A 2024-es amerikai elnökválasztási kampány kártyáit alaposan megkeverheti egy független induló: Robert F. Kennedy. Habár a 70 éves politikus családneve remekül hangzik az amerikai választóknak, az már kevesebb embernek tetszik, amiket mond és amiket csinál.
A republikánusok azért félnek tőle, mert a szélsőjobboldali nézetei miatt sok értékes szavazatot elcsenhet Donald Trumptól, a demokraták pedig azért, mert pusztán a vezetéknevével és baloldali múltjával képes lehet csorbítani a demokrata elnök, Joe Biden újraválasztási esélyeit. De kicsoda Robert F. Kennedy? Honnan jött, hová tart, kinek a politikai érdekeit képviseli, és lesz-e bármilyen beleszólása a Trump–Biden-meccsbe?
Robert F. Kennedy jr. (gyakran a rövidített formájában RFK vagy RFK jr.) a leghíresebb amerikai politikai dinasztia, azaz a Kennedy család sarja. Az idősebb Robert Francis Kennedy és Ethel Skakel harmadik gyermekeként született 1954-ben.
A politikus alig kilencéves volt, amikor nagybátyját – az elnököt, John Fitzgerald Kennedyt – egy merénylő agyonlőtte a texasi Dallasban, egy hivatalos elnöki látogatás során. Majd nem egész öt évvel az egész országot, és természetesen a Kennedy klánt is mélységesen megrázó sokk után
újabb csapás következett: Robert F. Kennedy Jr. édesapját is meggyilkolták.
Az idősebb Robertet még bátyja nevezte ki igazságügyi miniszternek, később New York állam szenátori székét is megszerezte, és népszerű karakterévé vált a korabeli amerikai politikának. Olyannyira, hogy komoly esélye volt megszerezni a Demokrata párt elnökjelöltségét is. 1968. június 5-én éppen Los Angelesben tartott egy beszédet. Miután a politikus lelépett a pódiumról, és megpróbálta elhagyni az Ambassador Hotel épületét, egy palesztin fiatal háromszor meglőtte – a merénylő, Sirhan Sirhan állítása szerint azért, mert belengette, hogy megválasztása esetén 50 csúcstechnológiás vadászgépet fog Izrael rendelkezésére bocsátani. John Fitzgerald Kennedy testvére – és cikkünk főszereplőjének apja – még a helyszínen meghalt.
A két traumatikus esemény hatása nem múlt el nyomtalanul Robert lelkében. Az édesapját és nagybátyját is pár éven belül elvesztő, gyászoló Robert elkezdett heroint használni, amit aztán megtaláltak nála.
Az incidens miatt 2 éves próbaidőre bocsátották. Az idén már 70 éves politikus visszaemlékezései szerint azért fordult a szerhez – amiről híresen nehéz leszokni –, hogy betöltse magában a gyilkosságok okozta ürességet. A rendőrségi ügye után leállt a drogokkal és az életét a környezetvédelmi aktivizmusnak szentelte.
A Kennedy családnak rengeteg tagja van és sokan választottak közülük politikai karriert. A rendkívül gazdag és befolyásos família története viszont tele van tragédiákkal, gyilkosságokkal, balesetekkel és hihetetlen botrányokkal (annyira sokkal, hogy egyesek Kennedy-átokként hivatkoznak a jelenségre). A két meggyilkolt Kennedyn kívül eddig senki sem kampányolt az elnöki székért, egészen mostanáig.
Robert F. Kennedy tavaly bejelentette, hogy megméretteti magát a Demokrata párt előválasztásán. Ahol veszített.
A környezetvédelmi jogász úgy képzelte el az útját az Ovális Irodáig, hogy nagybátyjához és apjához hasonlóan a baloldali politikai tömb kék színében jelölteti magát. A terve végül füstbe ment. Miután Robert. F. Kennedy nem tudta megszerezni a Demokrata párt elnökjelölti mandátumát a jelenlegi elnök, Joe Bidennel szemben, úgy döntött, hogy a demokraták támogatása nélkül is beszáll az elnöki versenybe.
Az esélyek azonban ellene szólnak: a Fehér Házban több mint százötven éve nem ült olyan elnök, akit ne valamelyik óriáspárt – azaz a Republikánus vagy a Demokrata Párt – indított volna.
A demokraták kiakadtak azon, hogy elindult függetlenként, valamint azt se nagyon díjazzák, hogy RFK nyíltan összeesküvés-elmélet hívő. Még a saját családja is nyilvánosan elhatárolódott tőle. Itt érdemes megemlíteni, hogy Robert Kennedynek nem kevesebb mint 10 édestestvére van, közülük csak négyen, Rory, Kathleen, Joseph és Kerry ítélték el a harmadikpárti jelöltként való elindulását.
„Az országunkra veszélyt jelent Bobby testvérünk döntése, miszerint harmadikutas jelöltként indul Joe Biden ellen. Bobby lehet, hogy osztozik édesapánk nevén, de nem osztja értékeit, látásmódját és ítélőképességét. A mai bejelentése mélységesen elszomorít minket. Elítéljük a jelöltségét, és úgy hisszük, hogy az veszedelmes az országra nézve”
– állt a Kennedy testvérek X-en közzétett közleményében.
