Az Európai Uniónak és a tagjelölteknek is készen kell állniuk a bővítésre 2030-ra Charles Michel, az Európai Tanács elnöke szerint. A politikus, korábbi belga miniszterelnök öt év után, év végén távozik jelenlegi posztjáról. A keleti bővítés huszadik évfordulója alkalmából interjút adott a Szabad Európának és több más európai lapnak.

• Szerinte, ha 2022-ben, az ukrajnai háború kirobbanása idején még mindig csak 15 tagállam lett volna az Európai Unióban, akkor „új vasfüggöny ereszkedett volna le, a Kreml valószínűleg újabb politikai és ideológiai kísérletet tett volna arra, hogy elfoglalja ezeket az államokat”.
• Úgy véli, egyesíteni kell Európa országait, és hasonló kihívásokkal kell szembenéznünk, mint húsz évvel ezelőtt, a keleti bővítéskor.
• Charles Michel a 2004-ben csatlakozó országok látványos gazdasági felzárkózását tartja a keleti bővítés legnagyobb sikerének. Az egyik legnagyobb kihívásnak pedig azt, hogy Nagy-Britannia kilépett.
• Közölte, 2030-ig mind az Európai Uniónak, mind a sorai közé igyekvő tagjelölt országoknak fel kell készülniük a bővítésre, de „ez nem jelenti szükségszerűen azt, hogy 2030-ban ki is bővülünk”.
• Ukrajna tagjelöltségéről elmondta, negyvenmilliós lakosságával és jelentős agrárgazdaságával nagyobb falat, mint a hat nyugat-balkáni tagjelölt ország 17 milliós együttes lakosságszámmal. Szerinte Ukrajna újjáépítésének költségeit nem vállalhatja át egyedül az Európai Unió, a feladatot a nemzetközi partnerek bevonásával kell elvégezni.
• Egyáltalán nem aggódik a július 1-jén kezdődő magyar soros EU-tanácsi elnökség miatt, úgy véli, már bizonyított, hogy amikor „a magyaroknak kételyeik voltak vagy vonakodtak, meg tudták beszélni, és egyhangú döntésre jutni, mint tavaly decemberben vagy idén február 1-jén”.
• Fontosnak tartja, hogy az európai vezetők kiválasztásánál egyensúly legyen a különböző földrajzi, politikai és nemek közötti egyenlőségi szempontok között.