Az orosz–ukrán háború kitörése után az orosz olajexportot többször is sújtották szankciókkal. 2022 végén olajársapkát vezettek be az orosz olajra, hogy ezzel csökkentsék az orosz bevételeket, ezzel nehezítve az orosz háborús erőfeszítések finanszírozását. Az orosz olaj mégis kijut a piacra. Itt jön a képbe az úgynevezett szellemflotta.
Az orosz olajexportra kivetett szankciók ellenére az abból származó bevételek továbbra is magasak. Oroszország folyamatosan csökkenti a nyugati tengeri szolgáltatásoktól való függőségét. Utóbbi inkább a biztosításokra vonatkozik, ugyanis az exportra szánt nyersolajnak csak 20 százalékát és az olajtermékek 51 százalékát szállították IG P&I-biztosítással rendelkező hajók. A biztosítások terén az arány „vízenként” változik, fekete-tengeri kikötőkből induló szállítmányok esetében ez 42 százalék, a Balti-tengerről 38 százalék, az Északi-Jeges-tengerről 22 százalék, míg a csendes-óceáni kikötőkből induló szállítmányoknál ez már csak 14 százalék.
Ebben nagy szerepet játszik az úgynevezett szellem- vagy árnyékflotta, amelyet egyre nagyobb arányban használt ki Oroszország, hogy növelje olajexportját. 2024 januárjában az orosz árnyékflotta 209 tankere hagyta el az orosz kikötőket, ezek 83 százaléka 15 évnél idősebb volt, ami jelentős környezeti kockázatot jelent a szivárgás veszélye miatt. Valamint kiderült, hogy két, IG-biztosítással nem rendelkező szupertanker is részt vett a ship-to-ship, azaz hajóból hajóba való olaj átfejtésében, ezzel már 211 tagúra növelve azt a bizonyos flottát. Az árnyékflotta körülbelül 2,7 mb/d (azaz million barrel/day – millió hordó/nap) nyersolaj és 1 mb/d olajtermék exportjáért volt felelős. Összességében azonban Oroszországnak ennél jóval nagyobb szellemflottája van.
Oroszország nem az egyetlen állam, amelynek olajexportját szankciók sújtják. Az árnyékflotta felállítása az olyan országok számára fontos, amelyeknek a nyugati országok megtiltják az olajkereskedést. Irán, Irak és Venezuela voltak az elsők, amelyek saját szellemflottát hoztak létre. Az árnyékflotta tankerei általában olyan országok zászlója alatt közlekednek, ahol nincsenek szigorú szállítási szabályok. Ilyen például Panama, Libéria vagy a Marshall-szigetek.
A hajótulajdonosok gyakran csak korlátozottan érintkeznek az Egyesült Államok vagy az EU hatóságaival, ami megnehezíti a szankciók betartásának ellenőrzését. Az árnyékflották használata a különböző fedő- és közvetítőcégek széles hálózata miatt is kényelmes, amelyek nevére azok be vannak jegyezve. Az árnyékflotta másik jellemzője a hajók kora. A tankerek többsége 15-20 év feletti, és egy részük korábban más országok törzsflottájában szolgált.
Az orosz szellemflotta hajóit „szürke” és „sötét” hajókra is bontják. A nem aktív hajók, amelyeket Oroszország az invázió kezdete óta vásárolt, a „szürke” hajók. Azok, amelyeket Venezuela és Irán használt olajexportjuk fenntartásához, elkerülve a nyugati szankciókat, a „sötét” hajók. A „szürke” és a „fekete” flottát 800 és 1800 hajóra becsülik. A különböző céges átírások és úgynevezett zászlócserék mellett az ilyen szellemtankerek valóban el tudnak tűnni a radarokról. Ehhez pusztán elég kikapcsolni az AIS-transzpondereket, amelyek segítségével a Marinetraffic online felületen nyomon követhető azok mozgása, de az is, hogy milyen mély a merülése, ezáltal pedig az is, hogy mennyire van tele rakománnyal.
Ha az AIS-t kikapcsolják, akkor a hajókat egyrészt nehéz követni, másrészt amikor ezek a hajók beérkeznek a terminálokba, más keverékekkel vegyítik a szállítmányukat, hogy még nehezebb legyen az olaj eredeti származási helyének a megállapítása. Ezenkívül volt példa arra is, hogy egyes esetekben a hajóknak sikerült felcserélni a koordinátákat. A The New York Times újságírói szerint a hajók nem egyszerűen lekapcsolják a jeladókat, hanem felcserélik a koordinátákat, és így rejtik el tartózkodási helyüket úgy, hogy közben amerikai biztosítást vesznek igénybe. Hat tanker például az Orosz Föderáció partjainál állt, amikor a transzponder más helyet mutatott.
Amennyiben az olajársapka a jelenlegi 60 dolláros áron marad, és a szankciók tovább szigorodnak, akkor az orosz olajexport-bevételek becslések szerint 156 milliárd dollárt tehetnek ki 2024-ben, és 141 milliárd dollárra csökkenhetnek 2025-ben. Viszont ha a szankciókat nem szigorítják, akkor ezek a bevételek – ugyanerre az időszakra vetítve – akár 187 és 181 milliárd dollárt tehetnek ki.
Az orosz szellemflotta alkalmazása nagymértékben hozzájárul a nyugati szankciók kijátszásához. Az viszont, hogy ezek a folyamatok ilyen „olajozottan” működnek, arra utalhat, hogy a globális piacon továbbra is nagy a kereslet az orosz olaj iránt. Úgy tűnik, hogy amikor a világgazdasági folyamatokat a racionalitás helyett az ideológiai megfontolások írják felül, az érdekeltek szellemekké válnak és árnyékba vonulnak.
A szerző a Neumann János Egyetem Eurázsia Központjának kutatója, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.
(Borítókép: Egy hajó egy másik tartályhajó fogadására és orosz nyersolaj átadására készül 20 mérföldre Ceutától 2023. március 5-én. Fotó: Antonio Sempere / Europa Press / Getty Images)