Ebben a posztban Robert testvérei annak a demokrata aggodalomnak adtak hangot, miszerint Kennedy – pusztán a nevével – tekintélyes mennyiségű szavazót szívhat el Joe Bidentől és a demokratáktól. Azonban, ha vetünk egy pillantást arra, hogy korábbi környezetvédelmi jogász eddig milyen ügyekben szólalt meg, és milyen véleményeket képviselt, akkor azért erősen kétséges, hogy a baloldali és jobbközép beállítottságú demokrata szavazókat meg lehetne nyerni egy RFK-hoz hasonló figurával.
Robert Francis Kennedy jr. nézeteit elég nehéz kiismerni, ugyanis sokszor váltogatja őket. Annyi biztos, hogy az ifjabb RFK környezetvédelmi jogász és aktivista volt évtizedekig. Ezért annyira meglepő, hogy a 70 éves politikus mégsem támogatja Joe Biden elnök klímavédelmi terveit. Sőt, szerinte az óriásvállalatok környezetszennyezésére nem a szabályozás, hanem a „szabadság és a szabadpiac” a megoldás.
Ezzel az eszmefuttatásával kivívta a környezetvédők haragját, ugyanis eddig nem tűnik úgy, hogy a kormány kényszerítő ereje nélkül a nagyvállalatok zölden működnének.
Azt is hozzá kell tenni, hogy Kennedy mondott a környezetvédelmi pálfordulásánál hajmeresztőbb dolgokat is. Köztudott róla, hogy oltásellenes, viszont a vakcinával kapcsolatos konteókat gyakran keveri más összeesküvés-elméletekkel is. Például a Covid–19-járvány alatt annak adott hangot, hogy szerinte a koronavírust egy laborban kísérletezték ki, kifejezetten olyanra, hogy a betegség jóval veszélyesebb legyen a fekete és fehér bőrszínű emberekre, míg a kínai és zsidó páciensek életét megkímélte.
Természetesen a rasszista megszólalása hatalmas botrányt okozott, és nagyban közrejátszott abban, hogy a demokrata párt és a családja teljesen elutasító volt vele az előválasztáson.
Külpolitikai álláspontja az izolacionizmus – azaz elszigetelődés. Kennedy egyáltalán nem támogatja Washington jelenlegi nemzetközi álláspontjait. Különösen erős ellenérzéseket fogalmazott meg az ukrán–orosz konfliktusban vállalt amerikai szereppel kapcsolatban. Véleménye szerint az ukrajnai háború egy proxykonfliktus – azaz valójában az Egyesült Államok (valamint a NATO) és Oroszország háborújáról van szó. Ukrajna csak az amerikai érdekeket képviselő megbízott. Ellene van minden fegyveres beavatkozásnak, véleménye szerint az észak-amerikai szuperhatalomnak – Kínához hasonlóan – gazdasági erő révén kellene érvényesítenie az akaratát, nem pedig katonai erővel.
Kennedy a bevándorlás kérdésében köztes álláspontot képvisel.
A Biden-adminisztráció válságkezelését hatástalannak tartja, és szerinte a határvédelemre nem fog megoldást jelenteni Donald Trump ötméteres fala sem. A környezetvédelmi jogász inkább egy kamerákkal és érzékelőkkel felszerelt high-tech határrendészetet képzel el. Mindezek ellenére észszerű keretek közt támogatja a migrációt és elismeri az amerikai multikulturális társadalom értékét. Egyébként a Kennedy család ír bevándorlóktól származik.
Annyi biztos, hogy az idei elnökválasztás harmadikutas elnökjelöltje egy nagyon érdekes szavazóbázisra lő az üzeneteivel. Olyan emberekre, akik hisznek a koronavírussal kapcsolatos összeesküvésekben, viszont emellett hisznek a klímaváltozás veszélyében is. A kampánya olyan emberekkel is rezonálhat, akik megvetik az amerikai kétpárti politikai rendszert. Hiszen
a Kennedy név hiába jelent egyet a Demokrata párttal, Robert F. Kennedy jelenleg egy politikai kívülálló.
Egy független jelölt általában mindig a demokrata-republikánus, kétdimenziós választási rendszer kritikáját képviseli. A sokszínűbb pártrendszer rengeteg amerikai vágya. Viszont a két nagy párt direkt úgy alakította ki a politikai pártokra és az elnökjelölt-állításra vonatkozó törvényi környezetet, hogy a politikai monopóliumukat egyetlen harmadik párt se legyen képes veszélyeztetni. Kennedynek irtózatos mennyiségű pénzt kellene megmozgatnia ahhoz, hogy egyáltalán felkerüljön a szavazólapokra, pénzt, ami minden bizonnyal nem fog rendelkezésére állni.
amennyiben pár billegő államban elindulna, azzal okozhat gondot mindkét jelöltnek.
