Németország hiába ítéli el az emberi jogok megsértését, ha üzleti érdekeiről van szó, akkor Németország nem finnyáskodik, s a kínai sárkány előtt is hajlandó meghajolni – állapította meg elemzésében a Politico című lap a német–kínai kapcsolatot illetően. A lap szerint a német kormány retteg a következő évi választások miatt, s az ördöggel is képes lepaktálni azért, hogy visszarángassa a német gazdaságot a növekedési pályára, és visszaszerezze a német választók bizalmát.
Olaf Scholz német kancellár szombaton háromnapos látogatásra érkezik Kínába. A Politico szerint nem véletlenül,
ugyanis alig több mint egy év múlva választás lesz Németországban – a német kormánynak pedig csodára van szüksége ahhoz, hogy megtartsa hatalmát.
Scholz kínai látogatása lesz a leghosszabb és legfontosabb külföldi útja a 2021 végén történt hivatalba lépése óta.
A kancellár rekordalacsony támogatottsági aránnyal néz szembe, miközben egy törékeny koalíció sújtja, a nehéz helyzetben pedig ez a politikai turné több lehetőséget is nyújthat számára. Például bizonyíthatja, hogy jelen van a globális térben, miközben demonstrálhatja a választók előtt, hogy mindent megtesz Németországért – hívta fel a figyelmet a Politico.
Az a tény, hogy az Egyesült Államok, Németország nagy védelmezője nyomást gyakorol Berlinre, hogy kockáztassa kapcsolatát Pekinggel, intő jelnek kellene lennie Scholz számára, hogy Kína olyan hely, amit el kell kerülni – állapították meg.
A helyzetet tovább bonyolítják Kína legutóbbi lépései az emberi jogok terén. Hszi Csin-ping elnök uralma alatt Kína tekintélyelvű fordulatot vett, felszámolta a hongkongi demokráciapárti mozgalmat, és több mint 1 millió ujgurt, egy túlnyomórészt muszlim kisebbséget kényszerített olyan átnevelő táborokba, amelyek aggasztóan hasonlítanak a koncentrációs táborokhoz.
Jelen helyzetben azonban nem biztos, hogy Németország különösebben érzékeny lesz egy olyan etnikai kisebbség helyzetére, amely az őrtornyok fegyveres őreinek szigorú tekintete alatt él a szögesdrót mögött. Az elemzés szerint miközben a német vezetők soha nem fáradnak bele, hogy emlékeztessék a világot a legmagasabb erkölcsi normák iránti elkötelezettségükre, addig Berlin újra és újra bizonyítja, hogy nem hajlandó feláldozni gazdasági érdekeit és jólétét az emberi jogok, Washington vagy épp az Európai Unió oltárán.
A Politico cikkében aláhúzták: hiába figyelmeztették szövetségesei az európai nagyhatalmat az orosz–ukrán háború kitörése előtt, hogy csökkentse függését Oroszországtól, Németország minden intő jel ellenére teljesen figyelmen kívül hagyta a Nyugat tanácsát.
A szerző szerint az oroszországihoz hasonló veszély fenyegeti Németországot Kínával kapcsolatban is. Mint írták, korábban úgy tűnt, hogy a Kínába vezető út arannyal volt kikövezve a német exportőrök előtt, megőrizve Németország pozícióját a világ egyik vezető gazdaságaként,
most viszont úgy fest, hogy ez az út Peking agresszív protekcionizmusa és keménykezű iparpolitikája miatt inkább a pokolba vezet.
Emlékeztettek, hogy amikor az 1980-as években Németország először betette a lábát Kínába, akkor még úgy tűnt, hogy ez pozitív változásokat mozdít elő el a távol-keleti országban, ám az elmúlt évek történései ennek ellenkezőjét bizonyítják.
Bár úgy tűnt, hogy ebből a kapcsolatból Németország és Európa fog profitálni, valójában Kína tanult el minden fortélyt Németországtól, aminek következtében Kína mára abszolút nem szorul rá Németországra.