Zoran Milanovic horvát államfő az alkotmánybíróság döntése értelmében nem kaphat kormányalakítási mandátumot, és nem lehet kormányfő. A testület megállapította, hogy az államfő a teljes választási kampányban az alkotmánnyal ellentétes magatartást tanúsított, valamint megkérdőjelezte a jogállamiságot és a demokratikus többpártrendszert.
Zoran Milanovic államfő a kampányban tett kijelentéseivel és magatartásával megsértette az alkotmánybíróság március 18-i döntését, amely szerint ebben a minőségében nem lehetett volna jelölt a parlamenti választásokon, és nem vehetett volna részt egyetlen politikai párt tevékenységében sem, ezért a leendő kormány megalakításában nem vállalhat szerepet, nem lehet miniszterelnök-jelölt vagy kormányfő – jelentette ki Miroslav Separovic, a horvát alkotmánybíróság elnöke pénteken, a testület rendkívüli ülését követően, írja az MTI.
Hozzátette, hogy az államfő részvétele a választásokon bármilyen minőségben összeegyeztethetetlen az alkotmányos renddel és az elnöki hatáskörrel.
A mostani döntésével az alkotmánybíróság felhívta a figyelmet arra, hogy a választási eljárás mindig a valódi politikai demokrácia iránti elkötelezettség legfontosabb próbája, amely az alkotmányban testesül meg.
Milanovic a teljes választási kampányban az alkotmánnyal ellentétes magatartást tanúsított, és megkérdőjelezte a jogállamiságot és a demokratikus többpártrendszert, mint az alkotmány legfőbb értékét
– állapította meg a testület.
Az alkotmánybíróság tehát a választások alkotmányosságának és törvényességének ellenőrzésekor fennálló alkotmányos jogköréből, valamint az alkotmány őreként fennálló általános felügyeleti jogköréből kiindulva megállapította, hogy a köztársasági elnök nyilatkozatai és magatartása, illetve, hogy korábban, a 2024. március 18-i figyelmeztetésnek megfelelően nem mondott le köztársasági elnöki tisztségéről, olyan helyzetbe hozta saját magát, miszerint nem kaphat kormányalakítási mandátumot, és nem lehet kormányfő – olvasható az alkotmánybíróság határozatában.
A döntés mellett kilenc alkotmánybíró szavazott, hárman ellene voltak, egy bíró pedig nem vet részt a pénteki ülésen.
Milanovic az alkotmánybíróság márciusi döntése után a többi között gengsztereknek nevezte az alkotmánybíróság tagjait,
akik szerinte a HDZ (Horvát Demokratikus Közösség) szolgálatában állnak, és akikkel a választások után le fognak számolni. A parlamenti választások kampányában többször is elmondta, hogy miniszterelnök lesz, még arról is beszélt, kiket látna szívesen az általa vezetett kormányban.
Zoran Milanovic a határozat ismertetését követő rendkívüli sajtótájékoztatóján megnyugtatta az állampolgárokat, hogy az, amit az alkotmánybíróságtól hallottak pénteken, nem fog megtörténni. „Mondhatnak bármit, de nem tehetnek semmit” – hangsúlyozta.
Kiemelte, hogy a horvát parlament többségi szavazással bárkit jelölhet és megválaszthat, ez ellen nincs jogorvoslat.
Megakadályozzuk a választók akaratának megtörésére irányuló kísérleteket
– fogalmazott, majd feltette a kérdést: „mi lesz ezután, el fogják venni az állampolgárságomat?”
Úgy vélte, hogy az alkotmánybíróság döntésével államcsínyt készít elő. Lehetőséget adtak Andrej Plenkovic miniszterelnöknek, hogy abban az esetben, ha a választók akaratából távoznia kellene a kormány éléről, hivatkozhasson arra, hogy ez alkotmányellenes.
Pedja Grbin, a Szociáldemokrata Párt (SDP) elnöke, aki még a választások előtt bejelentette, hogy az általuk vezetett Igazság Folyói nevű koalíció Zoran Milanovicot fogja jelölni kormányfőnek, sajtótájékoztatóján elmondta, hogy Horvátországban a hatalom a néptől származik, akik az alapján választottak képviselőket szerdán, hogy azok mit mondtak, és „mit nem mondhattak, mert az alkotmánybíróság megtiltotta számukra”.
Emlékeztetett, hogy ők betartották az alkotmánybíróság egy hónappal ezelőtti figyelmeztetését, és nem kampányolnak Milanovic nevével.
Ennyi erővel egy újabb rendkívüli ülést is összehívhatnának, hogy döntés hozzanak arról kormányfő csakis Andrej Plenkovic lehet Horvátországban
– mondta.