Rendkívül szoros lesz a szlovák elnökválasztás második fordulójában a verseny, hiszen a közvélemény-kutatások egyetlen kivétellel hibahatáron belül hozták ki győztesnek az egyik vagy éppen a másik jelöltet. A talpon maradt két jelölt, a kormánypárti Peter Pellegrini és a függetlenként induló ellenzéki Ivan Korcok is próbálta megszólítani a szlovákiai magyarokat, mivel egy ilyen szoros versenyben ez a három százaléknyi szavazói réteg is számít.
Április 6-án ismét a szavazóurnákhoz járulnak a szlovákok, hogy az elnökválasztás második fordulójában eldöntsék, ki legyen az egy ciklusa után a politikától visszavonuló Zuzana Caputova köztársasági elnök utóda.
Mint arról korábban beszámoltunk, a választás első fordulóját a függetlenként induló liberális, atlantista Ivan Korcok nyerte. Váratlanul, viszont elég magabiztos, 5,5 százalékpontos előnnyel szorította maga mögé a kormánypártok által támogatott parlamenti házelnököt, a szociáldemokrata Peter Pellegrinit.
Korcok első fordulóban aratott váratlan győzelme miatt teljesen kiszámíthatatlanná vált, ki költözik be a következő öt évre a Grassalkovich-palotába.
A kampánycsend előtt megjelent utolsó közvélemény-kutatás szerint a két jelölt között 0,2 százalékpont (!) a különbség, így lényegében ennek a választásnak nincs kimondott esélyese – pedig az első forduló előtt még Pellegrini számított annak.
Az első forduló óta eltelt két hétben túl sok újdonságot nem hoztak a jelöltek kampányai. Pellegrini továbbra is koalíciós partnere, a smeres Robert Fico vezette kormány által sulykolt békepárti, háborúellenes üzenetek kommunikálta és a társadalom megosztásában volt érdekelt.
Pellegrini – aki egyébként korábban a Smerben politizált, de később a Ficóval való belső konfliktusa miatt kilépett, és Smer-szakadárokkal megalapította Hlas nevű pártját – többek között azt állította, államfőként nem küldene szlovák katonákat Ukrajnába. Ezzel arra utalt, hogy Korcok igen, miközben ilyen kérdésekről a parlament jogosult dönteni, nem pedig a leginkább ceremoniális funkciókat ellátó államfő.
A Hlas pártelnökének kampánya így nem igazán tért el az első fordulót megelőző időszakétól, a Fico-kormány által már sokszor ismételt üzenetek, illetve elnökként független működésre tett ígéretek mellett az újdonság mindössze az volt, hogy egy rendezvényen találkozott Andrej Babis bukott cseh miniszterelnökkel, aki tavaly a cseh elnökválasztáson szintén azzal kampányolt, hogy szerinte riválisa belesodorná a háborúba Csehországot – ez végül nem jött be, és Petr Pavel győzött.
Pellegrini kampánynak másik újdonsága az volt, hogy azzal vádolta meg a Matovic-kormányban külügyminiszteri posztot ellátó Korcokot, hogy elnökként lebontaná a szlovák kormányt, amivel vége lenne a szociális juttatásoknak is. Erre egyébként szintén nem lenne lehetősége.
Üzeneteivel végig a saját szavazótáborának egybetartásán dolgozott, míg új szavazókat a mögé beálló hivatalos támogatásokkal vagy a kormány segítségével próbált szerezni.
A választásban fontos szerepet játszó szlovákiai magyaroknak például Robert Fico miniszterelnök több beruházást és szociális támogatást is ígért, például a galántai és dunaszerdahelyi járásokban. A szlovákiai magyar etnikai párt, a Szövetség vezetői végül Pellegrini mellett tették le a garast.
Annak ellenére, hogy az első fordulóban szerzett meglepetésgyőzelme után Korcok azt ígérte, a második fordulóban a rendkívül polarizált szlovák társadalom közötti falak lebontásán dolgozik majd, ezt az ígéretét végül nem váltotta be.
Pellegrinihez hasonlóan nem az első fordulóban kieső elnökjelölt szavazóit, hanem eddigi választóbázisát szólította meg.
A kiesett jelöltek szavazóit Pellegrinihez hasonlóan a jelöltek támogatásának megszerzésével vagy az ő szavazócsoportjuk idoljaival próbálta megszólítani – például a szlovákiai magyarokat Szlovákia első magyar származású kormányfője, Ódor Lajos támogatásának a behúzásával.
Üzenetei továbbra is ugyanazok voltak: a Fico-kormány ellensúlya szeretne lenni, amit szerinte Pellegrini elnökként kiszolgálna, bár – mint korábban jeleztük – az elnöknek túl sok jogköre nincs. Az elnöki vétót például a parlament egyszerű többséggel le tudja törni, így alapvetően csak kommunikációjával tudja a szlovák politikát befolyásolni.
