Március közepén a Vietnámi Kommunista Párt Központi Bizottsága elfogadta Vo Van Thuong, vietnámi elnök lemondását. Két éven belül ő már a második államfő, akinek a széles körű korrupcióellenes kampány nyomán távoznia kellett. Hivatali elődje, Nguyen Xuan Phuc 2023 januárjában vált meg önként pozíciójától, miután elismerte felelősségét a Covid–19-válaszlépéssel kapcsolatos korrupciós botrányokért.
A Vietnámi Kommunista Párt (VKP) főtitkára Nguyen Phu Trong által indított „égő kemence” elnevezésű korrupcióellenes kampánynak köszönhetően sietve távozott hivatalából Vo Van Thuong államfő. Az 54 éves politikus – a 16 tagú Politikai Bizottság legfiatalabb tagja – 2023 elején lett elnök, két hónappal azután, hogy elődje, Nguyen Xuan Phuc lemondott, miután beosztottjai korrupciós botrányokba keveredtek a Viet Technology Joint Stock Corporationnél történt jogsértések és a Covid–19-világjárvány miatt hazatérő állampolgárok ügyében. Thuongot Phuc tavaly januári lemondása után nevezték ki Phuc ideiglenes helyettesévé, majd márciusban megerősítették a pozícióban.
A VKP Központi Bizottságának közleménye nem részletezte az államfő „jogsértéseinek és hiányosságainak” jellegét, de megbízható források szerint Thuong a helyi ingatlanfejlesztő Phuc Son vállalathoz kapcsolódó vesztegetési botrányba keveredett bele. Állítólag amikor Thuong 2011–2014 között Quang Ngai tartomány párttitkára volt, az egyik rokona 2,4 millió dollárt kapott a Phuc Sontól azért, hogy „Thuong megépítse az ősei szentélyét”. Néhány nappal ezelőtt a vietnámi rendőrség korrupció miatt le is tartóztatta Quang Ngai tartomány korábbi vezetőjét, aki korábban Thuong alatt dolgozott.
A Trong vezetésével 2016 óta tartó „égő kemence” kampány széles rétegeket érintett a párt és a kormány felsőbb köreiből. Phuc és Truong, a két elnök a Politikai Bizottság, Vietnám legfőbb döntéshozó testületének négy tagja közé tartozott, akik a kampány kezdete óta lemondtak. A többi magas rangú „áldozat” között találunk egy miniszterelnök-helyettest, két minisztert, több mint 10 tartományi vezetőt és több száz, a kormányzat alacsonyabb szintjein elhelyezkedő tisztviselőt. A 2024-es holdújév során az egészségügyi, a tudományos és technológiai, valamint az ipari és kereskedelmi minisztérium számos magas rangú tisztviselőjét tartóztatták le. Egyes források szerint országos viszonylatban megközelítően 200 ezer párttagot váltottak le, vagy ítéltek börtönbüntetésre.
A Vietnámi Kommunista Párt Központi Bizottsága közleményben jelentette be, hogy elfogadta Thuong lemondását minden hivatali és párttisztségéről „személyes kívánságának megfelelően”. A hivatalos indoklás szerint „Vo Van Thuong jogsértései és hiányosságai foltot ejtettek a kommunista párt hírnevén”. A döntést a nemzetgyűlés is megerősítette, viszont a jelentések arról nem tettek említést, hogy ki lép Thuong helyére. Ideiglenesen Vo Thi Anh Xuan alelnök tölti be a tisztséget.
Az alkotmány szerint Vietnámban a legfőbb végrehajtó hatalmat az elnök és a kormány képviseli. Az államfőt a nemzetgyűlés saját tagjainak a sorából 5 évre választja kétharmados többséggel, aki azonban két alkalommal újraválasztható. Az elnök a fegyveres erők főparancsnoka, a Nemzeti Védelmi és Biztonsági Tanács elnöke, aki a törvényhozás beleegyezésével kinevezi az alelnököket, a miniszterelnököt és a kabinet tagjait, a Legfelsőbb Népi Bíróság elnökét, valamint a Legfőbb Népi Ügyészt. Kihirdeti a törvényeket, elnöki dekrétumokat, sürgősségi állapotot vezethet be és kegyelmet is gyakorolhat.
