A héten ritkán látott méretű felhőszakadás csapott le Dubajra, illetve a szomszédos emirátusokra és hozott pusztítást, illetve halálos áldozatokat is követelt. A hatalmas zivatarfelhő zóna nemcsak Katarban és Ománban, de a jóval távolabb lévő Jemenben is komoly károkat okozott.
A hatóságok már egy nappal a katasztrófa előtt figyelmeztetést adtak ki Dubajban, és felszólították az embereket, hogy a heves szél, a villámlás és a várható nagy mennyiségű eső miatt kerüljék a tengerpartokat és a város alacsonyabban fekvő részeit. Ám amivel végül szembesültek, arra senki sem számított, hiszen néhány óra leforgása alatt egyévnyi csapadék zúdult a miniállamra.
A katasztrófával szinte egy időben jelentek meg az interneten azok az összeesküvés-elméletek, amelyek arról szóltak, hogy mindez azért következett be, mert a vihar előtt a dubajiak „megpiszkálták a felhőket”, hogy esőt csináljanak. Csak lehet, hogy ezúttal kissé túltolták a dolgot.
Néhány éve a hvg.hu írt egy átfogó elemzést erről a technikáról. Mint megjegyezték, Kínában lassanként már több száz millió dolláros üzletté nőtte ki magát, és célja enyhíteni a szárazságot, és megfelelő mennyiségű csapadékkal ellátni a mezőgazdasági területeket és a városokat. A cikk szerint már legalább ötven ország alkalmazza rendszeresen az esőteremtés különböző formáit, nemcsak a több eső kedvéért, hanem például a jégzivatar elkerülése érdekében, ahogy ezzel nálunk a Dunántúlon is próbálkoznak 2018 óta. Az irányított esőt arra is fel lehet használni, hogy erdőtüzeket akadályozzon meg vagy segítsen az oltásukban, csökkentse a légszennyezettséget, illetve oszlassa fel a ködöt.
A nyári elviselhetetlen forróság és szárazság enyhítésére az Egyesült Arab Emírségekben is próbálkoznak már az 1990-es évek óta az időjárás befolyásolásával, hogy több csapadékhoz jussanak. Ennek persze van egy gazdasági vetülete is, ugyanis ez a technológia olcsóbb, mint a tengervíz sótalanítása. Az Emirátusokban az átlagos évi csapadékmennyiség 120 milliméter körül van (Nagy-Britanniában ugyanez 920 milliméter körül mozog), azonban a felhőmagvasításnak (cloud seeding) is nevezett technológiával Dubaj környékén ez a csapadékmennyiség felment 300 milliméter környékére.
Az eljárást először az USA-ban alkalmazták az 1940-es években. Lényege, hogy különféle anyagok, például só vagy ezüst-jodid felhőbe juttatásával a felhőből esőt és hóesést fakasztottak. Manapság ezt repülőgépekről terítve juttatják a felhőkbe. Sokan most is valami ilyesmire gyanakodtak, hiszen az Emirátusokban évente akár 300 alkalommal is próbálkoznak vele, eddig minden probléma nélkül. Kérdésre válaszolva a Dubaji Meteorológiai Központ azt állította, hogy az árvíz napján nem végeztek felhőmagvasítást.
A Readingi Egyetem meteorológusprofesszorai egyértelműen cáfolják ennek lehetőségét. Az egyetem honlapján olvasható írásukban Maarten Ambaum azt mondja, hogy a Perzsa-Arab-öböl térségében egy közepes méretű zivatarfelhőkből álló irdatlan hosszan elnyúló légörvény alakult ki, amelyet a meleg felszínről felszálló párás levegő táplált és duzzasztott ritkán látott méretűvé. Ezekben hatalmas mennyiségű csapadék található és ez okozta a felhőszakadást a térségben, de nemcsak az Emirátusok felett, hanem a távoli Jemenben is.
Giles Harrison, a légkörfizika professzora pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy óriási különbség az, amikor repülőből szórnak meg felhőmagvasítás céljából felhőket, és teljesen más az a hatalmas, kiterjedt ciklon, amely Dubaj fölött elnyúlva okozta a felhőszakadást.
A meteorológus azt mondta az Indexnek, nem tartja valószínűnek, hogy a természeti csapás előtt megpiszkálták volna a felhőket. Egyébként is a Dubaj térségét mutató műholdas felvételeken is az látszott, hogy a felhőszakadást és a földön kialakult villámárvizeket egy zivatarfelhőkből álló légörvény okozta.
Ez a ciklon több ezer négyzetkilométeres terület felett alakult ki és ezért jött le belőle hirtelen ilyen mennyiségű csapadék, Omántól Jemenig.
Reisz András példaként a karibi térséget hozta fel, ahol ugyanígy alakulnak ki a ciklonokból a még nagyobb viharok, vagyis a hurrikánok. A meteorológus úgy véli, hogy ami az Arab-félsziget déli részén történt, azt a természet és az emberi erő közösen okozhatta, beleértve ebbe az egyre erőteljesebb klímaváltozást is.
(Borítókép: Emberek gázolnak át a vízzel elárasztott utcákon az elárasztott területen, amikor a heves esőzések negatívan befolyásolják a mindennapi életet Dubajban, az Egyesült Arab Emírségekben 2024. április 17-én. Fotó: Anadolu / Getty Images)