Ha Ukrajna nem a létéért, az orosz csapatok által megszállt területek visszaszerzéséért küzdene, akkor most az elnökválasztás tartaná lázban a háború sújtotta országot. Az elnökválasztás elhalasztása miatt azonban Ukrajnának egy újabb kihívással kell szembenéznie.
2022 februárja óta a teljes körű orosz invázió lényegében Ukrajna létét fenyegeti. De ezzel párhuzamosan egy újabb jelentős belső probléma is felütötte a fejét a háború sújtotta országban. Az ukrán alkotmány szerint idén március 31-én lenne esedékes a következő elnökválasztás, azonban a háborús körülmények miatt a voksolás megtartása szinte lehetetlennek tűnik – írta korábbi elemzésében a Wilson Center.
Az ukrán nép és az elit is egyetért abban, hogy a háborús időszakban történő választások megtartásának kísérlete akadályozhatja az ország belső stabilitását.
Ennek ellenére az elnökválasztás elhalasztását belső és külső elemek egyaránt felhasználhatják arra, hogy megkérdőjelezzék az ukrán kormány legitimitását, illetve a demokrácia helyzetét az országban. Azzal vádolhatják az ukrán vezetést, hogy semmibe veszik a demokratikus elveket. A vád a háború jelenlegi szakaszában, amikor a nyugati támogatás apadni látszik, kifejezetten káros lehet Ukrajna számára.
Mindegy, hogy szimpatizálunk Ukrajnával, vagy sem, be kell látnunk, hogy az elnökválasztás jogi, gyakorlati és intézményes értelemben is lehetetlen a jelenlegi körülmények között. Egy háborúban álló ország egyszerűen nincs abban a helyzetben, hogy választásokat tartson.
A választások elhalasztása nem Volodimir Zelenszkij félelmeinek köszönhetően történt, hiszen az ukrán elnök népszerűsége soha nem látott mértékben nőtt a konfliktus ideje alatt.
Ukrajna alkotmánya kimondja, hogy az országban nem tarthatnak parlamenti választásokat a 2022. február 24. óta érvényben lévő hadiállapot feloldásáig, majd azt követően hat hónapig. Az elnökválasztás megtartásához számos törvényt kellene módosítani, ami újabb problémákkal járna együtt. Még akkor is, ha sikerül jogi megoldást találni. A szabad, tisztességes és reprezentatív választások megtartásának biztonsági, pénzügyi és szervezeti akadályai is vannak.
Zelenszkij egyébként nem ellenzi a választások megtartását, de ragaszkodik ahhoz, hogy azokat a lehető legmagasabb szintű demokratikus választási normáknak megfelelően tartsák meg, és ne vonják el az ország figyelmét a háborús erőfeszítésektől. A szabad és tisztességes választásokat támogató számos ukrán civil szervezet egyetért abban, hogy a választásokat csak akkor kell megtartani, ha megfelelő feltételek állnak rendelkezésre. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy Ukrajna területének közel 20 százalékát szállták meg az orosz csapatok.
„A hadsereg attól tart, hogy valaki úgy dönt, hogy választások lesznek, akár belső okokból, akár a nyugati országok nyomására. Az átmeneti időszakban kialakuló hatalmi vákuum veszélyt jelenthet a hadsereg vezetésére és az állam működésére” – mondta a CNN-nek Olekszandr Vojtko, aki egy drónos egységnél szolgál az ukrán hadseregben. Egy másik, névtelenséget kérő katona egyetért társával.
Abban biztos vagyok, hogy az ország új vezetésének megválasztása egy időre meggyengítene minket. Időbe telne, amíg a pozíciók és a felelősségi körök átkerülnek, és az emberek lecserélődnek. Mindenki a saját embereit akarná kinevezni. Nekünk nincs ennyi időnk. A helyzet az átmenet időszakában nagyon ingataggá válhatna
– mondta a katona a CNN-nek.
Az ukránok a háború után biztosan újra választani fognak, és Zelenszkij támogatottsága ugyan elmarad a korábbi rekordoktól, de továbbra is népszerű. Az ukránok 64 százaléka a regnáló elnökben bízik.
Az ukrajnai háború fejleményeit vasárnap is percről percre követjük ebben a cikkünkben.
(Borítókép: Donyeck, Ukrajna január 7-én. Ukrán katonák dolgoznak a donyecki frontvonal északi irányában. Fotó: Diego Herrera Carcedo / Anadolu Agency/ Getty Images)