Továbbra is zajlik a Julian Assange ausztrál hacker kiadatása körüli hercehurca, de már annyit sikerült elérnie az informatikus jogi csapatának, hogy Joe Biden amerikai elnök elgondolkodjon a kiadatási kérelem törlésén. Mint ismert, Assange-t kémkedéssel vádolják a tengerentúlon.
Joe Biden amerikai elnök kijelentette, hogy fontolóra veszi Ausztrália kérését, hogy ejtse a WikiLeaks alapítója, Julian Assange elleni büntetőeljárást – számolt be a BBC.
Assange tagadja az ellene felhozott vádakat, és az Egyesült Királyság bíróságain küzd a kiadatása ellen, a kiszivárogtatást pedig az újságíróknak tulajdonítja.
Mint korábban beszámoltunk róla, az Egyesült Államok már évek óta szeretné elérni, hogy kiadják a tengerentúlon kémkedéssel vádolt Julian Assange-t, ugyanakkor az ausztrál hacker jogi csapata egy fellebbezési kérelmet nyújtott be a felsőbírósághoz, azt kérve, hogy tartsanak egy teljes körű meghallgatást a kiadatás eltörléséről, mivel érvelésük szerint Julian Assange kiadatása a halálos ítéletével érne fel.
Anthony Albanese, Ausztrália miniszterelnöke és a parlament is Assange hazatérését követeli szülőföldjére, Joe Biden erre azt válaszolta: „megfontoljuk”.
Az emberek sokféleképpen vélekednek Assange viselkedéséről… De függetlenül attól, hogy az emberek hogyan állnak hozzá, ez a dolog nem mehet csak úgy tovább a végtelenségig
– mondta Albanese a képviselőknek.
Anthony Albanese úgy véli, hogy Biden megjegyzései „bátorítóak”, és „egyre optimistább az eredményt illetően”.
A kiadatást márciusban felfüggesztették, miután a londoni legfelsőbb bíróság kimondta, hogy az Egyesült Államoknak biztosítékot kell nyújtania arról, hogy nem fenyegeti halálbüntetés.
Julian Assange 2010-ben egy amerikai katonai helikopterről készült videót tett közzé, amelyen civilek meggyilkolása látható az iraki fővárosban, Bagdadban.
Emellett több ezer bizalmas dokumentumot tett közzé, amelyeket az amerikai hadsereg korábbi hírszerzési elemzője, Chelsea Manning szolgáltatott. Ezekből kiderült, hogy az amerikai hadsereg az afganisztáni háború során több száz civilt ölt meg nem bejelentett incidensek során.
Manning 2010-ben szivárogtatta ki az aktákat a Wikileaksnek. Később 35 évre börtönbe került, de Barack Obama volt elnök 2017-ben enyhítette büntetését.
Az amerikai igazságügyi minisztérium a kiszivárogtatást „az Egyesült Államok történelmének egyik legnagyobb titkosinformáció-kiszivárogtatásának” nevezte.
julian Assange az elmúlt öt évben a londoni Belmarsh börtönben raboskodott, ahol számos jogi eljárás volt ellene folyamatban. Ezt megelőzően hét évig Ecuador nagykövetségén talált menedéket.
Kezdetben svéd elfogatóparancsot adtak ki ellene, amelyben azzal vádolták, hogy megerőszakolt egy nőt, egy másikat pedig szexuálisan bántalmazott. A férfi tagadta a vádakat. 2019-ben a svéd hatóságok ejtették az ügyet, mondván, túl sok idő telt el a feljelentés óta.