Vietnám esetében – a többi marxista–leninista típusú autoriter politikai rendszerhez hasonlóan – a politikai döntéshozatal nem az alkotmányban megszabott keretek között történik (valójában a hatalmi ágak szétválasztásáról sincs szó), hanem az állampárt bürokratikus rendszerében, így a tényleges hatalmat a Vietnámi Kommunista Párt vezetése gyakorolja, követve a demokratikus centralizmus elvét. Ebből kifolyólag az államfő szerepe nagyban ceremoniális, valódi hatalommal nem rendelkezik, a kormányfőhöz hasonlóan, hiszen a főhatalom a pártfőtitkár kezében összpontosul, aki a Politikai Bizottság első számú tagja, vagyis a gyakorlatban ő tölti be a legmagasabb pozíciót.
Természetesen egy elnök lemondása nem mindennapi esemény, főleg nem úgy, hogy ez még a külkapcsolatokat is befolyásolja. Ebben az esetben viszont ez történt, ugyanis a holland király és királynő erre a hétre tervezett állami látogatását a vietnami fél „belső körülmények miatt” elhalasztotta, hiszen a tervek szerint Thuong látta volna vendégül a királyi párt.
Tekintettel a vietnámi politika átláthatatlanságára, számos spekulációt lehet hallani azzal kapcsolatban, hogy miért nevezték ki Thuongot, és hogy miért pont most távolították el pozíciójából. Egyértelmű, hogy a pártfőtitkár Trong számára ez egy kínos helyzet, hiszen ő a párt korrupciótól való megtisztításához adta a nevét. Emellett tavaly márciusi kinevezésének idején egyes megfigyelők úgy tekintettek Thuongra, mint Trong főtitkár belső körének megbízható tagjára.
Ami tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy két éven belül már a második államfőt tartják bűnösnek a hatalommal való visszaéléssel,
ez pedig azt sugallja, hogy valójában kevés vietnámi tisztviselő büszkélkedhet teljesen makulátlan hírnévvel. Ez felveti a kérdést, hogy Trongnak vajon sikerül-e megszabadulnia a pártállam korrupt elemeitől, és egy olyan tisztességes belső magot kialakítania, akik visszanyerhetik a közvélemény bizalmát. Az a tény, hogy a nyolc éve tartó korrupcióellenes kampány ellenére továbbra is rekordszámú bűneset kerül napvilágra, csak egyetlen logikus következtetést enged levonni: a vietnámi korrupció nagy valószínűséggel rendszerszintű, és elválaszthatatlan az állampárt hatalmi monopóliumától.
Thuong lemondása után az is kérdéses, hogy Trong talál-e megfelelő utódot, mivel a 79 éves politikus az utóbbi években egészségi problémákkal küszködik, így szinte biztosan távozni fog a hatalomből a következő, 2026-os pártkongresszuson. Emiatt a hatalmi belharcok is megkezdődtek, és ugyan a rendszer stabilitását nem fenyegeti veszély, de a belső hatalmi egyensúly képlékennyé vált. Thuong visszavonulásával tovább szűkült a lehetséges jelöltek amúgy sem túl hosszú listája.
Magán Trongon kívül csak Pham Minh Chinh miniszterelnök, Vuong Dinh Hue nemzetgyűlési elnök, Truong Thi Mai, a párt titkárságának állandó tagja, Truong Thi Mai és To Lam közbiztonsági miniszter jöhet szóba. Közülük két utóbbi politikus tűnik esélyesnek. A politikai belharcok valószínűleg még az új elnök megválasztása után is, 2026-ig fennmaradnak, hacsak nem lesz egyértelmű utódlási terv. Addig is a befektetőknek és Vietnám nemzetközi partnereinek együtt kell élniük az ország új politikai realitásaival és az ebből fakadó bizonytalansággal.
A szerző a Neumann János Egyetem Eurázsia Központjának tudományos főmunkatársa.
(Borítókép: Vo Van Thuong 2023. április 21-én. Fotó: Nhac Nguyen / AFP)