Martin Gerem, az észt védelmi erők parancsnoka szerint ha Oroszország támad, fontos, hogy a háború heteken belül véget érjen, és ne húzódjon el évekig. Véleménye szerint az orosz elnököt nem fogja elrettenteni a nukleáris válasz és a várható áldozatok nagy száma, öt éven belül megtámadja a NATO-t.
A nukleáris válasz vagy a várható veszteségek fenyegetése nem fogja eltántorítani Vlagyimir Putyin orosz elnököt a balti államok esetleges inváziójától. Ezt Martin Gerem altábornagy, az észt védelmi erők parancsnoka mondta – írja a focus.ua. Emlékeztetnek arra, hogy március 26-án az európai amerikai erők korábbi főparancsnoka, Ben Hodges azt mondta, hogy
Oroszország kettő-négy éven belül megtámadja Európát, ha győz Ukrajnában.
Szerinte a Nyugat 2008 óta, amikor a Kreml georgiai inváziója megkezdődött, „hibernációban” van. Most érdemes megakadályozni az „átmenetet a következő szintre”. A NATO-nak most kell felkészülnie.
Március 22-én jelentették, a Nyugatnak 5 éve van arra, hogy felkészüljön a védelemre
– jelentette ki Carsten Breuer német tábornok. Szerinte a jelenlegi ukrajnai katonai helyzet nem teszi lehetővé, hogy a konfliktus „befagyasztásáról” beszéljünk. Ugyanakkor Moszkva újabb agresszióra készülhet a NATO-országok ellen.
A tábornok hangsúlyozta, hogy sürgős intézkedésekre van szükség az ország védelmének megerősítésére egy esetleges orosz invázió esetén. Megjegyezte, hogy egy esetleges agresszor feletti döntő győzelem elérése érdekében jelentősen növelni kell a védelmi költségvetést. Gerem ezt az álláspontját Japánban tett látogatása során fejtette ki, ahol a japán védelmi minisztérium képviselőivel tárgyalt biztonsági kérdésekről.
Abban az esetben, ha a mi határainkon mutatkozik [Putyin], a döntő győzelemnek nagyon gyorsnak kell lennie – nem hónapokban és években, hanem napokban és hetekben mérhetőnek. Ha úgy gondoljuk, hogy ez három év alatt megtörténhet, akkor a döntést ma kell meghozni
– mondja Gerem.
A japán kollégáival folytatott megbeszélésein Gerem a védelmi célú alkatrészek beszerzésének lehetőségéről is tárgyalt. Megjegyezte, hogy Japán kevésbé korlátozza a kereskedelmi forgalomban kapható, védelmi célokra felhasználható alkatrészek exportját. Ezek közé tartoznak a különböző érzékelők, például a földrengésérzékelők, amelyek hasznosak lehetnek a katonai járművek, köztük a harckocsik közeledésének észlelésére.
Észtország már a GDP 3 százalékára növelte védelmi költségvetését, amivel a NATO-n belül vezető szerepet tölt be a védelmi kiadások terén. Gerem mindazonáltal hangsúlyozta, hogy „további erőfeszítésekre és az Oroszországból érkező fenyegetésekre való gyors reagálásra van szükség”.
(Borítókép: Vlagyimir Putyin 2024.március 28-án. Fotó: Mikhail Metzel / Reuters)