Örményország a korábban kötött békemegállapodás részeként több határ menti területet enged át Azerbajdzsánnak. Az érintett területek lakói emiatt tiltakozásba kezdtek, közel száz embert vettek őrizetbe a kormányellenes tüntetéseken. Az örmény fegyveres erők egy része csatlakozott a tüntetőkhöz, több összecsapásra is sor került a tiltakozók és a rendvédelmi szervek között.
Az örmény rendőrség több tucat embert vett őrizetbe, akik szerdán késő este részt vettek egy kormányellenes tüntetésen Jerevánban – jelentette a News.am helyi hírportál a Reuters szerint, az orosz Interfax hírügynökség pedig a rendőrségre hivatkozva 96 főre tette a számukat. A tüntetők elzárták a forgalmat a városközpontban, és a rendőrség szerint nem voltak hajlandók eleget tenni a felszólításoknak, a hatóság erőszakkal oszlatta fel a tüntetést.
Az ügy előzménye, hogy Nikol Pasinján örmény miniszterelnök bírálatokkal szembesült otthonában, miután a békemegállapodás részeként beleegyezett, hogy több határ menti területet átenged a szomszédos és régóta rivális Azerbajdzsánnak. Örményország Oroszország szerződéses szövetségese és hagyományosan Moszkva legközelebbi partnere a Dél-Kaukázusban, de a kétoldalú kapcsolatok az elmúlt hónapokban megromlottak, mivel Jereván igyekezett kapcsolatokat építeni a Nyugattal, és Oroszországot hibáztatta, amiért nem védte meg Azerbajdzsánnal szemben (Örményország emelett igyekezett elhatárolódni Moszkva ukrajnai háborújától is).
Az örmény miniszterelnök-helyettes, Mher Grigorján és azeri kollégája, Sahin Musztafajev közötti tárgyalások nyolcadik fordulóját követően – amelyet április 19-én tartottak az örmény–azerbajdzsáni határ egy meg nem nevezett szakaszán – a felek bejelentették, hogy előzetes megállapodást kötöttek a határmegállapításról. A kezdeti szakasz az örményországi Tavus tartomány területén lévő négy falu – Baganisz Ajrim, Asaga Aszkipara, Hejrimla és Gizilgadzsila – és négy másik, elhagyott település közötti területeket érinti, amelyek a szovjet időkben Azerbajdzsán Qazax körzetéhez tartoztak. Örményország beleegyezett, hogy a két dél-kaukázusi ország közötti határ meghatározásának első lépéseként visszaadja Azerbajdzsánnak a négy elhagyott, határ menti falut, amelyet az 1990-es évek eleje óta ellenőrzött.
A FELEK MEGÁLLAPODÁSA SZERINT AZ EMLÍTETT SZAKASZOKON MÁJUS KÖZEPÉIG BE KELL FEJEZNI AZ ELHATÁROLÁST.
Az északkeleti Tavus tartomány több örmény közösségének lakója április 19-én késő este tiltakozásba kezdett, miután az örmény és az azerbajdzsáni hatóságok bejelentették a határkijelölési megállapodást, amelynek értelmében Baku visszaszerzi az ellenőrzést négy, korábban azeriek lakta falu felett a térségben, és amelyet az Egyesült Államok és az Európai Unió üdvözölt.
A bejelentett megállapodást követően a Kirants és Baghanis falvak lakói blokkolták a forgalmat a településeiket Idzsevan, illetve Nojemberian várossal összekötő út egy-egy szakaszán.
Egy, a tervezett határváltozásban érintett örmény falu, Voskepar néhány lakója azt állította, hogy a hatóságok április 19-i bejelentése ellentmond annak, amit az örmény miniszterelnök mondott, amikor a hét elején zárt ajtók mögött találkozót tartott a lakosokkal – írja a Szabad Európa.
A Tavusban található határ menti falvak lakói különösen aggódnak amiatt, hogy az Azerbajdzsánnal való határnak a szovjet korabeli konfigurációnak megfelelő kijelölése megfosztja őket a mezőgazdasági területeikhez való hozzáféréstől, és megnehezíti a kommunikációjukat az ország többi részével, mivel a térség útjainak egyes részei azerbajdzsáni ellenőrzés alá kerülnek. Aggodalmuknak adtak hangot amiatt is, hogy Örményország kivonulása a jelenlegi katonai pozíciókból a helyi civileket kiszolgáltatottabbá teszi az azerbajdzsáni fegyveres támadásokkal szemben.
