Egy atomerőmű építése volt az egyik kulcskérdése a szerb elnök párizsi látogatásának. Emmanuel Macron és Aleksandar Vucsics eddig tizenkilenc alkalommal találkozott. A vendég szerint a mostani volt a legjelentősebb és leginkább stratégiai jelentőségű egyeztetés az összes közül.
Már indulása előtt arra emlékeztetett: Szerbia áramfogyasztása a számítások szerint megnégyszereződik, a megnövekedett igény pedig csak egy nukleáris erőmű építésével elégíthető ki.
Franciaország a vezető európai atomenergia-nagyhatalom. Áramszükségletének 70 százalékát az atomerőművek fedezik.
Szerbia az évszázad közepén csak akkor lesz képes maradéktalanul kielégíteni saját igényeit, ha haladéktalanul hozzáfog a „kis és nagy atomerőművek építéséhez” – idézte a szerb Tanjug hírügynökség Vucsicsot.
Az Élysée-palotában a két elnök több megállapodást is aláírt. Ezek egyike megteremti a hosszú távú francia–szerb együttműködés alapjait az energetikai átállásban és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológia terén.
Az együttműködés megalapozza a stratégiai partnerséget a két ország között, és lehetővé teszi a szerbiai polgári nukleáris program fejlesztési potenciáljának felmérését a szakmai személyzet felkészítésével és a műszaki ismeretek cseréjével – szögezte le a szerb bányászati és energiaügyi miniszter. A cél, hogy a „legkiválóbb nemzetközi szabványok alkalmazásával” szavatolják Szerbia energiabiztonságát – mondta a szerb tárcavezető.
Szerbiában soha nem működött még atomerőmű.
Mindenképpen figyelemre méltó, hogy Belgrád ebben a kérdésben nem Moszkvával, hanem Párizzsal tárgyal.
Aleksandar Vucsics államfő a szerbiai atomerőmű építésével egy visszautasíthatatlan ajánlatot tett Franciaország elnökének, Emmanuel Macronnak, annak ellenére, hogy szerb kormánydöntés még nem született – állapította meg egy közgazdász.
Vajon ez az ajánlat Szerbia szempontjából is ígéretes? – tette fel a kérdést Goran Radosavljevics.
A szerbiai nukleáris erőművek építésére moratóriumot hirdettek. A belgrádi kormánynak nincs olyan szakértője, aki ért az atomenergiához, egy esetleges erőmű építéséről pedig nem folyt szakmai vita a nyilvánosság előtt – érvelt a közgazdász, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy az elfogadott, hazai energiastratégia alapján Szerbia az elkövetkező három évtizedben széntüzelésű erőművekből nyerne áramot.
Ahelyett, hogy vízenergiából állítanák elő a villanyt, amelyben hatalmas potenciál rejlik, Szerbia atomerőművek építésének terveit készíti elő, és ehhez „Franciaországba mentünk, hogy tálcán kínáljuk nekik az elképzelést” – mondta a közgazdász.
Nem ellenzi az elképzelést, csak az egyetértést és a világos stratégiát hiányolja.
Meg kell szabni a határidőket és azt, kivel és milyen pénzből építünk atomerőművet – kardoskodott Radosavljevics, aki elismerte, hogy a „hosszú távú energiabiztonsági tervezés minden komoly ország prioritása”.
Szerbia csak hitelből tudna finanszírozni egy ilyen komoly beruházást, egyszóval eladósodna.
Két, egyenként 1200 megawattos blokkból álló atomerőmű építése 12,5 milliárd euróba kerül Magyarországon – emlékeztetett a közgazdász, aki szerint Szerbiának nincs ennyi pénze. Adósságba kellene vernie magát, ami a jelenlegi GDP alapján nem a legjobb megoldás. Egy 1500-1600 megawatt kapacitású reaktor építése a szakértők szerint 10-15 milliárd euróba kerülne.
(Borítókép: Emmanuel Macron francia elnök üdvözli Aleksandar Vučić szerb elnököt munkavacsorájuk előtt az elnöki Elysée-palotában 2024. április 08-án Párizsban. Fotó: Chesnot / Getty Images)