Újabb légi járat indul Magyarország és Kína között, így idén júniustól immár egy hetedik kínai nagyváros, Sencsen is közvetlenül elérhető lesz Budapestről, ahova hetente két járat is fog közlekedni – jelentette be a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Pekingben.
A tárcavezető a Vang Veng-tao kínai kereskedelmi miniszterrel folytatott tárgyalását követően közölte, hogy új közvetlen légi összeköttetés jön létre a két ország között, júniustól Budapest és Sencsen között heti két járat fog közlekedni.
„Ez azt jelenti, hogy júniustól tehát hét kínai város lesz elérhető közvetlen légi járattal Budapestről, 19-re nő a légi járatok száma hetente, ez már másfélszer annyi, mint a Covid előtti időszakban volt, és jóval több, mint bármely más közép-európai repülőtér, illetve város elérhetősége Kínából” – mutatott rá Szijjártó Péter, kitérve arra is, hogy a két ország közötti összeköttetések tovább bővülnek, és ezáltal még jobb feltételeket biztosítanak a kereskedelmi-gazdasági együttműködés fejlesztésének.
Előző nap jelentették be, hogy idén nyártól Hszian is közvetlenül elérhető lesz Budapestről, nem sokkal korábban pedig a Kuangcsouba történő járatindítás vált hivatalossá.
Szijjártó Péter, aki a nap folyamán helyi hivatali partnerével, Vang Jivel is találkozni fog, a magyar–kínai gazdasági vegyes bizottság ülése után megállapította, hogy mindkét fél rendkívül sokat profitált máris abból az együttműködésből, amelynek fejlesztésén keményen dolgoztak az utóbbi másfél évtizedben.
Ez a kölcsönös előnyöket hozó kínai–magyar együttműködés a világos bizonyíték arra, hogy az Európai Unió hatalmas hibát követ el akkor, amikor Kínát, a Kínával való együttműködést egyfajta veszélyként állítja be
– jelentette ki a miniszter, azzal folytatva, hogy „mi nem veszélyként, nem is kockázatként tekintünk a Kínával való együttműködésre, hanem hatalmas esélyként. Hatalmas esélyként, hogy a magyar gazdaság növekedését újabb dimenzióba, egy magasabb szintre léptessük. Ezért ellenzünk minden olyan európai megközelítést, amely Kínát veszélyként próbálja beállítani, amely korlátozni kívánja a Kínával való együttműködést, és ellenzünk minden olyan eljárást az Európai Unió részéről, amely az európai–kínai gazdasági együttműködést elnehezítené. Ezért ellenezzük azokat a tervezett eljárásokat is, amelyeket az Európai Unió a kínai elektromosautó-ipari szektorral szemben kíván megindítani.”
Szijjártó Péter leszögezte, hogy a jelentős változásokat hozó új világgazdasági korszakban fontos lenne a szoros, eredményes, kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködés az EU és Kína között. A miniszter emlékeztetett, hogy tavaly a kelet-ázsiai országból érkezett a legtöbb beruházás hazánkba, és jó hírnek nevezte, hogy Peking továbbra is támogatja a vállalatokat a magyarországi megjelenésben.
Mi pedig Magyarországon minden feltételt biztosítunk ahhoz, hogy ezen kínai vállalatok beruházásai gyorsak, sikeresek lehessenek. Természetesen ugyanígy biztosítjuk ezeket a körülményeket minden, Magyarországon beruházó vállalatnak, függetlenül attól, hogy honnan érkeznek
– emelte ki.
Szijjártó Péter arról a megállapodásról is beszámolt, amelynek értelmében a kínai kormány támogatja a magyar vállalatok széles körű piacra lépését az országban. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy egy magyar cég egészségügyi diagnosztikai eszközök előállításába kezd Kínában az idei év második felében, miközben a gyógyszeriparban is hangsúlyos hazánk jelenléte, amit jól demonstrál, hogy a Richter két év alatt több mint 20 százalékkal növelte itt a bevételét.
A tárcavezető arról is beszélt, hogy a közép-európai államok közül Magyarország rendelkezik a legtöbb élelmiszeripari exportengedéllyel a fontos felvevőpiacnak számító Kína irányába, a kivitel pedig lehetőségeket biztosít a magyar élelmiszeripar további fejlesztéséhez.
Továbbá közölte, hogy most megállapodás született a regionalizációs egyezményről szóló tárgyalások megkezdéséről, így a madárinfluenza- vagy sertéspestis-kitörés esetében az importtilalom csak az adott térségre vonatkozna, az ország más részeiből továbbra is zavartalanul lehetne exportálni baromfi- és sertéstermékeket Kínába. Szijjártó Péter végül elárulta, hogy később kínai vállalatvezetőkkel is találkozni fog, és ezáltal remélhetőleg újabb magyarországi beruházásról tud majd hírt adni.
A kínai Fiberhome Magyarországon hozza létre legnagyobb európai bázisát, ahol optikai kábeleket fog gyártani, a nyolcmilliárd forintos beruházás nagyjából 150 új munkahelyet teremthet – közölte Szijjártó Péter.
A tárcavezető több kínai cég vezetőjével egyeztetett, majd arról számolt be, hogy az infokommunikáció területén a világpiac vezetői közé tartozó Fiberhome úgy határozott, hogy Magyarországon hozza létre legnagyobb európai bázisát.
Tájékoztatása szerint a vállalat modern beruházást hoz Kisbérre, ahol optikai kábeleket fog gyártani. A projekt értéke nyolcmilliárd forint, amelyhez az állam 15 százalékos pénzügyi támogatást biztosít, ezzel hozzájárulva körülbelül 150 új munkahely létrehozásához a városban.
„Mára már a kínai vállalatok a legmodernebb és legszofisztikáltabb technológiai megoldásokat igénylő ágazatokban is a világpiac vezetői közé tartoznak" – hangsúlyozta Szijjártó Péter. A Fiberhome technológiai fejlettségi színvonalát aláhúzandó pedig rámutatott, hogy a vállalat mintegy négyezer szabadalommal rendelkezik jelenleg.
Szijjártó Péter leszögezte, hogy folyamatosan nő a kereslet az optikai kábelek iránt, ugyanis ilyen típusú infrastruktúrán zajlik a kommunikációs forgalom egy jelentős része, márpedig a kommunikációs igény egyre nagyobb.
„Amennyiben az optikai kábelek iránti igény tovább nő, és ha a gyártókapacitás további bővítésére lesz szükség, akkor már jelezte a vállalat, hogy további magyarországi beruházásokat fog végrehajtani" – árulta el a miniszter, hozzátéve: „Jó hír tehát, hogy a kínai vállalatok továbbra is az első számú közép-európai beruházási célpontjukként tekintenek Magyarországra, s a folyamat, amelyben a kínai vállalatok hozzájárulnak a magyar gazdaság növekedéséhez, a jövőben is stabilnak látszik".