Örményországban tömeges tüntetésekről számolt be az orosz Rybar katonai blog. „Jerevánban a napokban a polgárok a Köztársaság téren a kormányépület elé vonultak, eltorlaszolták az Azatutyan sugárutat, és sztrájkba léptek a főváros északi részén található Davtasen-negyedben” – írták X-bejegyzésükben. Hozzátették, hogy pénteken „több összecsapásra is sor került a tüntetők és a rendvédelmi szervek között, aminek következtében több mint egy tucat embert vettek őrizetbe”. A fővároson és az Azerbajdzsánnal határos területeken kívül Tigranasen, Hrazdan, Spitak és Aparan környékén is megfigyelhetőek voltak útlezárások és a Tavus régió lakosainak támogatására szervezett tiltakozások – fogalmazott az orosz think-tank.
Az örmény fegyveres erők 15 katonájának megjelenése a tüntetőkkel együtt Kirants közelében vált visszhangossá. Az ellenzéki oldal szerint a katonák támogatják a lakosságot a hatóságok elleni harcban. A kormánypárti oldal szerint a katonák a Voskepar–Kirants autópálya lezárt szakaszára mentek, hogy felmérjék a helyzetet, a tüntetők csatlakoztak hozzájuk. Az örmény média arról írt, hogy többtucatnyi katona írt jelentést, hogy az állami politika miatt elbocsátják őket a hadseregből.
Az X közösségimédia-oldalra felkerült egy felvétel, amelyen látható, hogy az örmény tüntetéseken megjelennek az egyenruhások. Az akcióra az örmény védelmi minisztérium is reagált: „minden olyan kísérletet, amely az örmény fegyveres erőket politikai tiltakozásokba vonja be, megfelelő jogi értékelésnek kell alávetni”.
Egy másik felvétel arról tanúskodik, ahogyan Bagrat Srbazan lelkész, a kormány elleni tiltakozások egyik vezető alakja általános felhívást intéz Örményország népéhez, hogy támogassák a felkelést.
Az örmény miniszterelnök hivatala április 19-én igyekezett eloszlatni a lakosok néhány aggodalmát. „Először demarkált államhatár lesz országaink [Örményország és Azerbajdzsán] között, a négy falu közötti szakaszon” – közölte a hivatal az örmény állami Armenpress hírügynökség szerint. „Igen, ennek a folyamatnak az eredményeként Azerbajdzsán határőrszolgálata közelebb kerül Kirants és Voskepar falvakhoz, de az ő falvaikat és a mi falvainkat egy lehatárolt államhatár fogja elválasztani egymástól.”
A hivatal hozzátette, hogy „a határvédelmet az Örmény Köztársaság határőrsége fogja végezni”, a további biztonsági részleteket pedig „a közeljövőben fogják megvitatni és részletezni”. A hivatal hangsúlyozta, hogy a megállapodás az 1991-es almati nyilatkozaton alapul, „amelyet a határkijelölési folyamat alapelveként határoznak meg”.
Nikol Pasinján örmény miniszterelnök méltatta a megállapodást, dicsérve, hogy a két elkeseredett rivális „első alkalommal oldott meg egy kérdést tárgyalóasztalnál”.
A megállapodást az azerbajdzsáni kormány újabb sikereként üdvözölték. „Örményország beleegyezett négy, az 1990-es évek eleje óta megszállás alatt lévő falu visszaadásába” – írta Aykhan Hajizada azerbajdzsáni külügyminisztériumi szóvivő a közösségi médiában, „régóta várt történelmi eseménynek” minősítve a történteket. Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerint az Egyesült Államok üdvözölte a bejelentést, amely „fontos lépés a tartós és méltóságteljes békemegállapodás megkötése felé”.
A megállapodást az Európai Unió is üdvözölte. „Biztató hírek a mai napon az örmény és az azerbajdzsáni határbizottságok munkájáról és a jogi dokumentumokon és az 1991-es almati megállapodáson alapuló határmegállapítási folyamat megkezdéséről” – írta Toivo Klaar, az EU dél-kaukázusi és grúziai válságért felelős különleges képviselője az X-en. „Az EU teljes mértékben támogatja a tárgyalási folyamatot és az átfogó és tartós rendezés célját” – tette hozzá. A német külügyminisztérium szerint a megállapodás „elhárít egy jelentős akadályt a békemegállapodás felé vezető útról. Németország továbbra is készen áll arra, hogy minden tőle telhetőt megtegyen a tartós békéhez vezető út támogatásáért.”