A háborúban az ukránok számos célra használják a mesterséges intelligenciát. Többek között a hírszerzésben is, a számítógép ugyanis korábban soha nem látott mennyiségű adatot képes elemezni és kiértékelni.
A megszállt Herszon városából a Dnyeper folyó keleti partjára vezető Antonovszkij híd elleni ukrán rakétatámadások előtt a döntéshozók egy sor hírszerzési jelentést és elemzést áttanulmányoztak. 2022 nyarát írtuk, és Oroszországnak szüksége volt a hídra, hogy a folyótól nyugatra lévő csapatainak biztosítani tudja az utánpótlást.
A kutatások két dologra összpontosítottak: a híd lerombolása pánikba ejtené-e az orosz katonákat vagy az otthon maradt családtagjaikat? És ami még fontosabb: hogyan tudná az ukrán kormány maximalizálni az oroszok harci moráljára mért csapást „egy különleges információs környezet” megteremtésével?
Így jellemzi Szvjatoszlav Hniszdovszkij, a kijevi Open Minds Institute (OMI) alapítója azt a munkát, amelyet kutatócsoportja végzett, amikor mesterséges intelligenciával (MI) generálta ezeket az értékeléseket. Azok végigmentek az orosz közösségimédia-tartalmak, valamint társadalmi és gazdasági adatok óceánján az alkoholfogyasztástól és a mobilitástól kezdve az online kereséseken át a fogyasztói magatartásig. Az MI összefüggésbe hozta az esetleges változásokat az orosz „lojalisták” és liberálisok háborúra vonatkozó érzelmeivel – írja riportjában a The Economist.
Oroszország túlerejével szemben Ukrajna egyre inkább az MI alkalmazásával próbál előnyre szert tenni. Egy fegyverfejlesztésben részt vevő ukrán ezredes szerint a dróntervezők gyakran használják a ChatGPT-t mint „kiindulópontot” az ötleteléshez. A névtelenül nyilatkozó ezredes szerint az MI másik katonai felhasználási területe a célpontok azonosítása.
Mivel a katonák és a katonai bloggerek most már óvatosabban posztolnak, mint a háború elején, az erők elhelyezkedésére vonatkozó információk keresése már nem elegendő. Rengeteg kép és szöveg feldolgozásával azonban az MI-modellek megtalálhatják a potenciális nyomokat, összeilleszthetik őket, majd meghatározzák egy fegyverrendszer vagy egy csapat valószínűsíthető koordinátáit. Ilyen munkát végez a Molfar nevű hírszerző cég, mivel a katonák és a katonai bloggerek bölcsen óvatosabbak lettek a posztjaikkal, az erők elhelyezkedésére vonatkozó bármilyen nyomravezető információ egyszerű keresése kevésbé lett eredményes.
A képek és szövegek tömkelegének feldolgozásával azonban az MI-modellek megtalálhatják a potenciális nyomokat, összeilleszthetik őket, majd megsejtik egy fegyverrendszer vagy egy csapatalakzat valószínűsíthető helyét.
A Molfar, a Dnyipróban és Kijevben irodával rendelkező hírszerző cég fő tevékenysége, hogy az MI segítségével összerakják a „puzzle elemeit”, és jellemzően napi két–öt értékes célpontot találnak – mondta el a lapnak Makszim Zrazhevszki, a cég elemzője. Miután azonosították a célpontot, az információt gyorsan továbbítják az ukrán hadseregnek, hogy az megsemmisíthesse őket.
A célmeghatározást más módon is segíti az MI. A SemanticForce nevű cég olyan modelleket fejleszt, amelyek online vagy feltöltött szövegeket és képeket vizsgálnak meg, és válaszolnak a feltett kérdésekre. A SemanticForce számos ügyfele kereskedelmi céllal használja a rendszert, hogy nyomon kövesse a márkáikhoz kapcsolódó véleményeket. A Molfar azonban arra használja a modellt, hogy feltérképezze azokat a területeket, ahol az orosz erőnek valószínűleg alacsony a morálja és nincs elég ellátmánya, ami könnyebb célponttá teheti őket.
Egy alattomos proxy segítségével az algoritmus az oroszok katonai gyengeségeire vonatkozó nyomokat is összegyűjti. Ehhez a Molfar a SemanticForce MI-jét használja, hogy jelentéseket készítsen az orosz önkéntes csoportok tevékenységéről, amelyek adományokat gyűjtenek és csomagokat készítenek a rászoruló szakaszok számára. Az algoritmusok a Molfar szerint jó munkát végeznek a potenciálisan félrevezető botposztok kiszűrésében is. A cég elemzői néha olyan szoftverrel egészítik ki ezt az információt, amely álcázza a telefonhívások eredetét, így az orosz önkéntes csoportokat olyan munkatársak hívhatják fel, akik orosznak adják ki magukat, és adakozni akarnak. A cég mintegy 45 elemzője közül tízen dolgoznak pro bono a célmeghatározáson.
