Vészjósló, vihar előtti csend érzékelhető a Közel-Keleten. Mindenki arra vár, hogy Teherán beváltja-e ígéretét, és fegyveres konfliktusba keveredik-e Izraellel azután, hogy egyik legmagasabb rangú katonai parancsnokát – vélhetően egy izraeli – rakétacsapással likvidálták a szíriai főváros kellős közepén. Azt is komoly figyelem kíséri, hogy megindítja-e Izrael a végső támadást a Gázai övezet utolsó városa, Rafah ellen.
Ezeket a kérdéseket vettük végig a téma szakértőjével, Bordás Máriával, az NKE egyetemi tanárával a Kibeszélőben. Elemzők is kíváncsian latolgatják, hogy beváltja-e fenyegetését Teherán, és a héten valóban beleáll-e egy nyílt fegyveres konfliktusba Izraellel, ami egyértelműen eszkalálná a válságot.
Egyáltalán, válasz nélkül hagyhatják-e az irániak, hogy levadászták katonai vezetőjüket? Ha igen, akkor hol húzódik az a vörös vonal, amelyet biztosan nem mer átlépni Irán? Bordás Mária szerint Irán – bár katonailag az egyik legerősebb a térségben –, azonban nyíltan semmiképpen sem merne szembeszállni az atomfegyverekkel rendelkező Izraellel, amely mögött egyértelműen ott áll az USA.
Jó példa erre, hogy néhány hónapja több rakétaváltás is volt Irán és Pakisztán között, de a mintegy 170 darabos nukleáris arzenállal rendelkező közép-keleti állammal sem mert ujjat húzni Teherán.
A beszélgetés során felmerült az is, hogy mi történik akkor, ha nem maga Irán áll bosszút, hanem az általa támogatott külföldi terrorszervezetek valamelyike. Bordás Mária szerint ez azért lehet kétséges, mert a négy, Iránon kívüli militáns csoport, amely Teherán támogatását élvezi, erősen meggyengült az elmúlt időszakban. Az iraki síita csoportokat szétbombázták, a libanoni Hezbollah csak limitált támadásokat hajt végre Izrael ellen, a jemeni húszik most hallgatnak, a Hamász harcoló alakulatainak többségét pedig szétverték.
Azt is megvitattuk, hogy mennyi politikai tőkéje maradt a térségben az USA-nak. A szakértő véleménye szerint az amerikaiak semmiképpen nem akarnak belemenni egy újabb közel-keleti katonai kalandba, már csak a korábbi, nem túl sikeres iraki és afganisztáni missziók miatt sem. Az is egészen biztos, hogy a Biden-adminisztráció a novemberi választásokig nem fog bevállalni semmilyen katonai kötelezettséget, amely bármiképpen is befolyásolhatná az elnökválasztás kimenetelét.
Ugyanakkor tény és való, hogy a háttérben – mind politikai, mind katonai szinten – ott vannak az amerikaiak. A lehetőségekhez képest igyekeznek időről időre „üzenni” a renitens játékosoknak a Közel-Keleten. Ilyen példa volt a Jordániában megölt 3 amerikai katona halálát követő több tucat légicsapás iraki síita katonai szervezetek ellen és a jemeni lázadó húszik megrendszabályozása a vörös-tengeri kereskedelmi hajózás biztonságossá tétele érdekében.
Miután az izraeli hadsereg északról dél felé már végigvonult a Gázai övezeten, az utolsó nagyobb várost zárták körbe. Rafah az egyiptomi–izraeli határon található fontos átkelő, hiszen ezen keresztül jut be mindenféle segélyszállítmány a térségbe, és a harcok most ide szorítottak több mint egymillió palesztin menekültet. Bordás Mária felhívta a figyelmet, hogy míg korábban azon ment a huzavona, hogy Rafahnál bejöhetnek-e a humanitárius segélyszállítmányok, addig a nagyon kemény washingtoni fellépés eredményeként Izrael más belépési pontot szabaddá tett a szállítmányok előtt.
Sokan azonban attól tartanak, hogy Washington nyomása ellenére Izrael megerősíti jelenlegi rövid távú megközelítését, és végül megindít egy nagyobb hadműveletet Rafah városa ellen. Ez azonban vélhetően csak marginális katonai nyereséget hozna, de súlyosbítaná a gázai humanitárius válságot és tovább rontaná Izrael nemzetközi megítélését.
Szó volt arról is, hogy a gázai háborút egyértelműen Izrael fogja megnyerni, azonban ennél sokkal fontosabb kérdés az, hogy mit kezd majd a fél év alatt gyakorlatilag porig rombolt területtel, ahol szinte teljesen megsemmisült az infrastruktúra, már alig van egészségügyi ellátás, lakhatatlanokká váltak a lakóépületek, nincs elegendő ivóvíz, a boltok nem működnek, tehát a minimális létfeltételek sem adottak. A megoldás lehetséges változatait az NKE egyetemi tanára vázolta fel.
A műsorban még arról is szó volt, hogy
(Borítókép: Morteza Nikoubazl / NurPhoto / Getty Images)