Oroszország elpusztította Ukrajna legnagyobb hőerőművét, amely emberek millióinak biztosított áramot Ukrajnában és szerte Európában. A helyzetet tovább rontja, hogy Oroszország elkezdte az ukrán energiahálózat totális elpusztítását, amely amellett, hogy Ukrajnát teljesen ellehetetleníti, Európát duplán is bajba keveri. Amellett, hogy bizonytalanná válik Európa energiaellátása is, Európa lesz kénytelen Ukrajna ellátását is biztosítani – fokozva ezzel a bizonytalanságot –, hogy az legalább a háború folytatásához mindenképp szükséges energiával rendelkezzen.
Kijev mellett található egy füstölgő kráter, ahol korábban Ukrajna egyik legnagyobb erőműve volt – ezzel a felütéssel kezdte cikkét a Politico, melyben az ukrán energiahálózat összeomlásának lehetséges európai hatásait ismertették.
Mint írták, a Tripiljai Hőerőmű lebombázott romja – amely emberek millióinak fő áramtermelője – az Ukrajnában zajló pusztító irányváltás szimbóluma. Oroszország az elmúlt hetekben sokkal tartósabb károkat kezdett el okozni Ukrajna energiarendszerében: már nemcsak a termelőállomásokat iktatja ki, hanem azokat a hatalmas föld alatti gáztárolókat is próbálja megsemmisíteni, amelyekre az EU tavaly télen támaszkodott, hogy elkerülje saját energiahiányát.
A szerző szerint változás az elmúlt két évhez képest, hogy akkor Moszkva és hadserege többnyire Ukrajna energiatranszformátorainak azokat az alkatrészeit vette célba, amelyek az egyik áramkörről a másikra szállítják az áramot. Az ilyen támadások károsak voltak, de az alkatrészeket gyorsan meg lehetett javítani vagy ki lehetett cserélni.
Most azonban a teljes erőmű került célkeresztbe, aminek a javítása évekig fog tartani. A tárolók elleni támadások pedig megfoszthatják Európát egy kritikus vészhelyzeti tervtől.
Az elmúlt hat hónapban 48 alkalommal támadták meg hőerőműveinket, de kétségtelenül az elmúlt hetek orosz támadásai voltak a legrosszabbak a 2022-es teljes körű invázió óta
– mondta Maxim Timcsenko, a legnagyobb ukrán magán energiacég, a DTEK vezérigazgatója. Elmondása szerint a vállalat mára termelőkapacitásának közel 80 százalékát elveszítette.
Az eredmények lehangolóak – és nem csak Ukrajna számára. Az ottani tisztviselők aggódnak amiatt, hogy hogyan biztosítják télen a folyamatos áramot és fűtést. Szerintük Ukrajna légvédelme kimerülőben van, így egyre nehezebb kivédeni az energetikai infrastruktúrára zúduló rakétákat. A sérült erőművek javításához pedig nincs elegendő és könnyen hozzáférhető alkatrész.
Ráadásul ez nem csak Ukrajna egyéni problémája, az egész ugyanis továbbgyűrűzik Európára.
Tavaly télen Ukrajna felajánlotta gáztároló hálózatát az európai kereskedőknek, akik rohamosan halmozták fel a készleteket arra az esetre, ha Oroszország a hőmérséklet csökkenését követően leállítaná a szállítást. Most Oroszország ezt a hálózatot veszi célba, ami kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy az EU felkészült-e az alternatívákra – írja a cikk szerzője.
Az oroszok nemcsak Ukrajna, hanem az egész világ ellen is fegyverként próbálják használni az energiát
– mondta erről Oleg Usztenko ukrán közgazdász, aki egészen a közelmúltig Volodimir Zelenszkij elnök főtanácsadójaként dolgozott. „Ez egy kihívás számunkra, de kihívás Európának is” – tette hozzá.
Mint írják, elkeserítő fejlemény ez egy olyan területen, amely egészen a közelmúltig optimizmusra adott okot Ukrajna számára. Alig hetekkel ezelőtt Ukrajna Európa energia-nagyhatalmaként hirdette magát, és azzal büszkélkedhet, hogy naponta körülbelül 1 millió eurónyi villamos energiát exportál nyugati szomszédjaiba.
A pénzügyi egyensúly most megbillent, Kijev pedig energiaimporttal meríti ki bizonytalan készletét, miközben az áramkimaradások elkerüléséért és a háborús fegyveripar áramellátásáért küzd.
Óriási nyomás nehezedik, különösen az olyan régiókra, mint Harkiv, ahol minden fő forrásunkat rakéták támadták meg, amit megpróbálunk a lehető legnagyobb erővel visszaállítani, miközben az ellenfél egyre több új támadást hajt végre
– mondta Volodimir Kudrickij, az Ukrenergo állami hálózatüzemeltető vezérigazgatója. „Biztos vagyok benne, hogy sikerül üzembe helyezni a hálózatot” – tette hozzá.
Timcsenko szerint egyedül Ukrajna szövetségeseinek támogatása mentheti meg a hálózatot a további pusztulástól.
„Sajnos a DTEK által telepített passzív védelem – például betontömbök és homokzsákok – csak korlátozott hatást fejt ki ezekkel a precíziós támadásokkal szemben. Sürgősen erősebb légvédelemre van szükségünk Ukrajna energiarendszerének megmentése és védelme érdekében” – állapította meg az energiavállalat vezérigazgatója.
