Micael Johansson, a Saab elnök-vezérigazgatója egy interjúban elmondta: az nincs rendben, hogy az európai lőporgyártás arra a Kínára támaszkodik szinte kizárólagosan, amely Oroszországot ugyanúgy kiszolgálja. Viszont véleménye szerint még évekig lehetetlen megszüntetni ezt a függőséget, hacsak nem változtatunk a környezetvédelmi szabályainkon Európában.
Micael Johansson, a Saab (mivel ők nem csak gépkocsit gyártanak) vezetője arra figyelmeztet, hogy Peking uralja a lövedékekhez szükséges lőpor, valamint a tengeralattjárók és hadihajók számára szükséges fémek előállításához szükséges egyik kulcsfontosságú komponens szállítását. Európa a lőporgyártás terén túlságosan is Kínára támaszkodik, és olyan ellátási válságot kockáztat, amely veszélyeztetheti a kontinens biztonságát – figyelmeztetett az EU egyik legfontosabb védelmi vállalkozója.
A Politicónak adott interjújában Micael Johansson, a Saab vezérigazgatója felszólította a kormányokat, lazítsanak a környezetvédelmi szabályokon, hogy a vállalatok könnyebben diverzifikálhassák a kritikus katonai alkatrészek ellátási láncát. Peking kulcsszerepet játszik az uniós országok védelmi ipara számára szükséges nyersanyagok ellátásában, annak ellenére, hogy Kína létfontosságú támogatást nyújt Vlagyimir Putyin ukrajnai hadigépezetének is.
Johansson szerint a lőpor – a lövedékek kilövéséhez használt hajtóanyag – alapanyagainak beszerzése során a nyugati védelmi cégeknek diverzifikálniuk kell forrásaikat. Bár egyes összetevők átfutási ideje és ára javult, Johansson a Politicónak elmondta, hogy az európai védelmi ipar még mindig „szűk keresztmetszetekkel” szembesül, különösen a „lőpor és a lőpor előállításához szükséges nitrocellulóz” tekintetében.
Az a kockázat, hogy Kína esetleg megszakítja a nitrocellulóz szállítását, hogy Európában puskaport készítsen, káros lenne
– mondta a vezető. Az ukrajnai háború kezdete óta az európai védelmi vállalatokra nagy nyomás nehezedik, hogy több fegyvert és lőszert gyártsanak, méghozzá gyorsabban – mind Kijev támogatása, mind a hazai védelem megerősítése érdekében. Miközben Ukrajna egyre inkább túlerőben van Oroszországgal szemben, a háború kimenetelét máris befolyásolja, hogy a Nyugat nem küld elég lőszert Kijevbe.
Az Európai Bizottság számításai szerint 2026 elejére a blokk évente 2 millió lövedéket fog gyártani. A gyorsabb gyártás egyik szűk keresztmetszete azonban a hajtóanyag és a robbanópor hiánya. A bizottság segíteni kíván: a lőszergyártást támogató törvény (ASAP) keretében nyújtott 500 millió eurós uniós támogatás közel felét a lőporgyártás növelését célzó projektekre fordították.
Ám a lőpor többek között nitrocellulózból készül, amely maga is többnyire Kínából származó pamutszálakból készül.
A Saab Európa egyik fő fegyvergyártója, amely szárazföldi harci fegyvereket, tengeralattjárókat és rakétákat gyárt. A francia Dassault Aviation mellett a svéd cég az egyetlen európai gyártó, amely egyedül képes vadászrepülőgépet gyártani – a JAS 39 Gripent.
Johansson megjegyzései akkor hangzottak el, amikor Brüsszel egy gazdasági biztonsági menetrendet is szorgalmaz, amelynek célja a Pekingtől való függőség csökkentése – a blokk ellátási láncainak „kockázatmentesítése” érdekében. Ami a fegyvereket illeti, a kínai nyersanyagokra és alkatrészekre való támaszkodásnak különösen nagy a tétje. Az amerikai hírszerző szolgálatok szerint Kína valószínűleg nitrocellulózt szállít Oroszországnak, hogy segítse Moszkva háborús erőfeszítéseit.
Ezzel a kockázattal Brüsszel is tisztában van. Egy névtelenséget kérő uniós tisztviselő szerint a blokk lőporgyártóinak diverzifikálniuk kell az ellátási forrásokat. Ezt „vagy úgy tehetik meg, hogy új gyártókat keresnek – akiknek a pamutját azonban újra kell minősíteniük a lőporgyártáshoz, ami időbe telik –, vagy pedig úgy, hogy új megoldásokba, például a facellulózba fektetnek be, amit néhányan már meg is tesznek” – mondta a tisztviselő a Politicónak. „Ez a munka már folyamatban van” – tette hozzá a tisztviselő.
A finn–norvég lőszergyártó, a Nammo már 2022-ben elkezdte vizsgálni, hogy a széles körben használt pamutalapú cellulóz helyett faalapú cellulózt használjon. A Kínától való túlzott függés azonban túlmutat a nitrocellulózon, figyelmeztetett Johansson.
A környezetvédelmi szabályokat felül kell vizsgálni, hogy megkönnyítsék az európai vállalatok számára a beszállítói láncok diverzifikálását
– tette hozzá.
Az európai védelmi gyártóknak „meg kell vizsgálniuk az ökoszisztémát és az olyan anyagokat, mint az alumínium és a titán, hogy lássák, milyen függőségünk van Kínától és bizonyos mértékig Oroszországtól” – mondta Johansson. Mielőtt Moszkva megtámadta Ukrajnát, az európai repülőgépipari óriások, köztük az Airbus nagymértékben függtek Oroszországtól a titán tekintetében, amely a védelmi ipar kulcsfontosságú alapanyaga, és amelyet katonai repülőgépek és tengeralattjárók építéséhez egyaránt használnak. Az alumíniumot hadihajókhoz és katonai járművekhez lehet felhasználni.
A világ más részeiből, köztük Európából származó ilyen anyagok beszerzéséhez szükséges környezetvédelmi engedélyek jóváhagyása akár 10 évig is eltarthat
– tette hozzá a svéd vezető. „Ez nem mehet így, ha a jövőben meg akarjuk változtatni ezeket a fajta függőségeket” – vélekedett.