Washington szerint Ukrajna a Nyugat óvatoskodása miatt talán helyrehozhatatlan hátrányt szenvedett el a frontvonalon, így az amerikai politika cselekvésre kényszerült. Szombaton a Képviselőház megszavazta az Ukrajnának nyújtandó 61 milliárd dolláros támogatást, s ugyan a tervezet még nem vált törvényerejűvé, mégis felgyorsította az amerikai cselekvést. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfő este be is jelentette az első sikert, ugyanis Washington hajlandó olyan nagy hatótávolságú rakétákat átadni, melyekkel az ukrán erők Oroszország területére is csapást mérhetnek.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy Ukrajna véglegesítette az ATACMS típusú nagy hatótávolságú katonai harcászati rakétarendszer rakétáiról szóló megállapodást az Egyesült Államokkal – írja a Kyiv Independent. A megállapodás akkor született meg, amikor Zelenszkij április 22-én felhívta amerikai kollégáját, Joe Bident.
Az Egyesült Államok Kongresszusának alsóháza, a Képviselőház politikai hosszú huzavona után politikai belharcok árnyékában április 20-án szavazta meg a 61 milliárd dolláros segélytörvényt. A szavazást rengeteg vita és pártpolitikai harc előzte meg, miközben a vitázó felek durvább és durvább vádakkal illették egymást. Adam Kinzinger volt kongresszusi képviselő egészen odáig ment, hogy arra figyelmeztetett, Mike Johnson, a Képviselőház elnöke azért vonul be a történelemkönyvekbe, mert Ukrajna miatta veszíti el a háborút.
Ugyan a javaslat még várja, hogy a Szenátus is megszavazza és Joe Biden is ellássa aláírásával, az előírja a Biden-adminisztráció számára, hogy a törvény hatálybalépése után lehetőség szerint nagy hatótávolságú ATACMS rakétákat szállítson Ukrajna számára.
Az Egyesült Államok 2023 októberében már szállított ilyen típusú rakétákat Ukrajnának, de akkor csak a régebbi típusú, kisebb, 165 kilométeres hatótávolságú M–39-es modellek szerepeltek az étlapon. Ennek oka, hogy Washington hosszú ideig tartotta magát ahhoz az álláspontjához, hogy nem biztosít nagy hatótávolságú fegyvereket Ukrajna számára.
Ukrajna mindent megtett, hogy nyomást gyakoroljon nyugati szövetségesére. Az ukrán elnök április elején egyenesen kijelentette, hogy amennyiben a Kongresszus nem szavaz, Ukrajna veszít.
Világosan meg kell mondani a Kongresszusnak: ha nem segít Ukrajnának, akkor Ukrajna elveszíti a háborút
– mondta az ukrán elnök.
Az Egyesült Államok ellenállásának oka az volt, hogy nem szeretett volna olyan fegyvereket biztosítani Ukrajnának, amelyek Oroszország területén belüli csapásokra is használhatók. Jake Sullivan, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadója 2022-ben aggodalmának adott hangot amiatt, hogy az ATACMS szállítása olyan mértékben növelheti a feszültséget az Egyesült Államok és Oroszország között, hogy az újabb világháborúhoz vezethet.
Az sem segítette elő az ügyet, hogy Ukrajna többi nyugati szövetségese is hasonlóképp vélekedett. Olaf Scholz német kancellár úgyszintén ellenezte a nagy hatótávolságú német Taurus rakéták Kijevbe küldését. A kancellár félelmei ugyanazok: attól tart, hogy ezzel a lépéssel Németország is belesodródna a háborúba.
Most azonban úgy tűnik, Washington nyitott arra, hogy a korábbi típusból kifejlesztett, jóval nagyobb hatótávolságú M–39A1 modell is Ukrajna birtokába kerüljön. Amennyiben a rakéták Ukrajnába kerülnek, azzal a háborút folytató ország akár 300 kilométerre lévő célpontokra is lecsaphat, azaz az orosz hátországot is támadhatja.
Először az NBC News számolt be róla februárban, hogy a Fehér Ház megváltoztatta korábbi véleményét, és készen áll nagyobb hatótávolságú ATACMS rakétaváltozatokat is biztosítani Kijevnek, ha a Kongresszus jóváhagyja az új finanszírozási csomagot.
Zelenszkij kétpárti amerikai delegációval folytatott megbeszélését követően négy prioritást jelölt meg Ukrajna számára:
„A mai eredmény az, hogy az Ukrajnára vonatkozó ATACMS-megállapodásokban minden részletet véglegesítettek. Köszönöm, elnök úr, köszönöm, Kongresszus, köszönöm, Amerika” – mondta Zelenszkij beszédében.
A fejlemények következtében úgy fest, hogy Zelenszkij egyik kívánsága valóra válik. Mark Warner amerikai szenátor elmondása szerint a nagy hatótávolságú rakétarendszereket tartalmazó szállítmányok napokon belül készen állnak a szállításra. Ehhez azonban előtte arra van szükség, hogy a Szenátus április 23-án elfogadja a kiegészítő előirányzati törvényt, és Joe Biden amerikai elnök április 24-ig aláírja azt.