Emellett a mesterséges intelligencia kémelhárításra is használható. Az MI segít az ukrán titkosszolgálatoknak azonosítani azokat az embereket, akiket Olekszij Danilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (NSDC) titkára „árulásra hajlamosnak” nevezett. Gyakran küldenek ukrán telefonokra olyan ajánlatokat, hogy pénzért cserébe geolokációs adatokkal rendelkező képeket készítsenek az infrastruktúráról és katonai eszközökről – mondja Dmitro Zolotukhin, az ukrán információs politikáért felelős korábbi miniszterhelyettes. Nemrég ő maga is kapott egy ilyen üzenetet. Hozzáteszi, hogy
az ukrán SZBU hírszerző ügynökség rendszeresen elfogja azokat, akik belépnek erre a „hírszerzési szolgáltatási piacra”.
Az ukrán kémelhárítás a Palantir amerikai cég által fejlesztett mesterséges intelligencia segítségével keresi az összefüggéseket a különböző adathalmazokban. Képzeljünk el például egy eladósodott, elvált férfit, akit a gyermekei felügyeleti jogának elvesztése fenyeget, és akinek a telefonját egy olyan helyszín közelében észlelték, ahová később rakéták csapódtak be. Ha – mondjuk – a feltételezett elváltnak erős személyes kapcsolatai vannak Oroszországgal, és olyan valakitől kezdett el hívásokat fogadni, akinek a telefonhasználata magasabb társadalmi státuszra utal, akkor az MI felhasználhatja a „társadalmi hálózatelemzést”.
A hálózat csomópontjai közötti interakciók ilyen jellegű felmérései már több mint egy évtizede léteznek. Kristian Gustafson volt brit hírszerző tiszt, aki 2013-ban az afganisztáni belügyminisztériumnak adott tanácsokat, elmesélte egy futár elfogását, aki pénzkötegeket szállított egy tálib vezetőnek. Az ezt követő telefonbeszélgetéseik – mondja – „megvilágították az egész helyzetet”.
Emellett a hálózatelemzés az ukrán nyomozóknak is segít azonosítani az Oroszországgal szembeni szankciók megsértőit. A hajónyilvántartások adatainak máshol vezetett pénzügyi nyilvántartásokkal való összekapcsolásával a szoftver „áttörheti a fátylat” – mondja egy forrás. Zolotukhin szerint a hackerek óriási mennyiségű lopott üzleti adatot bocsátanak az ukrán ügynökségek rendelkezésére. Ez nagy segítség a szankciókkal való visszaélés elleni küzdelemben.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már 2019 novemberében sürgette a technológia nemzetbiztonsági célú felhasználását. Az eredmény egy olyan, az NDSC által épített és működtetett stratégiai modell lett, amely szöveget, statisztikákat, fotókat és videókat használ imputként. A fenyegetések felmérésére szolgáló műveleti központnak (COTA) nevezett rendszerbe sokféle, részben hackerek által megszerzett információt táplálnak – mondta el Andrij Ziuz, az NDSC vezetője. A modell nyomon követi az árakat, a telefonhasználatot, a migrációt, a kereskedelmet, az energiát, a politikát, a diplomáciát és a katonai adatokat – egészen a javítóműhelyekben lévő fegyverek számáig.
Ukrajnában a társadalom széles körben hajlandó arra, hogy adatokat szolgáltasson a háborús erőfeszítésekhez. A polgárok az ország védelme szempontjából potenciálisan fontos, geotaggel ellátott fotókat töltenek fel a Diia (ukránul „akció”) nevű kormányzati alkalmazásba. Számos vállalkozás ellátja adatokkal a Mantis Analytics nevű lvivi céget is, a késedelmes szállításoktól kezdve a call centerek aktivitásán át a betörésjelző riasztók bekapcsolásáig. A platform által a társadalmi aktivitásról készített értékelések megrendelői közé tartozik a védelmi minisztérium is.
De vannak aggályok is. Az egyik az, hogy a mesterséges intelligencia olyan erőforrásokat vonhat el, amelyek máshol nagyobb hasznot hoznának. A másik kockázatot a modellekbe vetett túlzott hit jelenti.
Vannak, akik mindezek ellenére úgy gondolják, hogy a mesterséges intelligencia káros lehet. Az egyikük John Arquilla, a kaliforniai Naval Postgraduate School professor emeritusa, a Pentagon volt tanácsadója. Ő úgy látja, hogy Ukrajna legnagyobb sikereit a háború elején érte el, amikor a kis egységek decentralizált hálózatait improvizációra ösztönözték. Ma Ukrajnában központosított a döntéshozatal, ami nem tesz jót a kreativitásnak alacsonyabb szinteken. Az értékelés vitatható, azt azonban mutatja, hogy bármilyen technológia mellett ki kell emelnünk az emberi ítélőképesség fontosságát.
(Borítókép: Egy út látképe, amely a leginkább lőtt terület a Dnyipro folyó felett átívelő, lerombolt Antonivszkij híd közelében, miközben az orosz–ukrán háború folytatódik Antonivka Herszonban, Ukrajnában 2024. január 19-én. Fotó: Wojciech Grzedzinski / Anadolu / Getty Images)