Az ukránok folyamatosan drónokkal támadják az orosz olajfinomítókat. A világ harmadik legnagyobb kitermelője mára olajimportőrré vált, és ezt hamarosan a pénztárcánk is megérzi.
Minden olajtermelő ország álma, ha több olajat, drágábban tud eladni. Azonban Oroszország számára ez egy új, vészjósló időszakot jelez az Ukrajnával folytatott háborújában: az olajfinomítókat célba vevő ukrán dróncsapásokat. Oroszországot azon képessége, hogy finomított olajszármazékokat, például gázolajat és benzint állítson elő, a világ harmadik legnagyobb olajtermelője benzinimportőrré tette. Az energiacégek a finomítatlan olaj tengerentúli értékesítésével próbálták kiegyenlíteni veszteségeiket, így márciusban tízhavi csúcsra szorították az exportot.
Ukrajna április 2-i támadásának minden eddiginél hosszabb volt a hatótávolsága. A határtól 1115 kilométerre lévő finomítóban sikerült kárt tenniük. A támadás tüzet okozott az orosz finomítói kapacitás 3 százalékáért felelős komplexumban. Bár a csapás nem okozott maradandó károsodást, korábbi támadások sikeresebbek voltak. Mindent összevetve, az ukránok az orosz finomítói kapacitás hetedét semmisítették meg az S&P szerint. A szentpétervári nemzetközi árutőzsdén megugrottak a nagykereskedelmi árak. Ukrajna, amely maga is az energiainfrastruktúra elleni csapások célpontja, abban reménykedik, hogy a támadások csökkentik a háborúra fordítható forrásokat – írja elemzésében a The Economist.
Az orosz olajóriások szenvednek a legjobban. Azokat a finomítókat, amelyek általában felár ellenében állítanak elő benzint és gázolajat a tengerentúli ügyfelek számára, átirányították hazai termelésre. Öthavi mélypontra került az orosz kikötőkből kiáramló gázolaj mennyisége.
Ugyanakkor az olajbárók új vevőket keresnek fölösleges nyersolajukhoz, amelyeken minden olyan hordó után, amelyet finomított termékként exportálhattak volna, nagyjából 15 dolláros veszteséget könyvelhetnek el.
Bár Ukrajna támadásai megritkultak Vlagyimir Putyin márciusi újraválasztása óta, az ukránok semmi jelét nem adták annak, hogy leállnak. Gyorsabban és olcsóbban képesek drónokat gyártani, mint Oroszország helyreállítani a finomítói. Egyes létesítményeket, mint például a Nyizsnyij Novgorod városában található norvég finomítót, különösen lassan és költségesen sikerült újjáépíteni, részben azért, mert az új berendezések beszerzését meggátolják a nyugati szankciók. Ráadásul az OPEC-kel történt megállapodás részeként áprilistól az orosz olajtermelőknek is csökkenteniük kell a kitermelt mennyiséget mintegy 5 százalékkal.
Az autósok eddig nem érezték a pénztárcájukon az Ukrajna által okozott „nem tervezett karbantartásokat” (ahogyan az orosz energiaügyi minisztérium fogalmaz). A kormány alacsonyan tartotta az árakat azzal, hogy március 1-től hat hónapra betiltotta a benzinexportot, és megállapodást kötött szatelitállamával, Belarusszal. Oroszország március első felében 3000 tonna üzemanyagot importált Belaruszból, szemben a januári nullával. Attól tartva, hogy ez nem lesz elég, a tisztviselők a szomszédos Kazahsztánt is arra kérték, hogy tegye félre készleteinek egyharmadát arra az esetre, ha Oroszországnak szüksége lenne rá, ami 100 ezer tonnának felel meg – írja a Reuters hírügynökség.
Ha a támadások folytatódnak, az árak elkerülhetetlenül emelkedni fognak.
Az orosz államháztartásra gyakorolt hatásokat kompenzálni kell, még akkor is, ha az olajbevételek „csupán” a költségvetés 34 százalékát teszik ki. A Rosznyefty állami olajtársaság kevesebb osztalékot termel ki, amennyiben nem tudja pótolni kieső bevételeit, de sokan kételkednek abban, hogy ezek az osztalékok egyáltalán bekerülnek az államkasszába. A kormány emellett még azzal takarít meg pénzt, hogy kevesebb támogatást fizet ki a finomítóknak. Oroszország legnagyobb bevételei az erőforrásokra kivetett adók. És mivel ezeket a kitermelés után kell befizetni, a kormány közömbös az iránt, hogy a termelők nyersolajként vagy finomított üzemanyagként exportálják az olajat.
A külső szereplők arra figyelnek, hogy Ukrajna támadásai hatással lesznek-e a globális olajpiacra. Egyelőre még csak kis mértékben, de
a Brent-kőolaj hordónkénti ára 19 százalékkal, közel 90 dollárra emelkedett idén az OPEC kitermelési döntései, a vártnál jobb világgazdasági feltételek és a Vörös-tengeri incidensek nyomán.
Kevesek számára akkora a tét, mint Joe Bidennek, akire novemberben választások várnak. Kormányzata sürgette Ukrajnát, hogy állítsa le támadásait, attól tartva, hogy azok kemény megtorlást váltanak ki Oroszországból, és megemelhetik a benzinárakat. Ukrajna vezetői – egyelőre – hajlandók kockáztatni.
(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)