Kijev az új bombázási hullám márciusi kezdete óta folyamatosan felszólítja partnereit, hogy fokozzák és segítsék infrastruktúrája védelmét. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a tripiljai erőmű bombázását követően világosan elmagyarázta az erőmű elpusztításának okát.
Tizenegy rakéta repült felé. Mi megsemmisítettük az első hetet. Négy másik megsemmisítette az erőművet. Miért? Mivel nulla rakéta volt. Kifogytunk az összes rakétából, amelyek Tripilját védték.
Eközben Ukrajna nem számíthat azonnali segítségre, miáltal a neki szánt segélycsomag megszavazása Washingtonban elakadt – emelte ki a cikk szerzője.
German Galuscsenko ukrán energiaügyi miniszter hétfőn rendkívüli megbeszélést folytatott Brüsszelben Kadri Simson uniós energiaügyi biztossal a helyzet további romlása miatt. Egy, a tárgyalásokat ismerő ukrán tisztviselő szerint a miniszter további nemzetközi lépésekre és segítségre összpontosított elsősorban az erősebb légvédelem biztosítása érdekében, amelyek Ukrajna energiarendszerének támogatásához szükségesek.
Bár Németország a hétvégén megerősítette, hogy egy további Patriot légvédelmi üteget szállít Ukrajnának, sokan ezt túl későnek, ráadásul egyáltalán nem elegendőnek tartják, különösen az országot energiafüggetlenségétől megfosztó támadások után. Kijev pedig ahelyett, hogy olcsó árammal segítené az EU-t feloldani az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét, abban reménykedik, hogy szomszédjai a következő hónapokban, de talán még években is segítenek neki égve tartani a villanyt.
Usztenko szerint ennek drámai gazdasági hatásai vannak, ugyanis nagyon valószínűtlen, hogy Ukrajna folytatni tudja az energiaexportot, ráadásul valószínűleg még Ukrajnának kell villamos energiát importálni. Szerinte tovább rontja a helyzetet, hogy az egyre szaporodó támadások elrettentik a magánbefektetőket, akikre Ukrajnának szüksége lenne a hálózata korszerűsítéséhez és olyan kisebb megújulóenergia-projektek bevezetéséhez, amelyeket az oroszok nehezebben céloznak meg.
A szerző szerint Ukrajna energiagondjai egyre inkább Európa energiabajává válnak. A múlt héten Oroszország jelezte energiatámadásának potenciális új szakaszát, két különálló telephelyet sújtva, amelyek Ukrajna föld alatti földgáztároló hálózatához kapcsolódnak.
A létesítmények kulcsfontosságúak voltak Európa tavaly téli energetikai ellátása szempontjából, mivel a kereskedők több milliárd köbméter fűtőanyagot rejtettek el ott akut hiány esetére. Az extra tárolókapacitás lehetővé tette az uniós országok számára, hogy könnyen hozzáférjenek a készletekhez, és lehetővé tették a vállalatok számára, hogy többletet tároljanak, amelyet egyébként nem tudtak volna elhelyezni, hanem kénytelenek lettek volna akár 2 milliárd eurós áron értékesíteni.
„Ukrajna megmentette Európa seggét” – mondta Aura Sabadus, az ICIS nyersanyag-felderítő cég gázszakértője. „És az a tragédia, hogy az általuk tárolt gáz leginkább olyan országokból érkezik – elsősorban Magyarországról és Szlovákiából –, amelyek ellenzik az Ukrajnába irányuló segélyküldést. És ez végül visszaüt” – tette hozzá.
Európa számára is nagyobb az ellátás bizonytalansága. Az év végén lejár az a tranzitszerződés, amely lehetővé teszi, hogy Oroszország vezetékes gázt küldjön az EU-ba Ukrajnán keresztül, és Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy a paktumot nem hosszabbítják meg.
A horror forgatókönyv szerint decembertől nincsenek ukrán tárolók, nincs tranzit. Akkor mit csinálunk valójában? És még hosszabb távon, amikor 2025-től újabb hatalmas mennyiségű cseppfolyósított földgáz érkezik az Egyesült Államokból és Katarból, hová helyezzük mindezt ellátásbiztonsági intézkedésként?
– tette fel a kérdést Sabadus.
Usztenko (aki Zelenszkij egykori tanácsadója) úgy látja: a Nyugat minél tovább húzza az időt azzal, hogy több légvédelmi rendszert ad át Ukrajnának, annál rosszabb lesz a helyzet minden érintett számára. „Meg kell mentenünk országunkat, meg kell mentenünk népünket, és minél hamarabb születik döntés a légelhárító rakétákkal kapcsolatban, annál jobb lesz Ukrajnának és Európának” – tette hozzá.
Az orosz–ukrán háború eseményeit az Index is folyamatosan követi, pénteki élő hírfolyamunk ide kattintva érhető el.
(Borítókép: Légi felvétel a tripiljai hőerőmű megsemmisült gépházáról 2024. április 11-én Ukrajinka Kijevi kerületében, Ukrajnában . Fotó: Kostiantyn Liberov / Libkos / Getty Images)