A karrierdiplomata Korcok kampánya nem igazán próbálta a harmadik helyezést elérő Stefan Harabin- vagy az elbizonytalanodó Hlas-szavazókat megszólítani. Helyette továbbra is azzal próbálta saját szavazóbázisát növelni, hogy hozzájuk beszélt, és ráerősített az első forduló után jelentkező győzteshez való húzás effektusára.
Ugyanakkor az utolsó televíziós vitájukon Pellegrinivel ellentétben kijelentette, hogy ő minden szlovákiai elnöke szeretne lenni, és kész együttműködni a kormánnyal. Ezenkívül többször is élesen visszavágott a Hlas-elnök által felhozott vélt vagy valós vádakra, rámutatva például arra, hogy az elnök egyebek mellett nem dönthet a szlovák hadsereg bevetéséről sem.
Pellegrinihez hasonlóan biztonságos taktikát választott, hiszen ami működött, azon nem változtatott. Ugyanakkor kérdés, hogy Pellegrini kicsit megfáradt, Korcok pedig túlságosan is biztonsági kampánya mire lesz elég a második fordulóban.
Mint azt az első forduló után megírtuk, Pellegrini második helye ellenére jobb helyzetben fordult a második fordulóra, hiszen egyrészt a kormány támogatását is élvezi, másrészt pedig a többi, hozzá hasonlóan békepárti – néhányan egyenesen már oroszpárti – üzeneteket megfogalmazó többi jelölt szavazói hozzá vándorolhatnak.
Az azonban kérdéses, hogy a kampány során több hibát is vétő Pellegrini e választók felé tett lépései elég határozottak voltak-e.
Sokak számára visszás lehet, hogy az egyik kampányeseményére magángéppel érkezett, amit a vitán Korcok szóvá is tett. Sőt, még azt is megkérdezte Pellegrinitől, hogy tudja-e mennyibe kerül Pozsonyból Kassára a vonatjegy, amire a házelnök kitérő választ adott.
A választást lényegében eldönthette volna Harabin, ha a harmadikként közel 12 százalékot szerző jelölt valamelyik rivális mellett egyértelműen letette volna a garast. Ehelyett azt mondta, a választói kellően okosak ahhoz, hogy tudják, kire érdemes szavazniuk.
Miután a negyedik helyezést háromszázalékos eredménnyel elérő szlovákiai magyar jelölt, Forró Krisztián a Szövetség támogatását behúzta Pellegrini, nem igazán fordult a szlovákiai magyarok felé a már kampánycsendben az M1-en közzétett baráti interjúján kívül, és kifejezetten a Harabin-szavazók felé sem tett gesztust. (A Szövetség párt elnöksége egyébként a tagság döntése előtt már kijelentette, hogy Pellegrinit támogatják, ami a párttagoknak nem tetszett.)
Korcok a vitán kívül egyáltalán nem fogalmazott meg semmiféle üzenetet a szélesebb társadalom felé, egyáltalán nem vett a kezébe kalapácsot, hogy a szlovák társadalom közé emelt falakat lebontsa. Kampánya inkább a műveltebb szavazóknak szólt, és a szlovákiai magyarokat is leginkább a híres szlovákiai magyar művészek támogatásának behúzásával próbálta megszólítani, miközben továbbra is atlantista, liberális üzeneteit hangoztatta.
A második fordulóra készített közvélemény-kutatások mindegyike hibahatáron belüli előnyt mutat a jelöltek között – az öt közzétett kutatásból kettőben Pellegrini, háromban pedig Korcok áll nyerésre, így ezúttal valóban igaz lesz, hogy minden szavazat számít, de természetesen a részvétel is befolyásoló tényező.
A magasabb részvétel Pellegrininek kedvezne, hiszen az első fordulóban az általa behúzott járásokban az átlagnál alacsonyabb, míg a Korcok nyerte körzetekben átlagon felüli volt a részvétel.
A választás tétjének sokan azt látják, hogy Robert Fico szlovák miniszterelnök a kormány után az elnöki széket is megszerzi-e egy általa támogatott jelölttel. Egy olyan politikussal, aki valószínűleg nem támadná a nyilvánosságban a kormányfő szlovák jogállamiság leépítésére tett kísérleteit például a különböző igazságügyi- és rendőrségi reformok, vagy a civil szervezetek elleni fellépése kapcsán.
(Borítókép: Választási plakátokon Peter Pellegrini és Ivan Korcok szlovák elnökjelöltek láthatók 2024. március 22-én. Fotó: Radovan Stoklasa / Reuters)