Sosem tartották a demokrácia mintapéldányának az 1991-ben függetlenné vált Azerbajdzsánt, azonban az elmúlt egy évben egyre keményebb kritikákkal kell szembenéznie a kaukázusi ország vezetésének. Azerbajdzsán tavaly ősszel egynapos villámháborúval visszafoglalta többségében örmények lakta, de nemzetközileg Azerbajdzsán részeként elismert szakadár Hegyi-Karabahot. A vitatott hovatartozású terület visszafoglalása óta az örmény lakosság szinte egésze elhagyta lakóhelyét és Örményországba menekült. Bár Örményország nyitott a párbeszédre, és igyekszik megnyugtatni a jóval erősebb keleti szomszédját, a világ feszülten figyeli Azerbajdzsán tevékenységét a régióban.

Az ügyet Olaf Scholz német kancellár sem hagyta szó nélkül, amikor Ilham Aliyevvel közös sajtótájékoztatót tartott Berlinben – közölte az MTI. Aliyev lesz a következő, idén novemberi bakui ENSZ-klímakonferencia házigazdája. Ebben a minőségben vesz most részt a német külügyminisztériumban megrendezett Petersbergi Klímadialóguson.

A német szövetségi kormány a világon mindenütt az emberi jogok tiszteletben tartása mellett száll síkra, így Azerbajdzsánban is

– hangoztatta a német kancellár.

Elmondása szerint a civil szervezeteknek, a jogvédőknek és a sajtónak szabadon, mindenféle nyomástól mentesen kell működniük. Hozzátette, hogy az általános emberi jogi helyzetről, de egyedi azeri esetekről is beszélt Azerbajdzsán elnökével. „Természetesen nem titok, hogy úgy látjuk, van min javítani” – tette hozzá Olaf Scholz.

A több mint 20 éve hatalmon lévő Aliyev a voksok több mint 90 százalékával győzött a február 7-i előrehozott elnökválasztáson. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) értékelésében azonban kifogásolta, hogy nem volt valódi verseny, mert a hivatalban lévő Aliyev politikájával szemben egyik ellenfele sem tudott meggyőző alternatívát állítani. A szervezet szerint a voksolás lebonyolítását olyan súlyos hiányosságok jellemezték, mint a szavazás titkosságának sérülése, a sajtó tevékenységének korlátozása újságírók letartóztatásával, valamint az urnák hamis szavazólapokkal való feltöltése. Az EBESZ szerint ez utóbbi gyanút az támasztja alá, hogy a szavazólap átvételét igazoló listákon ismétlődtek egyes aláírások.

Aliyev azonban visszautasította a német kancellár vádjait. Mint mondta, hazájában tiszteletben tartják az emberi jogokat és a sajtószabadságot.

Nincs cenzúra Azerbajdzsánban. Szabad az internet, és sajtóorgánumok százai működnek az országban

– emelte ki Aliyev, aki 2003 óta tölti be az ország elnöki posztját.

Az azeri elnök egyúttal hangsúlyozta, hogy tisztességtelen és alaptalan hazáját a sajtószabadság korlátozásával vádolni.

A héten Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is tárgyalt Aliyevvel, amikor a külügyi tárca vezetője Bakuban dolgozott a magyar-azeri gazdasági kapcsolatok megerősítése és továbbfejlesztése érdekében. A tárcavezető a tárgyalások során nem kifogásolta az azeri demokrácia és az emberi jogok helyzetét. Szijjártó Péter a magyar-azeri üzleti fórumon arról beszélt csütörtökön, hogy mivel nincs semmilyen nyitott politikai kérdés Magyarország és Azerbajdzsán között, így minden feltétel adott a gazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez.

A magyar politikus a magyar-azeri mezőgazdasági együttműködést sikertörténetnek nevezte, s kiemelte a kereskedelmi forgalom tavalyi 120 millió eurós rekorját is. Szijjártó Péter azt is bejelentette, hogy idén a történelemben először elindult a gázszállítás Azerbajdzsánból Magyarországra, amivel újabb szintet lépett a magyar-azeri együttműködés. Első ütemben 55 millió köbméter fölgáz érkezik.