A precíz előrejelzések szerint a távol-keleti szigetországban valamivel több mint ötszáz év múlva kivétel nélkül mindenkinek Szato lesz a vezetékneve. A számítást ugyan a bolondok napján tették közzé, de figyelmeztető célzattal.
A szimulációt a Tohoku Egyetem közgazdászprofesszora irányította. Josida Hirosi a többi között a társadalom „elszürkülésének” avatott szakembere, a projekt célja pedig az volt, hogy felhívja a figyelmet a potenciális jövőre – írta a Japan Times.
Josida előrejelzése szerint 2531-ben minden japánnak Szato lesz a vezetékneve.
Hogyan lehet ezt ilyen pontosan kiszámítani? – kérdezhetnék a kétkedők.
A Szato tavaly óta a leggyakoribb vezetéknév Japánban. A nagyjából 123 milliós ország lakosainak valamivel több mint másfél – hogy precízek legyünk: 1,529 – százalékát így hívják. A tavalyi és tavalyelőtti gyakorisági adatok különbségéből kiderült, hogy a családnév terjedésének éves növekedési üteme 1,0083 százalék.
A két információból már könnyedén kiszámítható, hogy a Szato vezetéknevűek aránya a teljes népesség körében 2446-ban meghaladná az ötven százalékot, újabb kilenc évtized elteltével pedig mindenki úgy búcsúzna el a másiktól, hogy
Szajonárá, Szato szan.
Ebben a fordulatban a szan a hölgyet és az urat egyaránt megilleti.
A mértani pontossággal levezetett tanulmányban azonban van egy csavar.
A számítás ugyanis csak akkor helytálló, ha Japán az elkövetkező bő fél évezredben nem módosít törvényt.
A mostani szabályozás ugyanis előírja, hogy esküvő után a házastársak nevének azonosnak kell lennie.
A legelterjedtebb családnevek listáját Magyarországon emberemlékezet óta a Nagyok vezetik. Három éve, 2021 elején összesen 225 521-en viselték ezt a vezetéknevet, lakosságarányosan tehát többen vannak, mint Japánban a Szatók. A Nagyokat a Kovácsok (208 010), a Tóthok (203 294), a Szabók (201 080) és a Horváthok (196 206) követik.
A top tízben vannak a Vargák, a Kissek, a Molnárok, a Némethek és a Farkasok is.
Csak 157-tel kevesebb Balogh volt, mint Farkas, így elképzelhető, hogy hosszú idő után változik a tíz legnépszerűbb magyar vezetéknév sorrendje.
A Szato családnév eredete a gyakorisága ellenére is homályba vész, és több változat is közszájon forog. A legvalószínűbb elmélet szerint kezdetben azokra utalt, akik Szado tartományból, tulajdonképpen a Szado összenőtt ikerszigeteiről származnak.
A vezetéknévnek családi története van, ráadásul kulturális jelkép. Elvesztésével a családnév története is megszűnne létezni – figyelmeztetett Josida, aki szerint értékelni kell a személyiséget, és nem kell a vezetéknevének megváltoztatására kötelezni.
A professzor egy alternatív forgatókönyvet is felvázolt. Amennyiben a házastársak megtarthatnák vezetéknevüket, a Szato csak 750 évvel később, 3310-ben lenne mindenkinek a vezetékneve Japánban.
Addigra azonban a szigetország lakossága a hanyatló születési ráta miatt kihalhat.
Az országos népesedési kutatóintézet számítása szerint ugyanis Japán lakosainak a száma 2531-ben 281 866 főre zsugorodik, 3310-ben pedig már csak 22-en – nem tévedés – huszonketten fognak élni.
(Borítókép: Tokió, zsúfolt utca. Fotó: Getty Images)