Állig felfegyverzett ecuadori rendőrök hatoltak be Mexikó quitói nagykövetségére, ahol letartóztatták Ecuador korábbi alelnökét. A bűncselekményekért elítélt Jorge Glas menedékjogot kért és kapott, az ecuadori hatóságok azonban a nemzetközi jog szabályait felrúgva őrizetbe vették. A két latin-amerikai ország diplomáciai kapcsolata azonnal megszakadt.
Glast vesztegetés és korrupció vádjával ítélték el, miközben más bűncselekmények ügyében is nyomoznak ellene. Már korábban beköltözött a mexikói követségre, az utolsó csepp a pohárban pedig az volt, hogy megkapta a menedékjogot.
Az ecuadori rendőrök ezek után szállták meg Mexikó nagykövetségét, ahol a volt alelnököt letartóztatták. Az akcióban azonban a követségi személyzet néhány mexikói tagja is megsérült.
Az amerikai kontinens vezetői felháborodásuknak adtak hangot, a mexikói államfő pedig bejelentette: országa megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat Ecuadorral.
Alig két hónapja a volt brazil elnök okozott bonyodalmakat a nemzetközi együttműködésben. Jair Bolsonaro az igazságszolgáltatás elől menekülve két éjszakát töltött Magyarország brazíliavárosi nagykövetségén. Az esetnek végül nem volt súlyosabb következménye azon túl, hogy két helyi alkalmazottat – vélhetően a biztonsági kamerák felvételének kiszivárogtatóit – kirúgták.
Az ecuadori behatolás – állítják jogi szakértők – megsértette a régóta érvényes nemzetközi normákat, amelyeket kevesen mertek megszegni. Mind a mai napig kevés példa akad az idegen ország felségterületének számító diplomáciai képviseletek megtámadására.
Ezt hangoztatta például egy, a nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó professzor is. Az ecuadori rendőrség gyakorlatilag Mexikó szuverén területére hatolt be – idézte az AP Natalia Saltalamacchiát.
Az ügy folytatásaként a mexikói kormány hétfőn a Nemzetközi Bírósághoz (ICJ) fordult jogorvoslatért a Mexikó quitói nagykövetsége elleni pénteki razzia miatt.
„A nemzetközi jog és a mexikói szuverenitás kirívó megsértésének” nevezte a rendőrségi behatolást Andrés Manuel López Obrador mexikói elnök is.
A hivatkozott nemzetközi megállapodás 1963-ból származik, és a konzuli kapcsolatokat rendező bécsi egyezmény néven ismert. Egyértelműen meghatározza a „diplomáciai mentelmi jogot”, amely a gyakorlatban is tiltja, hogy helyi hatóságok erőszakkal hatoljanak be idegen ország nagykövetségének a területére.
Ráadásul a diplomáciai személyzet megsebesítésével az ecuadori kormány megsértette a bécsi egyezmény egy másik elemét is.
Amikor egy állam, jelen esetben Ecuador ilyen döntést hoz, veszélybe sodorhatja minden ország nagykövetségét
– érvelt Saltalamacchia, aki szerint ilyen körülmények között alakul ki az anarchia, ahol csak a „dzsungel törvényei” érvényesülnek.
A szabályozás lényege, hogy a diplomaták a megtorlástól való félelem nélkül végezhessék a munkájukat. A diplomáciai mentesség azért létezik, hogy „szavatolja a hivatalos küldetések hatékony és eredményes végrehajtását kormányaik nevében” – jegyezte meg az amerikai külügyminisztérium.
Korábban az ecuadori kormány is törvénytelennek nevezte egy nagykövetség megrohamozását azok után, hogy a brit hatóságok 2012-ben Ecuador londoni képviseletének elfoglalásával fenyegetőztek – ha nem adják ki a nemi erőszakkal vádolt Julian Assange-t, a Wikileaks alapítóját. A fenyegetést sosem váltották be.
A tényleges jogsértésre kevés példa akad.
A teheráni amerikai követséget 1979-ben foglalták el, majd ezek után a diplomatákat 444 napig túszként tartották fogva.
Évekkel a bécsi egyezmény aláírása előtt, 1956-ban a kubai rendőrök kilenc emberrel végeztek Haiti havannai nagykövetségén. Két és fél évtizeddel később a kubai rendőrök Ecuador követségén razziáztak, ahol több kubai politikai menedékjogért folyamodott.
Az Amerikai Államok Szervezete a quitóit egy 2022-es managuai incidenshez hasonlította, amikor a nicaraguai hatóságok „jogtalanul elfoglalták” a testület irodáit.
A behatolás egy nagykövetségre ugyan törvénytelen, ugyanakkor helytelen volt megvédeni egy bűnözőt
– vélekedik ezzel szemben Jorge Icaza volt ecuadori nagykövet.
A mexikói kormány „visszaélt a diplomáciai képviseletnek biztosított mentelmi jogokkal és kiváltságokkal” – ezt állítja az ecuadori elnöki hivatal, amely azt is leszögezte, hogy a Jorge Glasnak megítélt diplomáciai menedékjog a „hagyományos jogi kerettel ellentétes”.
(Borítókép: Az ecuadori rendőrség különleges erői megpróbálnak betörni a mexikói quitói nagykövetségre, hogy letartóztassák Jorge Glas volt ecuadori alelnököt, 2024. április 5-én. Fotó: Alberto Suarez / AFP)