, az FSZB igazgatója arra figyelmeztetett, hogy az ISIS-K tagjainak száma jelenleg több mint 6500, és „a közeljövőben” támadásokat indíthatnak Afganisztánon kívül is. Az amerikai hírszerzési jelentések − amelyek egy része tavaly szivárgott ki a Discord üzenetküldő platformon, és amelyekhez a The Washington Post is hozzájutott − európai és ázsiai országok ellen irányuló ISIS-K-összeesküvésekről, valamint az Egyesült Államok elleni „folyamatban lévő összeesküvésekről” is beszámoltak.

A kiszivárgott dokumentumokból kiderült, hogy konkrétan nagykövetségeket, templomokat, üzleti központokat és a 2022-es FIFA labdarúgó-világbajnokságot célozták meg, amely több mint 2 millió nézőt vonzott Katarban.

Sem az Iszlám Állam, sem az ISIS-K nem hozta összefüggésbe az orosz támadásokat a Gázában zajló harcokkal. A Hamász elleni izraeli megtorló hadjárat alatt a palesztin muszlimok halála azonban a közösségi médiaplatformokon kiemelten szerepelt a terrortámadások újabb hullámaira való felbujtásként, többek között a nyugati országok ellen.

Míg az Iszlám Állam hagyományosan rossz viszonyt ápolt a Hamászszal annak iráni kapcsolatai miatt, az ISIS szóvivői a Hamász október 7-i, Izrael elleni támadását a közel-keleti és európai hírszerzési tisztviselők szerint egy olyan alacsony technológiai színvonalú terrorista kampány modelljeként emlegették, amely nagyszámú áldozatot követel, és hatalmas médiafigyelmet generál.

A Hamásznak sikerült hónapok óta a médiában szerepelnie, és ez olyan helyzetet teremtett, amelyben más dzsihadista csoportok is szükségét érzik, hogy bebizonyítsák híveiknek és tagjaiknak, ők is képesek erős országokat támadni

− mondta egy arab hírszerzési tisztviselő, aki névtelensége megőrzése mellett beszélt, mert nem volt felhatalmazva arra, hogy a médiának nyilatkozzon.

Egy európai hírszerzési tisztviselő, aki szintén névtelensége megőrzését kérte, hogy bizalmas információkról beszélhessen, azt mondta, kormánya arra számít, hogy a Gázai események által feldühített, feltörekvő terroristák ihletet merítenek a moszkvai koncertteremben történtekből. Hasonlóképpen, mondta, a támadás bátorítást adhat az Iszlám Állam frakcióinak, amelyek egymással versengenek a pénzért, az újoncokért és az elismerésért.

Sajnos fel kell készülnünk egy olyan forgatókönyvre, hogy újabb merényletek fognak történni

− mondta a tisztviselő.

(Borítókép: Az emberek szegfűt helyeznek el és gyertyát gyújtanak a Szent Miklós csodatevő kápolna mellett, hogy megemlékezzenek a moszkvai koncertteremben történt terrortámadás áldozatairól 2024. március 25-én az oroszországi Novoszibirszkben. Fotó: Rostislav Netisov / Anadolu / Getty Images)