„A jó hír az, hogy ez végre megtörténik. Hat hónappal ezelőtt kellett volna megtörténnie. A következő legjobb időpont most van, ezen a héten. Láttuk, hogy az ukránok túlteljesítenek. Ha egy pillanatra hátralép, gondoljon arra a tényre, hogy életem nagy részében Amerika védelmi erőinek nagy része Oroszországra összpontosított. Most és az elmúlt két évben, elmúlt két évi védelmi költségvetésünk kevesebb mint 3 százalékával, az ukránok megsemmisítették a már meglévő orosz szárazföldi erők 87 százalékát, tankjaik 63 százalékát, páncélozott szállítóik 32 százalékát, anélkül, hogy egyetlen amerikai katona is elesett volna, csupán Ukrajna bátorsága, valamint a tőlünk és európai szövetségeseinktől kapott felszerelések miatt” – mondta Warner.
Persze kérdéses, hogy az amerikai segélytörvény megszavazásának elhúzódása következtében jelentkező ukrán hátrányt mennyire lehet még helyrehozni. Az elmúlt hónapokban az ukránok számára kifejezetten kedvezőtlen helyzet alakult ki a fronton. Annak több szakaszán elfogyott a lőszer, és az alapvető ellátmányból is nagy a hiány. Emiatt az ukránok kénytelenek voltak feladni olyan kulcsfontosságú településeket, mint Avgyijivka, amelyet hónapokon keresztül sikerrel védtek.
Bár Kijev boldog, hogy megkapja a rakétákat, valójában azok sem okoznak csodát. Ahhoz ugyanis több száz darabra lenne szükség, márpedig a jelenlegi hírek szerint körülbelül hatvan darabot szállíthatnak Ukrajnába. Nem véletlenül küldenek ennyire csekély mennyiséget, ugyanis a Lockheed Martin 2007-ben beszüntette a gyártását. Összesen 3700 darabot készítettek a fegyverből, nagy részét pedig szövetséges országokba szállították, így Amerika fegyverraktáraiban alig lapul belőlük néhány darab.
Ahhoz, hogy Kijev a fegyvernek köszönhetően jelentős sikert könyvelhessen el, több száz darab ilyen rakétára lenne szüksége, így Ukrajna az M–39M1 modellekkel sem tudja jelentősen befolyásolni a háború jelenlegi állását, ám néhány szimbolikus jelentőségű támadásra lehetőséget nyújthat.
Az amerikai döntés mögött azonban valószínűleg mögöttes szándék húzódhat meg. Washington ugyanis abban bízik, hogy az MGM–140 ATACMS rakéták átadásával az amerikai kormány nyomást tud gyakorolni a német vezetésre, hogy szállítsa le Ukrajnának a Taurus cirkálórakétákat.
Az ügyben megszólalt Petro Csernik katonai szakértő, az Ukrán Fegyveres Erők tartalékos ezredese kifejtette, hogy a rakéták átadása stratégiai fontosságú döntés, ugyanakkor a fegyverek mennyisége nagyon fontos szerepet játszik – számolt be az Unian.
Kettő repült Dzsankojba, és kiváló eredményeket értünk el, akár öt légvédelmi rendszert és egy egyedülálló berendezést is megsemmisíthettünk a radarok működésének szinkronizálásával. De stratégiai értelemben ez nem ássa alá és nem töri meg magát a háborút
– fogalmazott Csernik.
Véleménye szerint logisztikai értelemben akkor beszélhetünk fordulatról, amennyiben mindkét modellből, a kazettás változatú. 165 km-es hatótávolságú és a nagy robbanásveszélyes 300 km-es hatótávolságú változatból is kellő mennyiség érkezik. „Akkor valóban veszélyben lehet a krími híd. Ez a sikerünk filozófiája. Ezért hangsúlyozom: mennyiség, mennyiség és még egyszer mennyiség” – szögezte le az ezredes.
Az a néhány tíz rakéta nagyon jó, de több száz, sőt akár ezer is szükséges
– állapította meg.
Elmondása szerint az amerikai raktárakban legalább 2000 különböző típusú ATACMS rakéta található. Úgy látja, a raktárakból való összegyűjtése és Ukrajnába szállításuk nem jelent nagy problémát, miután pedig megérkeznek a fegyverek, csupán néhány hétre lesz szükség, hogy azokat üzembe helyezzék és használatra készek legyenek.
(Borítókép: ATACMS rakétát lőnek ki 2017. július 29-én Dél-Korea keleti partvidékén a Keleti-tengerbe egy dél-koreai–amerikai közös rakétagyakorlat során, amelynek célja Észak-Korea ICBM-kísérleteinek ellensúlyozása. Fotó: Dél-koreai Védelmi Minisztérium / Getty Images)