Amikor egy amerikai elnökjelölt elindul, akkor először is érdemes megnézni, hogy kik állják a politikai kampányának számláját, ugyanis ezzel az információval felvértezve megérthetjük, hogy a jelölt kinek/kiknek a politikai érdekeit képviseli.
Felmerülhet a nyilvánvaló kérdés, hogy miért finanszírozzák Kennedy terveit egyesek, ha eleve halvaszületett ötlet a Republikánusok és Demokraták politikai egyeduralmát megtörni. Mint említettük a demokraták szerint a republikánusok azért öntik a pénzt RFK kampányába, mert a Kennedy branddel akarnak szavazatokat elvonni Joe Bidentől. Donald Trump jobboldali támogatói szerint pedig a demokraták állnak mögötte, azért, hogy a volt elnök üzeneteit kisajátítsák, és a hangzatos névvel megáldott Robert fontos szavazatokat vonjon el a jobboldali jelölttől.
végignézve a támogatók listáját, egy olyan kép rajzolódik ki, hogy tavaly Kennedy nagyjából ugyanannyi pénzt kapott a korábbi repulikánus és a korábbi demokrata kampányfinanszírozóktól is.
Robert F. Kennedy elnöki kampányához látszólag valóban egyenlő arányban járult hozzá mindkét politikai oldal melletti üzleti kör. Viszont a demokraták nem véletlenül vagdalkoznak azzal, hogy az ifjabb RFK indulása valójában a republikánus elnökjelölt, Donald Trump malmára hajtja a vizet.
Egy Trump-közeli politikai akcióbizottság (PAC) – egyfajta alapítványként működik, amelynek befizetői anélkül vásárolhatnak politikai hirdetéseket jelöltek lejáratására vagy támogatására, hogy hivatalos finanszírozóvá válnának – leforgatott egy Kennedy mellett kampányoló 30 másodperces kisfilmet, amit aztán leadtak a Super Bowl félidejében. Az NFL döntőjének half-time-jában pedig nem olcsó mulatság hirdetést vásárolni.
Az American Values elnevezésű politikai akcióbizottság 7 millió dollárért vásárolta meg a világ legdrágább reklámhelyét, a Kennedy kampányfilmet 124 millió ember látta.
A Kennedy-reklám viszont elég furcsára sikeredett. A videónak olyan hangulata van, mintha Kennedy szeretné visszahozni a hatvanas évek Amerikáját. Ráadásul az anyag készítői a képek alá néhai nagybátyjának, John Fitzgerald Kennedynek 1959-es kampánydalát vágták. A dal és egyes családtagok fotóinak felhasználásából természetesen óriási családi balhé lett. Végül Robertnek nyilvánosan bocsánatot kellet kérnie a rokonoktól a videó miatt.
Nagyon úgy tűnik, hogy Kennedy úgy próbálja lebontani az amerikai kétpárti berendezkedést, hogy a családnevén kívül sok mindent nem tesz hozzá a kampányhoz. Kommunikációját úgy lehet jellemezni, hogy Robert F. Kennedy megfogta Donald Trump üzeneteit és összevegyítette őket a saját szélsőjobboldali és szélsőbaloldali összeesküvés-elméleteivel. Ráadásul a vezetéknevével hitelt ad a konspirációs teóriáknak, ugyanis sok amerikai úgy gondolja, hogy mind az idősebb Robert Kennedyt, mind John F. Kennedy elnököt a CIA – amerikai hírszerzés – ölette meg. Joe Rogan konzervatív véleményvezér podcastjában RFK jr. kitért erre is.
Az elnökjelölt szerint a rokonai halálában benne lehetett a kezük az amerikai titkosszolgálatoknak.
Azonban hiába a dollármilliókban mérhető, árnyékos helyekről érkező kampányfinanszírozás. Az ifjabb Robert F. Kennedy üzenetei inkább a Republikánus pártból kiábrándult szavazókat szólítják meg. A független jelöltként való indulásának bejelentésekor például azt mondta, hogy leszámol az Egyesült Államokat irányító érdekcsoportokkal – más néven mélyállammal – név szerint: a nagy gyógyszergyárakkal, a fegyvergyártókkal és a Wall Street spekulánsaival és a titkosszolgálatokkal.
Minden támogatás ellenére a Trumphoz köthető donorok mesterterve csúnyán visszájára fordulhat.
Kennedy pusztán a vezetéknevével képes lehet magával rántani az összeesküvés-elméleteknek hitelt adó jobboldali bázist, és végső soron ahhoz a közeghez beszél, akikkel Trump 2016-ban választást nyert: a politikából kiábrándult, lecsúszó, vidéki középosztály tagjaihoz, akiknek elegük van abból, hogy az üzleti érdekek fogva tartják az amerikai demokratikus intézményeket, és ezért az átfogó szociális intézkedések rendre elmaradnak.
(Borítókép: Robert F. Kennedy jr. független elnökjelölt egy kampányrendezvényen a Henry J. Kaiser Event Centerben, Oaklandben, Kaliforniában, 2024. március 26-án. Fotó: Justin Sullivan / Getty Images Hungary)