Ha valakire golyóálló mellényt adunk, az megóvja őt az azonnali támadástól. De ha még mérföldekre van attól, hogy olyan helyre érjen, ahol biztonságban van, a veszély még mindig fennáll. Többé-kevésbé így gondolhatunk Ukrajnára, miután Joe Biden elnök április 24-én aláírta a régóta halogatott segélyről szóló törvényjavaslatot.
A most megszavazott törvény 61 milliárd dollár értékű katonai és pénzügyi támogatást jelent, hogy segítse az orosz megszállók elleni harcot. A törvény egyébiránt arról is rendelkezik, hogy Izrael és Tajvan szintén kap támogatást az Egyesült Államoktól. Ha ezt a pénzt az ukránok nem kapták volna meg, ami a hat hónapig tartó törvényhozásbeli patthelyzetben lehetségesnek tűnt, Ukrajnának szembe kellett volna néznie azzal, hogy még több területét veszíti el a nyár elején várható újabb orosz offenzívában. Azt azonban látnunk kell, hogy ez a 61 milliárd dollár csak felszínen tartja Ukrajnát, az ország még messze van a parttól – írja elemzésében a The Economist.
Az amerikai támogatás hatása hamarosan a fronton is megjelenik. Amióta ősszel elkezdtek akadozni a források, egyre fenyegetőbbé vált a létfontosságú készletek, különösen a lőszerek hiánya. Ebben az időszakban az orosz tüzérség legalább ötször annyi muníciót használt fel, mint Ukrajna. Valószínűleg Oroszország légi fölénye meg fog szűnni.
A helyzet azonban mégsem ennyire egyszerű. Először is, bár a mostani támogatás növeli Ukrajna védelmi képességeit, ez nem elegendő ahhoz, hogy visszaszerezze az Oroszország által elfoglalt területeket – amelyek jelenleg az ország szárazföldi területének mintegy 18 százalékát teszik ki. A tavaly nyári sikertelen ellentámadás mutatja, hogy
milyen nehéz áttörni az orosz védelmi vonalakat. A drónok és a műholdak mindenhol látják a frontot, csökkentve a háború ködét, és megkönnyítve a koncentrált csapatok megsemmisítését.
Másodszor, a kongresszusban a törvényjavaslat elfogadásáért folytatott küzdelem további problémákat vet fel. A 61 milliárd dollár nagyjából annyi, mint amit Amerika a háború első 20 hónapjában Ukrajnára költött. Ez a pénz tehát 2025 második felére elfogyhat. Még ha marad is belőle, az esetlegesen elnökké választott Donald Trump dönthet úgy, hogy nem utalja azt át. Ha Biden marad az elnök, akkor a kongresszussal való csatát jövőre újra meg kell vívni. Tehát ez a jelenlegi amerikai segély lehet, hogy az utolsó lesz.
Az európai vezetők tévednek, ha az amerikai segélyt nem tekintik többnek, mint átmeneti haladéknak. Nagy az esélye annak, hogy a háború elhúzódik, és talán még évekig tart. Mióta Ukrajna 2022 novemberében, azaz majdnem 18 hónappal ezelőtt visszaverte az oroszokat, a hatalmas emberveszteség ellenére a frontvonal alig mozdult el. Ukrajna szövetségesei sürgethetik, hogy az ukránok adjanak fel területeket, de nehéz elképzelni egy olyan megállapodást, amely mindkét felet kielégítené. Egyszer valamelyik fél feladhatja a küzdelmet – de ennek egyelőre semmi jele.
A Nyugat célja egy stabil, biztonságos és virágzó Ukrajna létrejötte, amelynek jól védhetőek a határai, illetve az európai uniós és NATO-tagság felé halad. A washingtoni huzavona azt jelzi, hogy az európai vezetőknek tudomásul kell venniük, ennek az eredménynek a megvalósításáért nagyobb terhet kell majd viselniük és erősebb védelmi iparra lesz szükségük. Bár Európa nyújtja a legtöbb pénzügyi és humanitárius segélyt Ukrajnának, a katonai segítségnyújtás tekintetében az európai és az amerikai kiadások nagyjából azonosak. Az amerikai mentőövnek köszönhetően Európa vezetőinek több idejük van arra, hogy kitalálják, hogyan segíthetik Ukrajnát a győzelemben. Ezt a munkát pedig gyorsan el kell végezni.
(Borítókép: Egy nő sétál a lerombolt épületek mellett Ukrajnában 2023. január 20-án. Fotó: Spencer Platt / Getty Images)