Kína a világ legnagyobb alkoholosital-piaca. 336 milliárd dollár árbevételt termelt tavaly, jócskán megelőzve a 286 milliárd dollárral második helyen álló amerikai piacot. A belföldi termelés azonban évről évre csökken. Míg 2017-ben 1400, addig 2022-ben már csak 700 millió liter alkoholos italt termeltek Kínában. A behozatal azonban egyre meghatározóbb, évi mintegy 2,5 millió litert importálnak. Van azonban még egy adat, amire a magyar termelőknek érdemes figyelniük.

A fizetőképes kereslettel együtt folyamatosan emelkedik a prémiumkategóriás alkoholos italok részesedése a fogyasztásból.

A Kínai Alkoholos Ital Egyesület elemzése szerint a legdrágább, kiváló minőségű borok és párlatok iránti kereslet 2017–2022 között több mint duplájára nőtt Kínában, s megközelítette a teljes fogyasztás egyhatodát. Ezt a hullámot ülhetik meg a magyar termelők a magas árkategóriájú prémiumtermékek értékesítésével.

A pekingi kormányzat is a minőségi alkoholos italok fogyasztását népszerűsíti a távol-keleti országban – ez az egyik legfőbb üzenete a 20. Nemzetközi Alkoholos Ital Expónak is, amit március 21–24. között rendeztek meg a szecsuáni Lucsouban. A kiállítás díszvendége idén Magyarország volt, és Rókusfalvy Pál, bormarketingért felelős magyar kormánybiztos nyitotta meg. A magyar borok nagykövete kijelentette, a hazai termelőket óriási lehetőségek kecsegtetik Kínában.

Kína nagyon nagy piac. Észnél kell lennünk, meg kell találnunk azt a szegmenst, ahol érvényesülhetünk, nem szabad ebben a nagy piacban elvesznünk. Mi egy viszonylag kis mennyiségben, de nagyon jó minőségben tudunk megjelenni"

– fogalmazott a kormánybiztos.

Az expón tizenegy magyar termelő képviselte hazánkat, köztük borászatok, pálinkaházak és az Unicum gyomorkeserű. A díszvendégeknek kijáró, kiemelt helyszínen felállított magyar pavilon a legnagyobb volt az Expo történetében. Nem csupán a magyar borok és párlatok palackjai, de magyar népviseletek, sőt a Kínában valóságos kultusznak örvendő Sisi hercegnő egyik legszebb ruhájának replikája is helyet kapott. A nyitóünnepségen a magyar és a kínai fél szándéknyilatkozatot írt alá, hogy megteremtsék a magyar borkultúra és a hagyományos kínai pálinka, a pajcsiu kölcsönös népszerűsítésének alapjait.

Bemutatta borait az expón a szekszárdi Szeleshát Szőlőbirtok is. Beretvás András borász szerint a magyar bornak nagyon jó híre van Kínában. Állítja, aki a bort szereti Kínában, biztosan ismeri a tokaji aszút és a bikavért. A legjobban a vörösborok fogynak, eladásainak mindössze 20 százaléka fehérbor. Elmondása szerint egy közepes magyar termelő évi egy-két, vagy akár öt konténerrel, tehát 65 ezer üveggel is értékesíthet Kínában. Azt mondja, a jogi környezet is egyre kedvezőbb a kereskedéshez.

„A cégalapítás egyre könnyebb, s mivel az EU-s normák a kínaihoz képest magasak, a minősítéssel nincs problémája a magyar termékeknek”  – tette hozzá a borász. Arra a kérdésre, hogy mit üzen magyar termelőtársainak, azt mondta:

„Jöjjenek! Itt van piac! Itt van, aki megveszi. Ha megtalálják a megfelelő ügyfeleket, a kínai piac tökéletes.”

A nyitóünnepség másnapján jelentette be Kína egyik legnépszerűbb fine dining étteremlánca, a Chaimen, hogy két éttermében is megkezdi a magyar borok forgalmazását. Az egyik csúcsgasztronómiás vendéglő, ahol mostantól villányi vörös és édes tokaji borokat kínálnak, a csengtui Chaimen Hui, egyike Kína Michelin-csillagos éttermeinek. Sommelier-szakemberek évek óta állítják, a tokaji aszú különösen jól passzol a szecsuáni konyha ízeihez – ezért esett a választás a Szecsuán fővárosában található étteremre. Csengtu a kínai konyhaművészet fővárosa, a világon másodikként érdemelte ki az UNESCO Gasztronómia Városa címet.

Mindazonáltal a bor az alkoholfogyasztásnak mindössze 30 százalékáért felel Kínában. A piac mintegy kétharmadát a párlatok adják. Ez az a szegmens, ahol a magyar termelőknek nehéz dolguk van, mert a kínai ízvilágtól távol áll a magyar pálinka zamata. A hagyományos kínai gasztronómia ugyanis nem ismeri a gyümölcspárlatot. A kínai pálinkát, a pajcsiut többnyire rizsből és cirokból készítik, olykor szójababos, máskor szezámos aromában. Tehát egy világ választja el az illatos gyümölcspárlatok ízvilágától, így erre a piacra jóval nehezebb lesz betörni a magyar pálinkaházaknak.

A sör nem igazán népszerű Kínában, a teljes alkoholfogyasztás mindössze három százalékáért felel. A kínaiak főleg a gyenge, helyi söröket isszák, de évről évre egyre népszerűbbek az amerikai márkák és az erősebb, európai sörök, különösen a fiatalok körében.

A szerző a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.